Dacol a TV2, marad a reklámadó

Publikálás dátuma
2014.10.22. 07:05
Fotó: Népszava
Mindenképpen számol a TV2 a kabinet által megtiltott programdíj beszedésével. A csatorna a Népszabadsággal azt közölte, hogy "egy jövőbeli szabályozásnak megfelelően" terjesztési díjat fognak kérni, így nem számolnak - Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatójának korábbi közlése szerint 6-8 milliárd forintos - bevételkieséssel, legfeljebb azzal, hogy a díjat majd "egy későbbi időponttól" szedik be.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptember végén elfogadott javaslata a TV2 és az RTL Klub számára is megtiltja, hogy január 1-jével programdíjat kérjenek a szolgáltatóktól, miközben mindkét kereskedelmi tévének érvényes szerződése van a médiahatósággal ennek ellenkezőjéről. Azt a Népszabadságnak a TV2 nem részletezte, pontosan milyen jövőbeli szabályozás engedne számukra kiutat, de lapunknak a médiahatóság korábban már megerősítette: nincs tilalom a programdíj beszedéséről, és mindkét csatornával élő szerződésük van erről.

A kormány célja ugyanakkor az, hogy saját hatáskörben maga szabja meg a piaci árakat, azaz a programdíj mértékét. Így az sem kizárt, hogy a veszteséges, de "magyar tulajdonban" lévő TV2 - amely szerint stabil pénzügyi alapokon állnak - adott esetben több pénzt kérhet majd a terjesztésért, mint konkurense. Egyelőre nem tudni, a kabinet mikor készül "leárazni" a piacot, de arról nincsenek hírek, hogy a kábelszolgáltatókkal már egyeztettek volna. Lázár korábban arra is utalt, a költségvetés vitájában újra előkerülhet a reklámadó, és változtathatnak mértékén.

Ez azonban a tegnap benyújtott, jövőévi adótörvények alapján nem várható.

Szerző

Tampon és kávé alapozza meg a Kehi gyanúját?

Már ma a kormány elé kerülhet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) norvég civil támogatásokról készített jelentése, miután azt a napokban kézhez kapta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A vizsgálat célja annak a kormányzati gyanúnak a tisztázása volt, hogy a Norvég Civil Támogatási Alap hazai felhasználói támogattak-e áttételesen politikai szervezeteket, vagy - hozzájuk szorosan kötődő - civil szervezeteket.

A Magyar Nemzet értesülése szerint a pályázati pénzek elosztását, a bonyolító szervezetek működését, és a kedvezményezettek esetében a pénzek felhasználását bemutató, mindössze 40 oldalas dokumentumot így még a héten "nyilvánosságra hozhatják", noha már napok óta kész, idáig ezt a jelentéssel amúgy is két hetet csúszó Kehi nem tette meg.

A hvg.hu forrásai szerint a jelentés a kormány gyanakvását támasztja alá, vagyis azt, hogy a norvég pénzek egy részét bizonyos szervezetek olyan célokra fordították, amelyek nehezen egyeztethetőek össze a pályázat céljaival, illetve az érintett szervezetek tevékenységével. Így például egyes számlák alapján tampont, kávét is vettek, valamint néhány "nehezen megmagyarázható" tárgyi eszközt. A Kehi szerint egyes esetekben nem szabályos módon folyt az elszámolás, bizonyos tételek "mögül" hiányzik a megfelelő bizonylat. Ám a kiszivárgott információk nem szólnak közvetett párttámogatásról.

Miközben a Kehinek jogászok szerint nem igazán volt jogalapja vizsgálódni a norvég pénzekről - hiszen Magyarországon a pályázaton keresztül folyósított támogatások nem minősülnek közpénznek -, a kormány rendre ennek ellenkezőjére hivatkozott, és a sajtón keresztül igyekezett lejáratni az érintett, a pályázati pénzeket osztó alapítványokat - így a titkolózással vádolt Ökotársat is.

A kormányzati narratívát mindenesetre átvette a Kehi, mivel saját késését is azzal indokolta, hogy egyes kedvezményezettek nem, vagy csak jelentős késéssel adták át a kért adatokat. Csakhogy ezen adatok jó része a szervezetek szerint az adóhatóságtól, és a Miniszterelnökségtől is kikérhetők lettek volna.

Szerző

Navracsics majdnem biztos

Publikálás dátuma
2014.10.22. 07:02
Hétfőn a magyar parlamentben jól látszott, amit Navracsics Tibor tegnap ki is mondott: nem tagadja meg az Orbán-kormányt FOTÓ: T
Világhírű rendezők, zenészek, karmesterek és koreográfusok fordultak Jean-Claude Junckerhez azért, hogy Navracsics Tibor magyar uniós biztos-jelölt ne kapja meg az oktatási és kulturális tárcát az Európai Bizottságban (EB). A testület megválasztott elnökének címzett petíciótól függetlenül Juncker ma hivatalosan is bemutatja jelöltjeit, sőt, várhatóan meg is szavazza az új EB-t az Európai Parlament, ahol tegnap este a magyarországi demokratikus állapotokról vitáztak.

Harminc neves európai művész küldött petíciót hétfőn az EB megválasztott elnökének, Jean-Claude Junckernek, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy Navracsics Tibor legyen a kultúráért felelős uniós biztos, mivel az Orbán-kormány tagjaként "aktívan részt vett az emberi jogoknak, közös európai értékeknek hátat fordító, a kulturális sokszínűséget tagadó, szólásszabadságot és művészeket terrorizáló" politikai program megvalósításában.

Az aláírók - köztük Michael Haneke Oscar-díjas filmrendező, Simon Rattle karmester, Luc Bondy, a párizsi Odéon színház igazgatója, a kétszeres Arany Pálma-díjas filmrendező-páros Dardenne fivérek, Pierre Audi, a Holland Nemzeti Opera vezetője, a brit zeneszerző George Benjamin, Olivier Py, az Avignon filmfesztivál általános igazgatója, Romeo Castellucci, Thomas Ostermeier, Simon McBurney és Katie Mitchell rendezők, Charmatz és Anne Teresa De Keersmaeker koreográfusok, és Ariane Mnouchkine, a Théâtre du Soleil igazgatója - úgy vélik, "nem megoldás" mindössze az állampolgársági területet visszavonni Navracsics biztosi hatásköréből, mert "az oktatás és kultúra alapvető fontosságúak az európai kibontakozás számára". A művészek szerint már önmagában "a jelölés felháborodást és aggodalmat keltett a politikai és kulturális élet szereplőiben Európa-szerte", ezért arra kérték a nagy médiumokat, hogy tegyék közzé petíciójukat, hogy ahhoz más is csatlakozhasson.

Könnyen előfordulhat azonban, hogy a tiltakozók elkéstek, hiszen ma az Európai Parlament (EP) várhatóan már szavaz is az új EB-ről. Miután ugyanis támogatták a "kicserélt" tagjelölteket - Maros Sefcovic szlovák alelnökjelöltet és Violeta Bulc szlovén biztosjelöltet - az illetékes szakbizottságok, tegnap kora este összeült az EP-frakcióvezetők értekezlete is. Ők fogalmazzák ugyanis meg a parlament véleményét a javasolt összetételű EB-ről. Ha ez a vélemény kedvező, akkor ma délelőtt nemcsak a plenáris vitát tartják meg az uniós "kormány" ügyében, hanem döntenek is. Így megvalósulhat az eredeti célkitűzés: az új összetételű, Juncker vezette EB megalakulhat október 31-re, amikor lejár a José Manuel Barroso által irányított jelenlegi testület mandátuma.

Jean-Claude Juncker már csak ezért sem tervezhet nagyobb kompromisszumot kötni, mint hogy elvonja a tárcájára alkalmatlannak ítélt Navracsics portfóliójából az állampolgársági ügyeket. Megírtuk ugyanis: két hete az EP illetékes szakbizottsága eltanácsolta az oktatási, kulturális és uniós polgársággal foglalkozó biztosi funkciótól Navracsicsot, akit ugyanakkor arra alkalmasnak találtak, hogy EU-s biztos legyen. Ezután merült fel, hogy az amúgy sem túl jelentős portfólióból Juncker kivesz bizonyos témaköröket.

Egyébként erről is beszélt tegnap Navracsics az Országgyűlés európai ügyek bizottságában. A biztosjelölt tudatta, ma dől el, hogy az állampolgársági terület is a portfóliója része lesz-e. Vannak, akik ezt el akarják vitatni a neki szánt tárcától, mert "a magyar kormány által delegált biztosjelölt vagyok", és úgy gondolják, hogy "alkalmatlan vagyok arra, hogy civil szervezetekkel tartsam a kapcsolatot" - fogalmazott Navracsics, hozzátéve: pedig miniszterként rengeteg civil szervezettel tartotta a kapcsolatot.

A tanácskozáson a volt igazságügyi és közigazgatási, később külügyminiszter biztosi terveit ismertette, de az MSZP-s Józsa István kérdésére kiemelte: bár sok baja van az integrációnak, óriási eredmény, hogy a magyarok az EU-hoz tartozhatnak. A bizottság jobbikos alelnöke, Bana Tibor felvetette, hogy Navracsics az EP-ben zajlott meghallgatásán elhatárolódott a kormánytól, kritikával szólt a médiatörvényről és az igazságszolgáltatásról. Erre reagálva a biztosjelölt kijelentette: meghallgatása alkalmával nem határolódott el a kormánytól, a médiatörvénnyel kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, az igazságszolgáltatással szemben nem.

Tegnap este is terítéken
Lapzártánk után kezdődött az EP-ben a Demokrácia, jogállamiság és alapjogok Magyarországon című vita, melyet az Európai Tanács olasz elnöksége és az Európai Bizottság prezentált.
Előzetesen a magyar baloldali EP-képviselők az Orbán-kormány és a Fidesz politikájával, a fideszesek viszont a magyarországi baloldal idei választási vereségeivel magyarázták, hogy az EP plenáris ülése négy év alatt immár ötödik alkalommal tűzte napirendre a magyar jogállamiság ügyét.

Szerző