Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista sajtótájékoztatóján azt mondta, "senkinek ne legyen illúziója", ahogy korábban is a szolgáltatók minden különadót áthárítottak a fogyasztóra, most is a fogyasztó fogja megfizetni "a netadót". Véleménye szerint egy átlagos felhasználó esetében előfordulhat, hogy egy havi adó többe fog kerülni, mint a havi internet-előfizetési díj. A szocialista politikus megismételte pártja korábbi javaslatait: öt százalékra kell csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfáját, illetve nettó 100 ezer forintos minimálbérre van szükség.
Az Együtt-PM szerint az internet ma már ugyanúgy közmű, mint az áram vagy éppen a csatornázás, az szinte minden ember hétköznapjaihoz hozzátartozik, használja otthon, a munkahelyén és telefonján folyamatosan. "Éppen ezért különösen pikáns, hogy a két éve folyamatosan rezsicsökkentéssel kampányoló kormány most erre készül adót kivetni" Mint közleményükben írják: az adóval a kabinet tovább korlátozza a szabad médiát is, "nyilván kényelmesebb neki, ha a polgárok csak a királyi tévéből tájékozódnak".
Az Együtt-PM szerint a kedden bejelentett adóterv miatt drágábbak lesznek az előfizetések, visszatérnek az 1990-es évekből ismert adatforgalmi korlátos és lassú csomagok. A tervek szerint jövőre minden megkezdett gigabyte internetes adatforgalom után 150 forintot kell majd a szolgáltatóknak az államkasszába befizetniük, a Viber-üzenetek után 2, illetve 3 forint adót kell majd fizetni, "a cehet" pedig végül megint a fogyasztók fogják állni - írja közleményében az Együtt-PM.
A DK is felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul vonja vissza az internetadó bevezetéséről szóló törvényjavaslatot, mert az szerintük mind a társadalmi fejlődés, mint az ország gazdasági érdekeivel szembemegy. Kakuk György, a párt elnökségének tagja sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a beterjesztett javaslat elfogadása a digitális kőkorszakba vetné vissza az országot. Növelné leszakadásunkat, és cenzúra bevezetését is jelentené, mivel sokaknak a hiteles információk forrását az internet jelenti. Felhívta a figyelmet a fejlesztési miniszter egy néhány hónappal ezelőtti nyilatkozatára, amelyben Seszták Miklós az infókommunikációt fontos kitörési pontnak és az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatnak nevezte.
A DK politikusa szerint azonban az adójavaslat nemcsak a magyarországi, hanem az egész világban zajló folyamatoknak is szembemegy. Többek között az Európai Uniót hozta példaként, ahol - mondta - szintén fontos érdeknek tekintik a minél olcsóbban és minél szélesebb körben használható internetelérést.
Közben az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) is felszólította a kormányt, hogy vonja vissza az internetadóval kapcsolatos javaslatát, mert az akadályozná az internet magyarországi terjedését. Az IVSZ álláspontja szerint az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések díjának növekedéséhez vezet. Ez a szabályozás nem adónövelő, hanem internet használatát csökkentő hatású. A szakmai szövetség közleményében hangsúlyozza: "az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz".
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a tervezett internetadó súlyosan veszélyezteti a köznevelés egész rendszerének a működését, korlátozza az információs szabadságot, a tanítás szabadságát, a tanuláshoz való jogot. A tömörülés a parlamenti pártoktól azt kéri, ne szavazzák meg a javaslatot. A szakszervezet közleményében kiemeli: az internet nyújt segítséget ahhoz, hogy a legkisebb település legkisebb iskolájához is eljusson az elektronikusan feldolgozott tananyag, tankönyv, valamint segítséget nyújt az idegennyelv-tanuláshoz. Mint állásfoglalásukban rögzítették: az internet használata nem függhet attól, hogy milyen az anyagi helyzete a szolgáltatás igénybe vevőjének.
"A XXI. század pedagógiai folyamatai nem nélkülözhetik az internet szabad használatát, ami segítséget nyújt az oktatás minden területén ahhoz, hogy kinyíljanak az iskolák falai, és a pedagógusok, a tanulókkal közösen, belépjenek a múzeumok, könyvtárak, színházak kapuján" - fogalmaztak. A szakszervezet szerint az internet-szolgáltatás megadóztatásával a civil szervezetek - többek között a szakszervezetek - működését is ellehetetlenítik.A tömörülés a honlapjára érkező tiltakozó nyilatkozatokról tájékoztatja a parlamenti pártokat, kérve, ne szavazzák meg a törvényjavaslatot, és tájékoztatják a köztársasági elnököt is, nála azt kezdeményezve, ne írja alá a szerintük az alaptörvény rendelkezéseibe ütköző jogszabályt.
Az LMP elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben a kormány arról beszél: nincs szükség megszorításokra, aközben elviselhetetlen mértékű adót jelent be az internethasználatra.
Schmuck Erzsébet országgyűlési képviselő és Heltai László, az LMP gazdaságpolitikai szóvivője szerint számos előfizetés ára akár meg is duplázódhat, mivel az adóterhelést nyilvánvalóan tovább fogják hárítani a szolgáltatók.
Az ellenzéki politikusok a döntést azért is felháborítónak tartják, mert szerintük a kormány valódi célja, hogy emberek tömege számára tegye megfizethetetlenné azt a információforrást, amit nem képes teljes mértékben befolyásolni.
Az LMP szerint az internetet Magyarországon mindenki számára elérhető és megfizethető szolgáltatássá kell tenni rövid időn belül.
A magyarországi hírközlési szolgáltatókat tömörítő Hírközlési Érdekegyeztető Tanács (HÉT) álláspontja szerint az internetadó ellehetetlenítené a magyarországi digitális fejlődést, ezért a tervezet visszavonását kérik a kormányzattól - közölte a szervezet.
Álláspontjuk szerint az internetadó terve ellentmond a kormányzat és a hatóság szándékainak a digitális Magyarország fejlesztéseit illetően, ellentétes az ország érdekeivel, a kormányzati stratégiában is megfogalmazott szélessávú internet fejlesztéssel, a digitális írástudás növelésével, a digitális szakadék felszámolásával, az elmaradott régiók felzárkóztatásával.
Mindezen célok teljesítése további több száz milliárd forintos beruházást igényel, miközben a mobilszolgáltatók a közeli napokban több mint 100 milliárd forintot fizettek ki a mobilinternet szolgáltatás fejlesztése érdekében az új frekvenciákért. Ennek tükrében a HÉT számára különösen érthetetlen, hogy az adónem tervét semmilyen előzetes iparági egyeztetés nem előzte meg.
A miniszter közölte azt is, hogy a kormány nyitott a szolgáltatók javaslataira.
A tárca ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a szolgáltatók képviselői nyitottak voltak a probléma közös megoldására, felvetődött az a lehetőség is, hogy az ügyfelek után a szolgáltatók átalánydíjat fizetnek. A miniszter megfontolásra érdemesnek tartotta azt a felvetést , hogy felső korlátot vezessenek be és azt is, hogy az alacsony adatforgalmat ne terhelje adó.
Az egyeztetés zárásaként Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatra módosítására a parlamenti vita lezárásáig van lehetőség.