Jogerős az Erste Bank elleni ítélet

Publikálás dátuma
2014.10.22. 19:45
Fotó: Thinkstock
Az Erste Bank Hungary Zrt. magyar állam ellen indított devizahiteles perében másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett határozatában két hiteltermék kivételével - amelyekre nem vonatkozik a jogszabály - helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely szerint nem feleltek meg a tisztességesség kritériumainak a pénzintézet által rögzített általános szerződési feltételek (ászf).

A bíró közölte: a másodfokú határozat a felperes pénzintézet piaci kölcsön szabad felhasználású jelzáloghitelre euró elnevezésű, valamint piaci kölcsön szabad felhasználású jelzáloghitelre svájci frank elnevezésű termékei vonatkozásában a pert megszünteti, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú határozatot egyebekben helybenhagyja a Fővárosi Ítélőtábla.    

Az ítélőtábla a felperessel azonos véleményen volt azt illetően, hogy a szerződés jellegének megállapítása során nem az elnevezésének, illetőleg az adós magatartásának van jelentősége, hanem annak, hogy a szerződés ténylegesen tartalmaz-e effektivitási kikötést. Ennek minősül az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a tartozást ténylegesen valamely, a fizetés helyének pénznemétől eltérő pénznemben kell leróni – mondta a bíró. 

Azt a kikötést, amely szerint az adós tetszőlegesen forintban vagy devizában egyaránt törleszthet, effektivitási kikötésként kellett figyelembe venni, ezáltal az azt tartalmazó szerződés nem devizaalapú, hanem devizaalapúnak nem minősülő, a forinthitelhez közelebb álló hiteltípus, amint azt már egyértelművé is tette a 2014. évi XL-es törvény általános indoklása – mutatott rá a bíró, hozzátéve: irreleváns az adós döntése, annak vizsgálatára jelen eljárásban nincs mód. 

Nem a választás eredménye, hanem a lehetősége bír relevanciával annak eldöntésekor, hogy a szerződés a törvény tárgyi hatálya alá tartozik-e vagy sem – tette hozzá.     

A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság azon megállapításával, hogy önmagában a magatartási kódexnek és a pénzintézet árazási elveinek való megfelelés nem zárja ki a szerződéses feltételek tisztességtelenségének bíróság általi vizsgálatát.     

A bíró kiemelte: a felperes az egyoldalú szerződésmódosítást engedő kikötéseit a különböző okiratokban, bonyolult utalószabályok alkalmazásával rögzítette, ami nyilvánvalóan nem felel meg az átláthatóság elvének.     

Az érdemben vizsgálható termékek egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötéseinek egyikénél sem érvényesült az átláthatóság elve – mutatott rá a bíró az indoklásban, hozzátéve: mivel az elvek konjunktívak, bármelyik sérelme azt eredményezi, hogy a díjemelés tisztességtelen. 

Szerző

Varga a két milliárdos áfacsalásról

A kormány minden eszközzel fellép az áfacsalások és a különböző visszaélések ellen - szögezte le a nemzetgazdasági miniszter szerdán az Országházban újságírók előtt, amikor egy amerikai étolajgyártó cég élelmiszerkereskedelmi csalásokkal kapcsolatos felvetéseinek kormányvizsgálatáról számolt be.

Varga Mihály elmondta: a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) 2013 decembere óta saját felderítő tevékenységének eredményeként büntetőeljárást folytat élelmiszeriparban elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt. A büntetőeljárás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett, költségvetési csalás miatt zajlik. 

Az ügy előzménye - emlékeztetett a miniszter -, hogy a Vénusz étolajat előállító amerikai vállalat (Bunge Zrt.) vezetősége 2011. szeptemberében a magyar adóhatóságoknak információkat adott át a költségvetést károsító különféle jelenségekről. A NAV-nál kétszer is fogadták a cég vezetőit, majd az adóhatóság nyomozást kezdeményezett.

A miniszter kitért rá: a nyomozás adószakmai, valamint a bűnügyi szakterület bevonásával zajlik. A NAV az eddigiek során feltárta, hogy az elkövetők több éve működtettek egy olyan bűnszervezetet, amely 12 magyarországi székhelyű gazdasági társaságból állt. Ez a bűnszervezet áfabefizetés nélkül különböző élelmiszeripari termékeket - például cukrot, étolajat, kávét - hozott be Magyarországra Szlovákiából és Csehországból, valamint Ausztriából. Az így elkövetett kár - a mostani információk szerint - meghaladja a 2 milliárd forintot.

A NAV saját felderítő tevékenységének eredményeként idén februárban 50 helyszínen tartott házkutatást az érintett cégeknél, könyvelőknél és ügyvezetőknél. Májusban újabb 400 helyszínen zajlott az összehangolt akció. Eközben a NAV-nál több mint 300, az ügyhöz kapcsolódó vizsgálatot végeztek el. Varga Mihály megjegyezte: van olyan vizsgálat, amelyik még most is tart. 

Mindennek eredményeként sikerült azonosítani a bűnszervezet vezetőjét is. Eddig 16 személyt gyanúsított az ügyben. 8-an már vizsgálati fogságban vannak költségvetési csalás gyanúja miatt, 4-en előzetes letartóztatásban. Négy személyt pedig közokirat-hamisítással gyanúsítanak. A NAV 800 millió forint értékben vagyonlefoglalást is elrendelt. Emellett együttműködik a cseh és a szlovák nyomozó hatóságokkal, tekintettel arra, hogy nemzetközi ügyről van szó - mondta a miniszter.

A nyomozás jelenleg is folyamatban van számítástechnikai szakemberek és könyvelők bevonásával. Varga Mihály kérte a budapesti amerikai nagykövetséget, ha tudomásuk van a NAV munkáját segítő, a korrupció gyanúját felvető további eseményekről, azt hozzák nyilvánosságra, segítve a felderítési munkát. Erről fogadott el beszámolót szerdai ülésén a kormány - tájékoztatta az újságírókat a nemzetgazdasági miniszter.

Szerző

Meghalt Bretus Mária

Elhunyt Bretus Mária táncművész, a Pécs Balett alapító tagja, a Magyar Táncművészeti Főiskola tanára - közölte a társulat és a főiskola szerdán az MTI-vel.

A Liszt Ferenc-díjas, érdemes és kiváló művészt hosszan tartó súlyos betegség után 71 évesen, kedden érte a halál - tájékoztattak közleményükben.

Bretus Mária pályáját 1960-ban kezdte a Pécsi Balettnél, Eck Imre legendás társulatánál. Vezető szólistaként már pályakezdőként a Pécsi Balett repertoárjának legszebb, legfontosabb női szerepeit táncolta, amellyel elnyerte a közönség szeretetét és kivívta a szakma elismerését.

"Csodálatos tehetsége, kiváló szerepformáló ereje, művészi érzéke és technikai tudása a társulat meghatározó egyéniségévé tette, legkiemelkedőbb alakításait, Az iszonyat balladája, A csodálatos mandarin, a Felszállott a páva, a Carmina Burana, a Carmen, a Salome, és egyebek mellett a Szentivánéji álom című előadásban nyújtotta" - mutattak rá.

Hozzátették: Bretus Mária huszonöt éven át volt a Pécsi Balett meghatározó művésze, nyugdíjazását követően pedig ugyanolyan tehetséggel és elhivatottsággal dolgozott a Magyar Táncművészeti Főiskola tanáraként is.

Művészi pályájának befejezését követően 1988 és 1992 között elvégezte a főiskola klasszikus balettpedagógus szakát, s 1990-ben tanársegédi státuszban kezdte meg oktatói pályáját, amelyen gyorsan haladt felfelé, 2000-ben főiskolai tanár, hetvenedik életévét követően professor emerita lett - jegyezték meg.

Kitértek rá, hogy Bretus Mária több cikluson keresztül volt az intézmény klasszikus balett tanszékének vezetője, az országos tananyag egyik kidolgozója. Zórándi Máriával, a főiskola egykori rektorával együtt A balett-technika alapjai címmel írta  meg az alapgyakorlatok Vaganova rendszeren alapuló metodikájának egyik legismertebb hazai jegyzetét. Táncpedagógiai munkássága elsősorban a néptánc szakirány klasszikus balettképzésére irányult.

Bretus Máriát a Magyar Táncművészeti Főiskola a saját halottjának tekinti - olvasható a közleményben.

Szerző