Megdöntötték Baumgartner rekordját

Publikálás dátuma
2014.10.25. 12:59
Felix Bumgartner, a korábbi csúcstartó FOTÓ: Getty Images
Több mint 41 ezer méterről hajtott végre sztratoszféraugrást Alan Eustace, aki átadta ezzel a múltnak Felix Baumgartner 2012-ben elért mintegy 39 ezer méteres rekordját - írja a blikk.hu az MTI-re hivatkozva.

Míg két éve az osztrák extrémsportoló ugrását televíziók közvetítették és ezáltal milliók nézte szerte a világon, az üzletember szinte titokban ugrott.
A különleges ruhában végrehajtott rekordkísérlet része volt a Paragon Space Development Corporation egyik kutatási projektjének, amelynek célja a sztratoszféra megismerése.

- Csodálatos volt, láttam a világűr sötétségét és a légkör rétegeit - mondta Alan Eustace a The New York Times című lapnak.

Az ugrást három évig tartó felkészülés előzte meg. Eustace Új-Mexikó állam felett hajtotta végre 41 424 méterről, a sztratoszféra felső pereméről, ahová egy héliumballon segítségével emelkedett fel több mint két óra alatt.

Itt videót is láthat az ugrástól!

Szerző

Jól hoznak a kelet-közép-európai államkötvények

Az elmúlt években megnőtt a kelet-közép-európai kötvénypiac jelentősége, ugyanis a térségbeli államok relatív besorolása az euróövezettel szemben javult, a CDS-felárak pedig zsugorodtak. Az Erste Group kelet-közép-európai kötvényekkel foglalkozó legfrissebb elemzése szerint idén elsősorban a kelet-közép-európai államkötvények emelkedtek ki a legjobban teljesítő európai eszközök közül.

A bankcsoport elemzése szerint ennek oka, hogy a kelet-közép-európai államkötvények hozama a fundamentumaikhoz, illetve besorolásukhoz képest magas, piaci volatilitásuk viszont historikusan alacsony.
Az Erste Kelet-közép-európai Eurókötvény Index szerint a kelet-közép-európai államok által kibocsátott eurókötvényekbe történt befektetések idén nagyobb hozamot biztosítottak (6,9 százalékot), mint az Erste Kelet-közép-európai Nemzeti Valuta Kötvényindex által követett, helyi devizában jegyzett kötvények euróban számítva (5,3 százalék). Mindkét index azt mutatja, hogy a kelet-közép-európai kötvények jobban teljesítettek, mint az ötéves német és francia állampapírok, hiszen azok csak 3,8, illetve 4,6 százalék hozamot értek el az év eddig eltelt időszakában. A két indexben szereplő országok a következők: Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Két utóbbi nem szerepel az Erste Kelet-közép-európai Nemzeti Valuta Kötvényindexben, mivel mindketten euróövezeti tagok.

Az elemzés szerint a külföldi kézben lévő kelet-közép-európai adósságállomány mértéke stabil marad, vagy akár nőhet is, amit az EKB további lépései segíthetnek elő. A régió jegybankjai a várakozások szerint alacsonyan tartják az alapkamatot, és az infláció várhatóan továbbra is meglehetősen nyomott szinten marad: 2015-ben 2 százalék alatti átlag valószínűsíthető a régióban a 2014-re vonatkozó igen alacsony, 0,4 százalékos előrejelzést követően.

Az Erste elemzése szerint bár 2015 végéig az MNB várhatóan nem változtat a jelenlegi kamatpolitikáján, a hosszú lejáratú forintkötvények esetében 2015-ben már hozamemelkedésre lehet számítani, melyre több tényező is hat. A forintban kibocsátott államkötvények kínálata várhatóan növekedni fog, ami főként annak köszönhető, hogy a kormány jövőre nem kíván devizaalapú kötvényt kibocsátani, a lejárókat pedig forint alapú kötvények kibocsátásával kívánja fedezni. Az idei évben 5,4 milliárd euró, míg jövőre 2,4 milliárd euró értékű devizakötvény jár le.

A keresleti oldalon ugyanakkor csökkenés várható, mert egyrészt a külföldi befektetők jelentős mértékben rendelkeznek forintkötvényekkel, azonban kérdéses, hogy a forint volatilitás növekedésével, és a hozamkülönbözet csökkenésével továbbra is olyan vonzóak lesznek-e a hazai kötvények. Másrészről a helyi kereslet esetében is csökkenésre lehet számítani, a bankok forintlikviditása is jelentősebb mértékben visszaeshet. A devizahitelek konverziója és a növekvő hitelezési aktivitás is többlet forintlikviditást igényel a bankok részéről, melyek a legnagyobb tulajdonosai a forintban denominált állampapíroknak. A nyugdíjpénztárak részéről szintén nem érkezik jelentős kereslet, hiszen a nyugdíjrendszer átalakításával szerepük is nagymértékben csökkent. Ezen faktorok együttes hatása a hozamokra pozitívan hathat - írták.

Szerző

MSZP: Ne legyen internetadó!

Publikálás dátuma
2014.10.25. 07:25
FOTÓ: Vajda József
Az internetadóról szóló javaslat visszavonására szólítja fel a kormányt az MSZP. A párt szerint a frekvenciaértékesítésből befolyt pénzekből és uniós forrásokból fejleszteni kellene a világhálóhoz való hozzáférést. Tóbiás József elnök-frakcióvezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a kormány nem adóztathatja meg a jövőt, a szabadságot és a tudást.

Közölte, azt is elvárják, hogy a kormány tegye egyértelművé az elmúlt napok ellentmondásos megnyilatkozásait az internetadó bevezetésével kapcsolatban. A szocialista politikus közölte: azt javasolják inkább a kormánynak, hogy a frekvenciaértékesítésből befolyt 100 milliárd forintból, uniós források felhasználásával indítsanak olyan fejlesztéseket, amelyek minél több nyilvános wifi-hozzáférést tesznek lehetővé. Baja Ferenc, a párt internet- és kommunikációs tagozatának elnöke azt mondta: az internetadó bevezetése a jogszabályokkal is ellentétes, hiszen nem előzte meg sem szakmapolitikai, sem társadalmi, sem pedig iparági egyeztetés, de még a kormányzaton belül sem egyeztettek róla. Hozzátette: a javaslat előkészítetlenségét jelzi az is, hogy nem tudni, mennyibe kerülne az adó bevezetése az érintetteknek. Álláspontja szerint műszakilag ma nem is lehet kiszámolni a forgalom után fizetendő adót, mert a szolgáltatóknak ehhez nincsenek eszközeik, és ezért olyan infrastruktúrát kellene kiépíteniük, amely többe kerülhet, mint amit az adóból beszednének. Közlése szerint az Európai Unió biztosa sem ért egyet a javaslattal és az - Baja Ferenc szerint - ellentétes is az unió iparági alapelveivel és szabályaival.

A politikus elmondta: az MSZP 2008-ban nem akart internetadót bevezetni, akkor egy minisztériumi főosztályvezető kezdeményezése értelmében az interneten megjelenő, szerzői jogokat érintő tartalmak után kellett volna fizetni, de a szocialisták úgy döntöttek, nincs szükség ilyen típusú adóra.z internetadóról szóló javaslat visszavonására szólítja fel a kormányt az MSZP. A párt szerint a frekvenciaértékesítésből befolyt pénzekből és uniós forrásokból fejleszteni kellene a világhálóhoz való hozzáférést.

Holnap este hatkor a Nemzetgazdasági Minisztérium József nádor téri épülete előtt egy a legnagyobb közösségi oldalon szerveződött, már a 32 ezer főt is meghaladó csoport demonstrál az internetadó bevezetése ellen.
Az Együtt-PM szerint a Varga Mihály gazdasági miniszter által a napokban bejelentett adócsomag lényegében sehol sem tartalmaz adócsökkentést 2015-ben, cserébe jó néhány adóemelést varr a magyarok nyakába. Az új cafetéria-szabályok havi 4 000 forintot vesznek ki a magyar emberek zsebéből, ez pedig egy kétkeresős családnál csaknem évi 100 000 forintos kiesést jelent!

Szerző
Témák
MSZP internetadó