Gyakran késik a mentő

Térkép készült azokról a helyekről, ahova a mentők a hívást követően biztos, hogy nem érnek ki negyedóra alatt: a térkép szerint egész városok esnek ki a mentőállomások 15 perces körzetéből, az országos lefedettség még ma is az ezredfordulós szintnek felel meg. Győrfi Pál, a mentőszolgálat szóvivője szerint a helyszínre érkezésre nincs "normaidő", vagy nemzetközi követelmény, az egyedüli elvárás, hogy minél előbb ott legyenek.

Magyarországon mintegy 900 település van több mint negyedórányi távolságra a legközelebb eső mentőállomástól - derült ki a geoinformatikával foglalkozó Esri Magyarország felméréséből.

A kutatás eredményeit figyelembe véve egy internetes térképet is készítettek, ahol bárki megnézheti, hogy hol van a lakhelyéhez legközelebbi mentőállomás, és hogy onnan baj esetén mennyi idő alatt tudna kiérni a mentőkocsi.

A térkép elkészítéséhez a mentőállomások helyét, egy a közlekedési szabályokat is tartalmazó digitális utcatérképet, egy lakossági demográfiai adatbázist, valamint az Opten cégadatbázisát használták fel.

Az adatgyűjtésből kiderült, hogy a teljes lakosság 14 százaléka, egész pontosan 1 millió 410 ezer ember lakik negyedóránál távolabb mentőállomástól. Oláh Attila, az Esri ügyvezetője elmondta, hogy a mentőállomáson álló mentőautónak a segélyhívástól számított másfél-két perc kell az induláshoz, így alig 13 perce marad a sofőrnek, hogy a baj helyszínére érjen.

"A kiérkezési időbe beleszámoltunk egy percet a segélyhívásra, egyet, amíg a mentő kihajt az állomásról és a csúcsidőben – hétköznap reggel 8-kor – a megkülönböztető jelzések használatával való haladást, figyelembe véve természetesen a Kresz-szabályokat".

A térkép szerint több nagyobb város is - mint például a 15 ezres Abony vagy a 11 ezres Lajosmizse is - negyedórán túli távolságra esik a legközelebbi állomástól. Az adatok arra is rámutattak, hogy jelenleg 618 ezer munkavállaló dolgozik a mentőállomásoktól negyedóránál (kék lámpával rohanva is) távolabb.

Utánuk 1804 milliárd forint bért és járulékot fizettek a munkáltatók, amiből legalább 500 milliárd forintot adó és járulék formájában az államnak – többek közt azért, hogy időben odaérjen értük a mentő.

Az Esri kutatásával kapcsolatos közleményben emlékeztet: a lefedettség hiánya régi probléma. A Népszava még 2001-ben számolt be arról, hogy akkor azt tervezték, egy-két éven belül az esetek 92 százalékában a segélyhívás utáni 15 percen belül érjenek helyszínre a mentők.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője a felméréssel kapcsolatban elmondta: a helyszínre érkezésre nincs "normaidő", vagy nemzetközi követelmény. Az elvárás az, hogy a lehető legkorábban érjen ki a segítség.

Ugyanakkor az OMSZ már évtizedek óta használ hatékonyságának mérésére egy saját maga által választott vonatkoztatási rendszert, melynek alapja a 15 percen belüli helyszínre érkezés aránya - ez az arány sok-sok éve változatlan: 77-78 százalék.

"Ha a cím pontos és van szabad mentőkapacitás, a beteg elérése a távolság (a mentésirányító a legközelebbi megfelelő mentőegységet riasztja) és a forgalmi viszonyok függvénye" – közölte Győrfi.

Az OMSZ szóvivője arról is tájékoztatott: az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Országos Mentőszolgálat tavaly elkezdte az ország nagy részének lefedéséhez kapcsolódó fejlesztéseket – 178 új mentőautót és 20 új, valamint 60 felújított mentőállomást adnak át a következő években –, hogy legalább az ország kilencven százalékán joggal reménykedjenek az ott élők, 15 perc alatt odaér hozzájuk a segítség.

Még mindig homályos a Népliget-ügy

Több híradás is beszámolt róla, legutóbb szeptember végén halt meg egy 61 éves férfi Budapesten a népligeti teniszpályán azért, mert nem tudott hozzá időben kiérni a mentő. Ám ez nem elsősorban a mentőállomás távolságának hibája volt, hanem azoké az "ismeretlen tetteseké", akik - többek szerint szabálytalanul - helyeztek ki az utat elzáró betonelemeket, így a mentő nem tudott a sportlétesítmény bejáratához menni, az oda vezető utat a mentősök futva kényszerültek megtenni.

A sportcentrum elnöke szerint az "ismeretlenek" a Népligetbe vezető összes utat önkényesen, jogellenesen lezárták. Elmondása szerint két éve "háborúskodnak" a szomszédos lakópark üzemeltetőivel, akik el akarják lehetetleníteni a sportközpont működését. A katasztrófavédelem határozatban állapította meg, hogy a betonakadályokat jogellenesen helyezték ki.

Minderre hiába hívták fel az X. kerületi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat vagy a rendőrség figyelmét, mindeddig semmi sem történt. A haláleset után azonban mintegy varázsütésre eltűntek az úttorlaszok. A X. kerületi önkormányzat lapunkkal azt közölte, az út lezárása a jogszabályoknak megfelelően történt, "mivel a Népliget területére vonatkozó Kerületi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről szóló önkormányzati rendelet előírja, hogy a gépjárműforgalmat a Népliget mint közpark területéről ki kell tiltani."

A katasztrófavédelem határozatáról azt írták, hogy "a szerv nem az útlezárás jogszerűségét vizsgálta, hanem a Népligetben található épületek tűzoltók által történő megközelíthetőségét". Az ügyben kerestük a BRFK-t, de kérdéseinkre nem kaptunk választ. A fővárosi önkormányzat pedig annyit közölt, hogy "ez ügyben Tarlós István főpolgármester úr belső vizsgálatot indított".