Túllépett a netadón a vasárnapi tiltakozás

Több ezren tüntettek Budapesten az internetadó tervezett bevezetése ellen. Sajtóhír szerint Orbán Viktor miniszterelnök ötlete lehet az új különadó, amelyből a honvédségi és a rendvédelmi dolgozók béremelését fedezné, bár számos állami beruházás - például a stadionépítések - árából kijött volna a bérrendezés. A netadóval együtt számos új sarcot is bevezet az Orbán-kormány 2015-ben.

Már kedden megkezdi a jövő évi adótörvény-csomag tárgyalását az Országgyűlés, amelynek egyelőre része a közfelháborodást keltő internetadó is. A nemzetgazdasági miniszter által múlt kedden beterjesztett tervezet alapján az új sarcot a Magyarországon működő internet-szolgáltató cégek fizetnék, egy gigabyte adatforgalom után 150 forintot. Varga Mihály csak a beterjesztés másnapján, múlt szerdán egyeztetett a hazai távközlési szolgáltatókat tömörítő szakmai szervezettel, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanáccsal, azonban úgy tűnik: szakmai érvek szerint nem, csak politikai ötletelés alapján változhat az adó mértéke vagy hatálya. A kormánypárti nyilatkozatok ugyanis azt valószínűsítik, hogy enyhülhet az új sarc: Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője felső fizetési korlát bevezetését pedzegette, ami magánszemélyek adatforgalma esetén legfeljebb 700, vállalkozások esetén 5000 forint lenne. Korlátozás nélkül szakértők szerint akár 200 milliárd forintot is beszedhetne egy év alatt az állam a magyarországi internet-használati szokások alapján, de a nemzetgazdasági miniszter múlt szerdán 20-25 milliárdnyi költségvetési bevételt irányzott elő az új adónemből.

Utóbbi összeget Orbán Viktor a honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél dolgozók 30 százalékos béremelésére fordítaná a hvg.hu információi szerint. A hírportál úgy értesült, az internetadó a miniszterelnök saját ötlete volt, és olyannyira friss elképzelés, hogy semmilyen korábbi szakmai anyagban nem szerepelt, kormányhatározati javaslatban sem. Továbbá nem volt benne a Nemzetgazdasági Minisztérium ágazati szabályozási tervezetében, illetve előzetesen a Fidesz-frakció sem tudott róla. Egy háromlépcsős közszolgálati béremelésről azonban már egy tavaly júliusi kormányülésen döntöttek , amit a "gazdaság állapotától" tettek függővé. Utóbbi - a kormányzati sikerpropaganda ellenére - nem teljesíthetett valami fényesen, hiszen a 2014-re tervezett 15 százalékos emelés elmaradt, és ha igazak a hvg.hu értesülései, akkor Orbán a 2015-re ígért további 10, majd a 2016-ra tervezett újabb 5 százalékos bérnövelés fedezetét sem látja a költségvetési előrejelzésekben. A hvg.hu értesülése alapján valószínűleg jövőre sem lesz egységes, egy lépcsőben bekövetkező bérrendezés, amit az eredeti tervek szerint egy egységes életpályamodellel kötötték volna össze, a szintén lépcsőzetes pedagógusbér-emeléshez hasonlóan. A fizetésemelés nem kizárólag a rendvédelmi dolgozókra vonatkozott volna, hanem a kormánytisztviselőkre és önkormányzati tisztviselőkre is. Bár az alaptörvény nem tisztázza, de az általános fogalomhasználat szerint a rendvédelmi körbe tartoznak a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a polgári titkosszolgálatok, a katasztrófavédelem, és a tűzoltóság dolgozói mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) alkalmazottai is.

Mivel az internetadó mellett a Varga Mihály által beterjesztett törvénycsomagba számos új különadó és adóemelés is bekerült, valószínű, hogy a nyakló nélküli állami költekezés miatt tényleg nehéz helyzetben van a jövő évi költségvetés, és az Orbán-kormány nem az országos internet-hozzáférést akarja korlátozni, csupán ott vet ki sarcot, ahol még lehet. Az viszont szemléletes, hogy számos állami nagyberuházás meghaladja a tervezett netadó-bevételt. Például a debreceni és a ferencvárosi futballstadion megépítése együtt mintegy 27 milliárd forintba került.

Különböző módon reagáltak az ellenzéki pártok az internetadó ötletére, bár mindannyian ellenezték az ötletet. Az Együtt-PM határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelynek értelmében bizonyos adatforgalmi korlát alatt, alanyi jogon ingyenessé tennék az internet-hozzáférést. Szabó Tímea társelnök elmondta, javaslatuk szerint a kormánynak és az szolgáltatóknak 2016-ig ki kellene dolgozniuk, hogyan válhat hozzáférhetővé minden magyar háztartás számára a világháló. Emlékeztetett: az uniós szabályozás szerint 2020-ig minden háztatásban hozzáférhetővé kell tenni a netet, az Orbán-kormány pedig maga vállalta, hogy ezt 2018-ig teljesíti. "Mi azt szeretnénk, hogy az internet ne csak elérhető, hanem ingyenes is legyen minden háztartásban", finn mintára, ahol az 1 megabit/másodperc sebességű szolgáltatás ingyen van" – tette hozzá Szabó Tímea. Az Együtt-PM a finanszírozhatóság érdekében azt is javasolja, hogy az internetszolgáltatás áfája csökkenjen 5 százalékra a jelenlegi 27-ről. Úgy vélte, az Orbán-kormány százmilliárdokat költ stadionépítésekre, pedig ehelyett a XXI. század Magyarországán a tudásra, a jövő generációk oktatására és az információhoz való alanyi jogú hozzáférésre kell fektetni a hangsúlyt. A politikus szerint az internetadó-javaslat nem szolgál mást, mint a szakadék mélyítését a szegények és a magasabb jövedelműek között.

Az LMP azt javasolja a kormánynak, hogy a tervezett internetadó helyett inkább térjen át az államigazgatás a szabad, vagyis ingyenes, bárki számára hozzáférhető szoftverek használatára. Szél Bernadett társelnök szerint így a licencdíjakon a dupláját - mintegy 40 milliárd forintot - takaríthatna meg a költségvetés, mint amennyi az internetadóból befolyna. "Az LMP szerint az internetnek olyan közszolgáltatássá kell válnia, amely minden magyar embert megillet, fontos szerepe van a társadalmi különbségek csökkentésében is, ezért annak megadóztatása vagy drágítása elfogadhatatlan.

A szakszervezetek is ellenzik az új különadót. A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke szerint a VDSZ "végtelenül felháborítónak tartja a tudáshoz és tájékozódáshoz való jog korlátozását, ezért kész elsőként támogatni minden megmozdulást, amely ennek a bevezetése ellen irányul". Székely Tamás döbbenetesnek nevezte, hogy az adó ötletgazdái éppen az oktatás, a fiatalok és az idősebb generáció széleskörű tájékozódásának alapját, az internethasználatot készülnek megvonni az emberek nagy többségétől, miközben tudásról, korszerű oktatásról kampányol a kormány. Ezzel az intézkedéssel - amennyiben véghezviszik - végérvényesen megfosztják a korszerű fejlődés lehetőségétől a magyarokat, s megpecsételik az egész ország sorsát a döntéshozók - közölte a VDSZ elnöke, aki szerint az internethasználat korlátozása újabb ok arra, hogy a fiatalok külföldön keressék a boldogulásukat.

Eközben megérkezett az első külföldi politikai bírálat is az internetadó miatt. Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális területért felelős alelnöke Twitter-bejegyzésében arra hívta fel mikroblogjának követőit, hogy támogassák azokat, akiket felháborít a magyarországi internetadó terve, és utcára vonulnak Budapesten, vagy csatlakozzanak hozzájuk. Kroes korábban több üzenetben tiltakozott az internetes adatforgalom megadóztatásának terve ellen, először "szégyennek" nevezte a javaslatot. A Financial Timesnak adott nyilatkozatában a héten arra az álláspontra helyezkedett, hogy az internetes adatforgalom egyoldalú megadóztatása "nem okos ötlet"; növelné a fogyasztók által fizetendő díjakat és visszafogná a gazdaságot.

Rogán ígéri: nem lesz drágább az internet

A kormánypárti politikusok múlt hét óta többször kijelentették, hogy a szolgáltatók által fizetendő internetadó miatt biztosan nem lesznek drágábbak az internet-előfizetések. A fideszes Rogán Antal szombaton a Hír TV-ben kijelentette: ketté kell választani az internetpenetráció - vagyis a világháló elterjedtségének támogatása - és az adó kérdését. A frakcióvezető szerint ugyanis a széles sávú internet elterjedésére "százmilliárdokat fordít a kormány". A politikus úgy vélte, a távközlési adó sem hozott komoly áremelkedést a fogyasztóknak, majd felhívta rá a figyelmet, hogy "kínosan fognak ügyelni rá, hogy a szolgáltatók ne tudják átterhelni a költségeiket".

Az "adócsökkentés kormánya"

Változatlan marad 2015-ben:
- bankadó
- pénzügyi tranzakciós adó
- távközlési adó
- reklámadó

Új adók és adóemelések 2015-ben:
- Az önkormányzatok az adott településen élő magánszemélyek bármilyen vagyontárgyára adót vethetnek ki, amely nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát, illetve bevezetését törvény nem tiltja.

- A béren kívüli juttatások után fizetendő adó és járulék a juttatás 51,17 százalékára emelkedik, míg a béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatások után 65,79 százalék lesz a közteher.

- Az élelmiszer-felügyeleti díj a takarmánnyal, feldolgozott állattal, állatgyógyszerrel kereskedők, állatok szállítását végző cégeknél a nettó árbevétel 0,1 százalékáról sávosan maximum 6 százalékra emelkedik.

- A befektetési alapok forgalmazóitól a forgalmazási díj negyedét szedik be különadóként.

- A népegészségügyi termékadó ("chipsadó") hatályát kiterjesztik az alkoholos italokra, kivéve azokra, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, de cukortartalma nem haladja meg a 40 százalékot. A kivételezést "a méz kedvező élettani hatásával" indokolják.

- A környezetvédelmi termékdíj hatálya alá kerülnek az "egyéb műanyag termékek" (például a művirág), az egyéb vegyipari termékek (például borotvahab, mosógél, tusfürdő), az irodai fénymásoló-papír, valamint "a jelenlegi szabályozás hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikai berendezések" (például az ipari méretű berendezések). A hvg.hu számításai szerint 1 kilogramm "valósághű, de örökéletű növény" után 1900 forint termékdíj fizetendő.

A cikk folytatódik, kérjük lapozzon!