Transparency: Ellenőrizhetetlen a lobbizás Magyarországon

A vállalatok ellenőrizhetetlenül és átláthatatlanul lobbiznak Magyarországon - állítja tanulmányban a Transparency International Magyarország.

A berlini központú korrupcióellenes civil szervezet A lobbizás mechanizmusai című projektjének tanulmányát Bartha Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja és a Közép-európai Egyetem munkatársa ismertette. A magyar lobbiszabályozást, üzleti környezetet és a kormány által kötött stratégiai megállapodásokat vizsgáló dokumentum megállapítása szerint az érdekérvényesítésnek olyan unortodox fórumai jöttek létre, mint a stratégiai megállapodások rendszere. 

A felmérés szerint a stratégiai megállapodást aláíró cégek súlya a teljes magyar exportban közel 35 százalék, a magánszektorban foglalkoztatottak arányát tekintve több mint 8 százalék. Világos ágazati preferencia figyelhető meg, elsősorban a járműgyártásban, elektronikában és a gyógyszeriparban kiemelkedő a jelentőségük.

A kutatás szerint a stratégiai megállapodások a kormány és az üzleti szektor kapcsolattartásának olyan jellegzetes eszközei, amelyek az üzleti környezet politikai természetű bizonytalanságának mérséklésére irányulnak. A 2012-es gazdasági mélypont után a kormány célja a "jó" multik, elsősorban a termelőszektorbeli vállalatok meggyőzése volt, a vállalatok célja pedig kiút az üzleti bizonytalanságból - mondta Bartha Attila.

Úgy vélte, a multinacionális nagyvállalatok magyar leányvállalatainak vezetői pedig azt próbálják meg bebizonyítani központjuk felé, hogy a magyarországi bázis továbbra is versenyképes. A kutató szerint a stratégiai megállapodások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kormány és az üzleti szereplők között fokozatosan normális mederbe terelődjön a kommunikáció, újrainduljon a stratégiai szakpolitikai párbeszéd. Azaz a stratégiai megállapodások fő jelentősége nem jogi, hanem politikai és kommunikációs természetű.

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta: az ország gazdasági teljesítményének javulása, a versenyképesség növelése csak az intézményrendszer, azon belül a lobbizás átláthatóbbá tételével, a hatalommegosztás helyreállításával képzelhető el. Hozzátette, hogy az üzleti környezet bizonytalanságai elsősorban az átláthatatlanul működő intézményrendszer és a demokratikus deficit miatt alakultak ki.

Egy friss Eurobaromater közvélemény-kutatás adatai szerint az unió polgárainak 81 százaléka véli úgy, hogy az üzleti világ és a politika közötti túlságosan szoros kapcsolat korrupcióhoz vezet, több mint felük szerint az üzleti siker csak politikai kapcsolatok révén biztosítható - mondta. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója elmondta, hogy Magyarországon soha nem volt hatékony lobbiszabályozás. Amikor volt lobbitörvény, 2006-2010 között, akkor sem voltak meg a feltételei és intézményi környezet a végrehajtásához. Például csak regisztrált lobbista végezhetett ilyen tevékenységet, de a regisztráció nélkül végzett lobbitevékenységet nem büntette a hatóság.

2010-ben új törvény lépett életbe, a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetéséről szóló, amelynél szintén nem volt szó hatékony kikényszerítésről és végrehajtásról - mondta. 2013-ban egy töredékes lobbiszabályozás készült, ami jó lobbista definíciót fogalmaz meg, de csak tájékoztatási kötelezettséget ír elő lobbistával való találkozásról, amit senki nem ellenőriz – hívta fel a figyelmet Ligeti Miklós. A konkrét problémák között említette azt, hogy túl szűk a vagyonnyilatkozatra kötelezettek köre, korlátozott a közérdekű adatok megismerhetősége, valamint a párt- és kampányfinanszírozás elégtelen elszámoltatását. Kérdésre válaszolva elmondta: a stratégiai megállapodásokkal az a probléma, hogy nem biztosítanak azonos hozzáférést a cégeknek, nincsenek azonos esélyek, feltételek. A kutatás alapját dokumentumelemzés és vállalati, kormányzati, valamint szakmai vezetőkkel folytatott interjúk képezték. A kutatás része egy, az Európai Bizottság támogatásával, 19 uniós országra kiterjedő átfogó, a lobbiszabályozást és lobbizási gyakorlatot vizsgáló felmérésnek. Ennek az összehasonlító eredményét 2015 elején teszi közzé a Bizottság.

Szerző

Elindítanánk a gyereket, de miből?

Publikálás dátuma
2014.10.28. 13:45
Forrás: Thinkstock
Egy felmérés szerint a magyar családok a gyermekek húszas éveinek elejéig igyekeznek pénzt gyűjteni önálló életük elindításához, a szülők terveiben 4 millió forint megtakarítása szerepel, ám átlagosan csupán az ehhez szükséges összeg harmadát, 82 ezer forintot tesznek félre évente.

A Budapest Bank legfrissebb reprezentatív felméréséből kiderül, hogy a szülők 44 százaléka a félretett összeget a szinte semmit nem kamatozó folyószámláján őrzi. Az eredeti cél megvalósításához, a 4 millió forintos megtakarításhoz évi 235 ezer forintot kellene félretenni.

A felmérés szerint a takarékoskodás célja jellemzően az általános biztonsági tartalék képzése, a szülők fele a felsőfokú tanulmányok finanszírozására gyűjt, 40 százalékuk pedig a gyermek önálló otthonának megteremtéséhez spórol. 

A megkérdezett szülők több mint 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a megtakarítás mellett is igyekszik a gyermekeknek mindenből a legjobbat megvenni. Ennek érdekében 16 százalékuk kölcsönt is felvett már, 40 százalékuk pedig a jövőben is hajlandó lenne hitelfelvételre a gyermek érdekében. A felvett kölcsönből jellemzően infokommunikációs eszközt, lakberendezési tárgyakat vesznek vagy a tandíjat fedezik.

A gyermekek anyagi biztonságának megteremtése a családok 85 százaléka szerint pénzügyi nevelés kérdése is: a legtöbb szülő azt gondolja, hogy ezt a feladatot az iskolának és a családnak közösen kell ellátnia. A felmérés szerint zsebpénzt a szülők közel háromnegyede ad gyermekének, közülük 60 százalék arra törekszik, hogy ez bizonyos rendszerességgel, például hetente vagy havonta történjék, közel felük pedig azzal is segíti gyermekét a beosztás megtanulásában, hogy lehetőleg mindig azonos összeget ad neki.

Szerző

Havi tízezer mínusz a tervezett új adótörvények miatt

A Demokratikus Koalíció számításai szerint a tervezett új adótörvények miatt a jövő évtől egy átlagos család akár tízezer forintot is "bukhat" havonta. Ezt a párt szóvivője közölte budapesti sajtótájékoztatóján.

Gréczy Zsolt megfogalmazása szerint az "Orbán-rezsim" úgy döntött, hogy jövőre elveszi azt a rezsicsökkentést, amit a DK korábban is rezsihazugságnak nevezett. 2015-től jön az internetadó, a cafetériaelemek adóterhei nőnek és még a "hajmosás is drágább lesz". Kitért arra is, hogy az internetadó tovább sújthatja a nagycsaládosokat, mert ahol több okostelefon is van, ott többször is meg kell majd megfizetni ezt az adónemet.

Most már kiderült, hogy a Fidesz miért nem merte megmutatni az önkormányzati választás előtt a jövő évi adóterveket, illetve a költségvetés tervezetét - mondta Gréczy Zsolt, aki szerint 2015 nemcsak a pangás, hanem a megszorítás éve is lesz. A DK véleménye szerint ma magyar állampolgárok "százezrei gondolják meg, szabad-e adót fizetni egy olyan korrupt, illegitim kormány korrupt és illegitim adóhivatalának, amelyet az Orbán-rezsim működtet." 

A szóvivő arcátlanságnak nevezte, hogy egy olyan kormány dönt az új adónemek bevezetéséről, amelyiknek miniszterelnöke, Orbán Viktor és nemzetgazdasági minisztere, Varga Mihály "hallgat a korrupciós botrányról", nem közli, hova távozott Vida Ildikó, a NAV elnöke mikor tér vissza, illetve érintett-e az amerikai kitiltási ügyben. Egy ilyen országban veszélybe kerülhet az adófegyelem, amelyik beláthatatlan következményekkel járhat - hangsúlyozta a DK szóvivője.

Szerző