Ki okozta Váradi András halálát?

Nem segíti a Váradi András alcsútdobozi polgármesterjelölt halálos balesetével kapcsolatos tisztánlátást a rendőrség. A választás előestéjén bekövetkezett tragédia ügyében a vizsgálat azóta is ismeretlen tettes ellen folyik. A Népszava időközben olyan információhoz jutott, mely szerint a balesetet okozó osztrák rendszámú személyautó vezetője valójában egy olyan személy okmányaival igazolta magát a rendőröknek, aki évekkel korábban meghalt.

A választás előestéjén bekövetkezett tragédiát követően a police.hu honlapon az jelent meg, hogy „egy osztrák rendszámú Mercedes típusú személygépjármű, amit egy 84 éves osztrák-magyar kettős állampolgárságú férfi vezetett, elgázolt egy, az úttesten tartózkodó 50 éves alcsútdobozi lakost, akit a mentőszolgálat kórházba szállított. A szakszerű és gondos egészségügyi ellátás ellenére a sérült 22 óra 20 perckor életét vesztette.”

A vizsgálat azóta is ismeretlen tettes ellen folyik, aminek okáról kedden érdeklődtünk a Fejér megyei főkapitányságon. Válaszuk szerint „azért folyik ismeretlen tettes ellen a büntetőeljárás, mert jelen pillanatban nincs gyanúsítottja az ügynek.” Ennek okát azonban nem jelölték meg. Elképzelhető, hogy végeredményben az áldozat felelősségére kívánnak utalni.

Felröppentek hírek arról, hogy azóta a gázoló is elhunyt, ezt azonban nem erősítették meg.

A Népszava időközben olyan információhoz jutott, mely szerint a Mercedes vezetője – aki a helyszínelést követően Ausztriába távozott - valójában egy olyan személy okmányaival igazolta magát a rendőröknek, aki évekkel korábban meghalt. Ez akár indokolhatja is az ismeretlen tettes elleni nyomozást. Megkérdeztük a rendőrséget, megfelel-e a valóságnak, hogy legalábbis kételyek merültek fel a gázoló személyazonosságának valódiságával kapcsolatban? Válaszuk szerint nem.

Így viszont semmi nem indokolja, miért nem gyanúsították meg a sofőrt – akár távollétében is -, aki nyilvánvalóan nem az út-, és látási viszonyoknak megfelelően vezette járművét. A járulékos információk és körülmények arra utalnak, hogy a baleset körülményeiben „valami nem tiszta”. A rendőrség azonban a vizsgálat jelenlegi állásra vonatkozó kérdésünkre sem válaszolt érdemben.

Kétszer gázolták el
Ferenczi Krisztina újságíró Váradiról írt megemlékezésében felidézte: „első balesete kisfiúként érte. A cserbenhagyásos gázolás után reggelig feküdt kint a pusztán, míg rátaláltak. Rövid élete végéig megsínylette ezt az esetet a beteggé lett jobbkeze – elütötte valaki és továbbhajtott. Hiába mondta neki az édesapja évekig, hogy nem a mai miniszterelnök nagyapja ütötte el, András juhász abban a hitben élt, hogy a cserbenhagyó gázoló ő volt."

Szerző

Borztetem, fenyegetés - Rögzítette a kamera a történteket

Az MSZP miskolci székháza előtt kedd hajnalban történteket az épület biztonsági kamerája rögzítette, a párt elvárja a rendőrségtől, hogy minél hamarabb kerítse kézre "a brutális állatkínzást elkövető embereket" - írja a szocialista párt miskolci szervezete az MTI-hez is eljuttatott közleményében.

Az MSZP miskolci, Corvin utcai irodája előtt a párt ott parkoló személyautójának szélvédőjére valaki újságból vagy szórólapokból kivágott betűkből keddre virradóra azt a feliratot írta, "Így jár minden ávós!", az iroda ajtaja elé pedig egy megnyúzott kutyatetemet dobtak. A feliratot megjelenítő papírlapon szerepelt az a szöveg is, hogy "Már csak a cigányok szavaznak az MSZP-re". 

A szocialista párt miskolci szervezetének közleménye szerint "a miskolci MSZP-székház előtti kegyetlen és undorító performansz egyenes következménye a Fidesz évek óta tartó uszító politikájának, az országot a katasztrófa felé sodró hatalomgyakorlásának. Az MSZP ezt a szörnyű folyamatot szeretné megállítani, amíg nem késő."

Azt írják: "idáig sikerült züllesztenie az országot azoknak a magukat felelősnek beállító, ám igazából a hatalomért és a pénzért mindenre képes embereknek, akik egy ideig ellenzékből, négy és fél éve pedig kormányzati szerepkörből uszítják egymásra az ország lakóit, ők azok, akik nem riadnak vissza semmitől, még a történelemhamisítástól sem".

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense közölte, hogy az ügyben eljárás indul.

Szerző
Frissítve: 2014.10.28. 15:20

Visszakapták a reményt a tényleges életfogytiglanra ítéltek

Különleges kegyelmi eljárást vezetne be a tényleges életfogytiglanra ítéltek számára a büntetés-végrehajtási törvény javasolt módosítása - ismertette az igazságügyi miniszter kedden az Országgyűlésben. 

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló előterjesztés vitáját megnyitó expozéjában Trócsányi László kifejtette: ez a kegyelmi eljárás nem kérelemre indul, hanem kötelezően folytatandó le, megindításának feltétele pedig az, hogy az elítélt a kiszabott büntetéséből negyven évet letöltsön. 

A döntéshozatalban való részvételre létrejön az öttagú Kegyelmi Bizottság, amelynek büntető bírók lehetnek tagjai, személyükre a Kúria büntető kollégiuma tesz javaslatot a Kúria és az ítélőtáblák büntetőbírái közül. Az igazságügyi miniszter e testület állásfoglalását terjeszti fel a köztársasági elnöknek. Ha az elnök nem gyakorol kegyelmet, az eljárást két év múlva ismét le kell folytatni - mondta Trócsányi László. Az eljárást mindaddig meg kell ismételni, amíg az elítélt a büntetését tölti. 

A miniszter ismertetése szerint a tényleges életfogytiglanra ítéltek száma nem haladja meg a negyven főt. Hozzátette, a módosítással teljesül az Emberi Jogok Európai Bíróságának követelménye, amelyet májusban, a Magyar kontra Magyarország ügyben fejtett ki. A strasbourgi ítélet szerint a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében is vizsgálhatóvá kell tenni, fennállnak-e a büntetés indokai.   A vizsgálathoz szükséges iratok beszerzését az igazságügyi miniszterre ruházza a módosítás - folytatta.    Módosul a büntető törvénykönyv is - folytatta Trócsányi László -, a változtatás tisztázza, mely esetben szabható ki kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztés az erőszakos többszörös visszaesőkre. 

A változtatásokat uniós jogharmonizáció is indokolja, ezzel Magyarország eleget tesz az információs rendszerek elleni támadásokról szóló uniós irányelv követelményeinek - mutatott rá.   Trócsányi László elmondta azt is, hogy a büntetőeljárási törvény változtatása az áldozatvédelem jegyében megköveteli a kiszolgáltatott helyzetben lévők tájékoztatását, és tisztázza azt is, hogy a katonákkal szemben mikor, milyen szerv járhat el.   A módosítás előírja a bűnügyi nyilvántartási rendszer fejlesztését, meghatározza a használatára jogosultak körét és egyszerűsíti a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos eljárásokat. 

Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény módosítását az európai védelmi irányelv átültetése indokolja - közölte a miniszter.  Változik a rendőrségi törvény is, amely a többi közt lehetővé veszi kamera elhelyezését a rendőrségi fogdában. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló jogszabály módosítása pontosítja az alkalmazható kényszerítő eszközök körét, valamint azt, milyen, az élet kioltására nem alkalmas lőszerek használhatók - hangzott el a törvényjavaslat ismertetésekor.

 

Szerző