Költséges légicsapások

Iraki kurd segítséget kap az Iszlám Állam fegyveresei által ostromlott, a török-szír határ szíriai oldalán fekvő Kobani város. Tegnap a pesmergák - iraki kurd harcosok - egyik vezetője a CNN televíziónak elmondta, készen állnak az indulásra, a korábban felmerült logisztikai problémákat megoldották.

Az egyik ilyen, s talán legfontosabb probléma a török vezetés jóváhagyásának megszerzése volt. Tegnapra ez azonban megoldódott, az induláshoz szükséges egyezményt aláírták Törökországgal.

Orosz foglyot végeztek ki az iszlamisták
Miután nem kapták meg a kért cserét, az Iszlám Állam dzsihádistái kivégeztek egy orosz foglyot, jelentette az ITAR Tassz orosz hírügynökség szíriai hivatalos biztonsági forrásokra hivatkozva. Szergej Gorbunov mérnököt Szíriában rabolták el, az úgynevezett kalifátus fővárosában, Rakkában tartották fogva.
„Jól bánnak velem, adnak ennem, de ha öt napon belül nem cserélnek ki egy bizonyos Kaled Mohammad Szulejmánnal, megölnek. Szíria és Oroszország elnökéhez, valamint a Nemzetközi Vöröskereszthez fordulok, hozzájuk intézem szavaim. Nagyon félek” , mondta Gorbunov egy tavaly októberi, a túszejtők által nyilvánosságra hozott videó felvételen.A szaúd-arábiai Szulejmant a szíriai Hama melletti ellenőrzőpont elleni támadás során fogták el a szír kormányerők, jelenleg szíriai börtönben tartják fogva.
Sajtóinformációk szerint Gorbunovot amerikai és brit sorstársaitól eltérően nem lefejezték, hanem fejbe lőtték. Halálát videóra vették azzal a céllal, hogy más foglyoknak bemutassák megfélemlítésképpen.

Ankara erre a bejelentésre nem reagált, de Ahmet Devatoglu török miniszterelnök tegnap a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, nem várható el Törökországtól, hogy szárazföldi csapatokat küldjön a hetek óta ostromlott Kobaniba, míg a nyugati országok sem tesznek hasonlóképpen.

Csak az iraki kurd harcosok és a mérsékelt szíriai ellenzék mentheti meg a várost - állította Devatoglu. Hangsúlyozta, a légicsapások nem elegendőek az iszlamisták visszaszorításához, szárazföldi beavatkozásra lenne szükség.

A török vezetést Kobani ostromának kezdete óta bírálja a nemzetközi közösség, amiért úgymond tétlenül szemléli a szíriai kurd város kálváriáját.

Ankarát az riasztja el, hogy a szíriai kurd harcosok kapcsolatban állnak a Törökországban terrorista szervezetként nyilvántartott, a kurd függetlenségért harcoló Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK).

Az utóbbi napokban Kobaniban jelentős vesztességeket szenvedtek az IS csapatai. egnap azonban egy harci sikereivel kérkedő propagandavideót tettek közzé.

A felvételen egy brit túsz, John Cantlie szerepelt, aki azt állította, hogy az IS

elfoglalta a kurd határváros déli és keleti részét, kiűzte onnan a kurd harcosokat, s a város teljes bevétele csupán "idő kérdése".

A légicsapások ára
Napi 8,3 millió dollárt költ az Egyesült Államok az iraki és szíriai légicsapásokra, közölte a Pentagon. A költségek folyamatosan emelkednek. A légicsapások augusztus 8-i kezdete óta a hadművelet az Egyesült Államok számára 580 millió dollárba került, nyilatkozta Bill Urban fregatt parancsnok, a védelmi minisztérium egyik szóvivője az AFP hírügynökségnek.
Korábban a Pentagon napi 7 millió dollárra becsülte a hadművelet költségét, ám az utóbbi hetekben fokozódtak a légicsapások, ami nyilvánvalóan emelte a bevetések anyagi vonzatát is.Todd Harrison, a Költségvetési és stratégiai elemző központ (CSBA) szakértője egy szeptemberben publikált jelentésben úgy vélekedett, a hadművelet éves költsége 2,4 - 38 milliárd dollár között lehet, de ha a légicsapások intenzitása nő, akkor akár 4,2 - 6,8 milliárdba is kerülhet.
Legköltségesebb művelet a felderítés, egy Predator vagy Reaper drón bevetése például óránként egy ezer dollárba kerül. Egy Global Hawk viszont, amely jóval magasabban tud repülni, így biztonságosabb is, óránként 7000 dollárt emészt fel.



Szerző

18 millió eurós kenőpénz a korrupciós-botrányban

A román ügyészek szerint mintegy 18 millió euró (5,5 milliárd forint) kenőpénzt kapott három román politikus és üzletember abban a számítástechnikai közbeszerzési ügyben, amely a rendszerváltozás óta a legnagyobb kivizsgált romániai korrupciós botránynak számít.

A korrupcióellenes ügyészség őrizetbe vette Gabriel Sandu volt távközlési minisztert, Gheorghe Stefant, Piatra-Neamt város polgármesterét, aki az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) egyik meghatározó politikusa volt, valamint Dorin Cocos üzletembert.

Az ügyészek szerint Cocos összesen mintegy 18 millió euró kenőpénzt kért és fogadott el, amiből 9 millió eurót ő kapott meg, 4,5 millió eurót a volt miniszter, 4 millió eurót pedig a polgármester.

A román média által Microsoft-aktaként emlegetett korrupciós ügyben a vádhatóság kilenc volt miniszter ellen is vizsgálódik. Az ügy 2004-re nyúlik vissza, amikor a román állam Microsoft-programokkal látta el és számítógépekkel szerelte fel az iskolákat. A vádhatóság szerint az oktatási, az informatikai és a pénzügyi minisztérium több korábbi vezetője állítólag néhány tízezer és több millió euró közötti csúszópénzt fogadott el, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal drágább szoftverlicencek, illetve akár 50 százalékkal drágább számítógépek megvásárlásáról szóló állami szerződéseket hagyjanak jóvá. A volt miniszterek elleni vizsgálat még folyamatban van.

2009-ben egy újabb versenytárgyalást bonyolítottak le, a most őrizetbe vett három személy ebben érintett az ügyészek szerint.

A vádhatóság keddi közleménye szerint a két politikus és az üzletember közbenjárása nyomán 2009-ben a hatóságok olyan kizáró jellegű feltételeket szabtak a közbeszerzési eljáráson, hogy csak a D-con.Net AG cégtársulás jelentkezhetett. 2009 augusztusában írta alá a román távközlési minisztérium a cégtársulással az új keretszerződést, amelynek értelmében újabb szoftvertermékeket vásároltak. Az érintettek a kenőpénzt úgy vették át, hogy céget alapítottak, amely szerződést kötött a D-Con.Net-tel. Ez utóbbi fiktív szolgáltatásokért 18,1 millió eurót utalt át a gyanúsítottak által alapított cég számlájára.

Szerző

Komplett szellemfalura indult a licit

Publikálás dátuma
2014.10.28. 15:03
Illusztráció: Thinkstock
Nyolcszázezer dolláros kikiáltási árral kínálnak eladásra egy egész szellemfalut az amerikai Connecticut államban.

Az 1830-as években alapított Johnsonville gyárvárosként kezdte a pályafutását. Később, 1960-ban a milliomos Ray Schmitt vásárolta fel a város összes ingatlanját. 

Az üzletember a saját épületeit is Johnsonville-be szállíttatta, köztük egy viktoriánus kori istállót és egy massachusettsi kápolnát, hogy létrehozzon egy vidámparkot. A helyi hivatalos szervekkel való összetűzést és néhány tűzesetet követően azonban a park 1994-ben bezárt - írta a Business Insider című hírportál.

A New York városától két órányira fekvő Johnsonville szolgált hátteréül nemrég a Cuba Gooding Jr. főszereplésével készült Freedom című mozinak és itt vették fel annak idején Billy Joel River of Dreams című videoklipjét is, ám ezeket leszámítva a majdnem 260 ezer négyzetméteres terület elhagyatottan áll a park bezárása óta.

Hat évvel ezelőtt egy beruházó vásárolta meg a birtokot, amelyet tavaly 2,9 millió dollárért próbált eladni. A sikeretlen kísérlet után a szellemfalut most 800 ezer dolláros kikiáltási áron kínálja az Auction.com online ingatlanpiac. Az érdeklődők keddtől csütörtökig licitálhatnak a nyolc épületet magába foglaló birtokra.

Szerző