Netadó - Nullát kiáltott a tömeg

Ismét több tízezer ember tüntetett kedden az internetadó ellen a fővárosban. Várhatóan szerdán engedik szabadon a Fidesz-székház vasárnapi "ostrománál" őrizetbe vett öt fiatalt - hatodik társukat már kedden elengedték -, akiket garázdasággal gyanúsított a rendőrség. Eközben záporoztak a kritikák a netadó tervezetére: az Európai Bizottság digitális biztosa szerint az új közteher lelöki az embereket a világhálóról, a hazai internet-szolgáltatók szerint pedig csődöket és drágulást hozhat a sarc.

A tüntetésen készült fotókat itt nézheti meg!

Tíz városban demonstráltak kedden este az internetadó bevezetése ellen, Budapest mellett egyebek között Nyíregyházán, Miskolcon, Pécsett, Kiskunfélegyházán, Vácott, Szegeden, Debrecenben, Békéscsabán, Komlón, de Varsóban is. A fővárosban ismét több tízezer ember gyűlt össze a Nemzetgazdasági Minisztérium épületénél, a József nádor téren, ahol az előző, vasárnapi demonstráció is kezdődött. A tüntetésen többször felzúgott az "Orbán takarodj!" rigmus.

Várady Zsolt, az iwiw alapítója beszédében úgy fogalmazott, nem hagyhatjuk, hogy a közéletünket egy maroknyi ember irányítsa. Kijelentette, nem csak az internetadót kell legyőzni, hanem el kell végre hinni, hogy befolyásolni tudják az állam működését. "A netadó ideális összege pontosan nulla forint!" - zárta szónoklatát Várady.

Füzessi Károly a Humán Platform nevében úgy fogalmazott, egyszerre viszi romlásba az országot a korrupció, az elvtelenség és az ostobaság. Úgy vélte, a netadó is azt jelzi, hogy vissza akarják kényszeríteni Magyarországot az "ázsiai zsákutcába", ahonnan 1989-ben kikerültünk. Füzessi hozzátette: az adó parlamenti szavazásának napján, vagyis november 17-én újra tüntetni fognak.

A beszédek után a tömeg - nagyszámú rendőri kíséret mellett - az Astoriához, majd az Erzsébet hídon keresztül a Clark Ádám térhez, a nullás kilométerkőhöz vonult, érzékeltetve a netadó "ideális összegét". Az Erzsébet hidat teljesen megtöltötte a vonuló tömeg, amely békésen demonstrált. Ugyanakkor ismét inzultus érte a Hír Tv stábját, a hídon néhány tüntető körülvette őket, és ordítozott velük.

A szervezők a Clark Ádám téren bejelentették a tüntetés végét, de a tömeg egy része átvonult a Kossuth térre, és ott folytatta a tiltakozást. Azt követelték, hogy az európai uniós zászlót tűzzék ki az Országházra. Egy idő elteltével Kunhalmi Ágnes, Bangóné Borbély Ildikó és Heringes Anita, az MSZP országgyűlési képviselői két uniós zászlót lógattak ki a Parlament egyik ablakán. Az összegyűltek tapssal fogadták a zászlók megjelenését.

Épp a tüntetés idején került ki a Fehér Ház Instagram-oldalára egy poszt, amely Barack Obama amerikai elnök saját fényképével népszerűsíti az ingyenes iskolai internet-használatot. Megírtuk, a vasárnapi demonstráción részt vett a budapesti amerikai ügyvivő, André Goodfriend is, aki ezért több kormánypárti "beszólást" kapott. Kedden azonban bejegyzésében jelezte: a cseh nemzeti ünnep alkalmából "hivatalos" sörözésen vett részt, s erről képeket is közölt.

Szerdán gyorsított eljárásban bíróság elé állítják, de várhatóan elengedik azt az öt fiatalt, akiket vasárnap este vettek őrizetbe a Fidesz-székháznál csoportos garázdaság gyanújával. Mint ismert, a tüntetők az épület több ablakát bezúzták, kidöntötték a kerítést és felmásztak az erkélyre, ahol kitűzték az uniós zászlót. Az események alatt azonban rendőrök nem tartózkodtak a helyszínen. Egy hatodik előállítottat, Rózsa Milánt bizonyítékok hiányában már tegnap elengedtek. Az érintettek az ügyészség döntése értelmében nem kerülnek előzetes letartóztatásba. Az is kiderült, hogy míg a Fidesz kommunikációs igazgatója, Kocsis Máté hétfőn tízmilliós károkról beszélt, a 444.hu által megszerzett igazságügyi szakértői jelentés szerint összesen öt ablaküveg és három redőny tört össze, ami 144.395 forint kárt jelent, de ebbe nincs benne a kidöntött kerítés ára.

El akarja vágni a világtól Magyarországot

A kormány el akarja vágni a világtól Magyarországot címmel jelentetett meg írást a magyar netadó kapcsán a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).

A szerző, Stephan Löwenstein szerint az internetadó tervezete ellen tiltakozók számára "a pénznél sokkal többről van szó", és az új adó terve "ismét mozgásba lendítette a megbénult ellenzéket". Kifejtette, amíg más "vitatott témák", mint például a német megszállás áldozatainak emlékműve "nemzetközileg nagyobb hullámokat vert, mint Magyarországon", az internetadó ügye rögtön nagy tiltakozást váltott ki még kormánybarát médiumok részéről is.

A Die Welt című konzervatív lap írása szerint a magyar politikában "a nagy művészet megérteni, hogy mi mozgatja meg az embereket, és hogyan lehet megszólítani őket", ez pedig eddig a Fidesz "nagy erőssége" volt. A szerző, Boris Kalnoky szerint azonban "fordul a kocka" és lehet, hogy "Orbán elveszti érzékét a nép rezdülései iránt".

Orbán Viktor maga ellen fordította a fiatalságot - írta a Der Standard című liberális osztrák lap. A lap budapesti tudósítója, Gregor Mayer úgy vélte, a fiatal magyar internet-felhasználók a Nyugathoz tartozónak érzik magukat, és szembehelyezkedtek az Orbán Viktor által képviselt politikával, amely egyre szorosabbra fűzi kapcsolatát a tekintélyelvű Oroszországgal.

Ismét élesen bírálta az internetadó bevezetését az Európai Bizottság (EB) digitális ügyekért felelős biztosa, Neelie Kroes - ezúttal szóvivőjén keresztül. Ryan Heath az EB tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, "nem az a kérdés, hogy az internetadó kivetése törvényes-e, vagy sem", ez a javaslat ugyanis "a magyar kormány nyugtalanító viselkedésének és törvényhozási gyakorlatának egy újabb eleme". Hozzátette: Neeile Kroes azzal töltötte az elmúlt öt évet, hogy minél több ember számára elérhetővé tegye a digitális erőforrásokat, az új közteher viszont "lelökné" az embereket a világhálóról. Ráadásul, mivel az internet egy globális erőforrás, "az volna a legkevesebb, hogy egy kormány legalábbis európai szinten tárgyalja meg egy ilyen ötlet kivitelezését, és nem kezd egyoldalú akcióba". Heath szerint "Magyarország szinte az összes digitális gazdasági mutatóban az EU átlag alatt teljesít, így ebben a tagállamban adót kivetni a digitális piacra különösen rossz ötlet".

A rossz külföldi visszhangok ellenére a kormány rendületlenül próbálja védeni a netadót a nemzetközi közvélemény előtt. Kovács Zoltán szóvivő az amerikai CNN televízió gazdasági műsorának adott interjút Skype-on keresztül, amely egyébként egy ingyenes, internetes telefonálásra is használható program, a kormány pedig éppen az ilyen programokra hivatkozva akarja kiterjeszteni a hagyományos telefonhívásokra kivetett távközlési adót az internetes adatforgalomra is.

Az interjúban a műsorvezető azzal szembesítette Kovács Zoltánt, hogy a magyar internetadóhoz hasonló intézmény a világon egyelőre csak Törökországban, Bangladesben és Kongóban létezik, vagyis az internet - azaz a gazdasági és társadalmi fejlődés egyik legfontosabb motorjának megadóztatása - csak egy dolgot jelenthet: a növekedés akadályozását. A kormányszóvivő egyebek közt azzal védekezett, hogy az új köztehertől várt állami bevétel "nem túl nagy", alig 20 milliárd forint, és az Orbán-kormány gazdaságfilozófiája az, hogy "a terheket egyenlően kell elosztani". Ezen felül Kovács elismételte a kabinet egyik kedvenc érvelését, miszerint nem új adóról van szó, "csupán" a távközlési adó kiterjesztéséről.

Adó, másképpen

Jelentős hátrányokat okozna a társadalom és a gazdaság számtalan területén, ugyanakkor messze elkerüli az adó bevezetésének valódi célját: az interneten jelentős bevételeket elérő vállalkozások megfelelő adóztatását, amit közkeletű nevén "Google-adónak" hívnak - állapította meg a BDO Magyarország. A könyvvizsgáló cég azt javasolta, hogy a lakossági előfizetők egyáltalán ne tartozzanak a tervezett adó hatálya alá. Az internet ebben a fogyasztói körben ugyanis elsődlegesen tudást, gyors ismeret- és információszerzést valamint kikapcsolódást jelent, nem pedig adóztatható jövedelmet vagy fogyasztást.

Mint ismert, a "Google-adót" az Európai Unió több tagállamában fontolgatják, ugyanis az olyan internetes cégek, mint a Google vagy a Facebook az adott országban szerzett bevételeik (például reklám) után általában adóparadicsomokban adóznak, vagyis az adott ország költségvetése nem jut bevételekhez tevékenységük után. Egyébként erre is hivatkozott az Orbán-kormány a reklámadó bevezetésekor. Csakhogy a Google-adót nem az internetszolgáltató cégek fizetnék (amelyek fizikailag biztosítják a világháló működését), hanem az internet használatából profitot realizáló multinacionális cégek.

A BDO szerint a vállalkozói internetfelhasználók adatforgalma alapján fizetendő adónál figyelemmel kell lenni a szolgáltatás jellegére. Példaként említették, hogy teljesen eltérő internetes adatforgalmat produkál egy általános kis- vagy közepes vállalat, egy több száz fejlesztőt vagy munkavállalót foglalkoztató szoftverfejlesztő, illetve egy szolgáltatóközpont. A BDO azt is javasolja, hogy vegyék figyelembe az esetlegesen fizetendő reklámadót, amelyet internetes reklámok esetén már fizetnek az érintett vállalkozások. Fontos szempontnak tartják azt is, hogy az új adónem a környező országokhoz képest ne jelentsen azonnali adózásbeli versenyhátrányt.

Továbbra is arra hivatkoznak ugyanis a kormánypártok, hogy a szolgáltatók nem fogják tudni áthárítani az adót a fogyasztókra. Csakhogy az új teher miatt tönkremehetnek a kisebb szolgáltatók és a nagyok is visszafoghatják fejlesztéseiket, illetve a felhasználók számára kedvezőtlenebb díjcsomagokat kínálhatnak majd. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség (MKSZ) szerint - amely semmilyen formában nem tartja elfogadhatónak az internetadó bevezetését, annak módosított tervezetét is elutasítják - a tervezett adó olyan mértékű többletterhet okoz, amely több hazai, kis- és középvállalkozásként működő vezetékes szolgáltató működését is ellehetetlenítheti, de az intézkedés legnagyobb vesztesei az internetet használó ügyfelek milliói lehetnek, mivel a tervezett forgalomarányos adó visszaveti az eddigi sokmilliárdos hálózatfejlesztéseket, és ez az internet sebességének folyamatos további növelése, illetve az előfizetési díjak csökkenése ellen hat.

Az MKSZ szerint az adó tervezett maximált mértékét - magánszemélyek esetén 700, cégek esetén 5000 forint - egy előfizető már havonta egy DVD-filmnek megfelelő mennyiségű adat felhasználásával is eléri, vagyis a gyakorlatban a kábeles internetszolgáltatás esetén lényegében minden egyes előfizetőre a maximális adómérték jutna. Tegnap a legnagyobb hazai internet-szolgáltató, a Magyar Telekom vezérigazgatója, Christopher Mattheisen úgy fogalmazott: sokkoló, érthetetlen az internetadó, amely minden szereplőt az adatforgalom korlátozására kényszerít, pedig a világ pont az ellenkező irányba megy.

Ellehetetleníti a korházakat

Beláthatatlan következményei lehetnek az egészségügyben az új adók bevezetésének – mondta lapunknak Havas Szófia. Az MSZP egészségpolitikusa szerint az internetadó, valamint a tisztálkodási és tisztítószerek megadóztatása is súlyos terheket róna az egészségügyi intézményekre, amelyek tartozásállománya az év végére a 100 milliárd forintot is meghaladhatja.

Havas Szófia elmondta, a kórházakban minden ügyintézés, levelezés az interneten zajlik, illetve a takarítás és a mosatás már most is hatalmas költségeket ölel fel. "Az új adókat – mondjon bármit is a kormány – mindenképpen az üzemeltetők, a fogyasztók fogják a legjobban megérezni. Az egészségügyben az amúgy is magas adósságállomány még kezelhetetlenebb lesz" - tette hozzá a politikus.

Havas szerint az új adók miatt a kórházakban legalább 20-30 százalékos bevételkiesés várható. A kiadások – és így az adósságok – növekedésével pedig az amúgy is munkaerőhiányban szenvedő egészségügyi ágazatot előreláthatóan még nagyobb tömegben fogják elhagyni a dolgozók, ami ugyancsak tovább rontja a betegellátás színvonalát.

"Nem lesz miből fizetni az embereket, nem lesz miből törleszteni az adósságokat. Mindeközben tovább szélesedik a bérek közötti szakadék: a hatalmas adósságállomány ellenére a szaktárca eltörölné például a rektori bérplafont – ami eddig is nagyon magas, havi 4,7 millió forint volt – emellett például a nővéreknek havi bruttó 100 ezer forintból kellene megélniük. Ez hatalmas arcátlanság, tekintve azt is, hogy a kormányzat már azt sem tudja, hogyan adóztassa még az embereket" - mondta az MSZP-s politikus. => J. D.