Az ítélőtábla egyben az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és leszállította a felperes pénzintézet által fizetendő másodfokú perköltséget 381 ezer forintra. A szóbeli indoklásban a bíró közölte: az ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével és jogi indoklásával túlnyomórészt egyetért, azt részben kiegészíti és módosítja.
A bíró kifejtette: a felperes alappal érvelt azzal, hogy a tisztességtelenség törvényi vélelme nem vonatkozik a legfeljebb egy év futamidejű kölcsönszerződésekben található kikötésekre, mivel ebben az esetben a felperes nem változtathatja meg a kamatlábat. Ezek a szerződéses kikötések nem minősülnek a törvény hatálya alá tartozó, egyoldalú szerződésmódosítási jogot biztosító feltételnek - mondta. Ebben az esetben pénzintézet átvállal minden, a körülmények megváltozásából eredő kockázatot, így ebben a körben kereshetőségi ok hiányában van helye az elutasításnak – tette hozzá. Az ítélőtábla elutasította a felperes pénzintézet indítványát az Európai Bíróságnál való döntéshozatali eljárás kezdeményezésére, mivel az ügyre közvetlenül alkalmazandó uniós jog nem vonatkozik.
A bíróság csak azt vizsgálhatja, teljesültek-e a devizahiteles törvényben meghatározott követelmények a szerződéses kikötésben – tette hozzá a bíró. Az alkalmazandó rendelkezések tekintetében az alaptörvény-ellenességet, nemzetközi szerződésbe ütközést az ítélőtábla nem érzékelt, ezért mellőzte a felperes indítványát az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére is. Hozzátette: más bíróság, a Fővárosi Ítélőtábla más tanácsának határozata a bíróságot nem köti.
A bíró közölte: a felperes által kért részleges érvénytelenség megállapítása kizárt, mert a vizsgálandó szerződéses kikötés egységes egész. A perben részleges érvénytelenséget megalapító döntés nem hozható, mivel a törvény meghatározza, hogy a bíróság döntése kétféle lehet: vagy elutasítja a keresetet, ha a szerződéses kikötés tisztességtelen, vagy megállapítja a tisztességességet és így az érvényességet.
Az ítélőtábla nem osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy egyes kikötések megfelelnek az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének, mert az nem ítélhető meg csupán nyelvtani jelentés alapján. Az érthető megfogalmazás követelményének nem felel meg az olyan megfogalmazás, ami gazdasági következményeit illetően nem egyértelmű – mondta a bíró.
