Előfizetés

Demján: "Nagy baj van abban az országban, ahol a lopást a törvény rangjára emelik"

Publikálás dátuma
2014.10.29. 16:02
Korábbi felvétel. Fotó: Vajda József/Népszava
Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) mindent megtesz azért, hogy a szektorban visszaálljon az eredeti állapot, vagy ha ez nem sikerül, a szövetkezeti tagokat kártalanítsák - mondta Demján Sándor, az OTSZ elnöke szerdán, a Takarékossági Világnap alkalmából rendezett ünnepségen.

Demján Sándor az OTSZ rendezvényén kifejtette: a Takarékossági Világnapon a szorgalmas, eredményes munkát ünneplik, ám az ünnepséget beárnyékolja a takarékszövetkezeti szektor helyzete. "A takarékszövetkezeti szektor vagyonát elvették, kisajátították. Nagy baj van abban az országban, ahol a lopást a törvény rangjára emelik" - mondta. Hozzátette, hogy a szövetség feladata megvédeni a tulajdont. 

Példaként azt mondta: ha a folyamat végén egy tőzsdei részvénytársaság van, az egy részjegyre jutó vagyon - mintegy 130 ezer részjegy van - 6 millió forint. "Először - ne mondják azt, hogy hazaárulók vagyunk - minden belső jogi fórumot végigjárunk" - közölte. Amikor ez a folyamat lezárul, akkor fordulnak a nemzetközi fórumokhoz: az unióhoz a magyar társulási szerződés megszegése, a luxembourgi bírósághoz pedig a tulajdonjogoktól való megfosztás miatt - tette hozzá.

Telekom bírság - 90 milliós büntetés megtévesztő reklámokért

A GVH döntése szerint a Telekom 2013 őszén az üzletfelek megtévesztésére alkalmas tájékoztatást adott a Next Business XL, illetve a Next Business M üzleti díjcsomagok áráról. A jogsértés elkövetéséért 90.000.000 Ft bírságot szabott ki a versenyhivatal.

A Gazdasági Versenyhivatal szerint megcélzott kis- és középvállalkozások arról kaphattak tájékoztatást a reklámfilmekben, hogy ha a Next Business XL,illetve M díjcsomagot választják, akkor a feltüntetett havidíjért–14.990 Ft-ért és 9.990 Ft-ért– a meghatározott tartalmú szolgáltatást vehetik igénybe.

A GVH megállapította, hogy ez nem felelt meg a valóságnak, mivel

• a tévéreklámokban feltüntetett ár csak a negyedik és az azt követő SIM kártyákhoz tartozó előfizetésekre vonatkozott,

• a reklámokban feltüntetett árnál magasabb árat alkalmazott a szolgáltató, ha az üzletfél csak egy, kettő vagy három SIM kártyához kapcsolódóan kötött előfizetési szerződést,

• a reklámokban feltüntetett ár akkor sem minden előfizetés esetén érvényesült, ha az üzletfél négy vagy annál több előfizetést kötött,

azonban a reklámok e további információkat tartalmazó elemei – a televízió-reklám sajátosságaiból adódóan – az időkorlát, a gyorsan pergő képek és a kisebb betűméret miatt nem váltak az üzletfelek számára érthető üzenetté.

Devizaperek - Jogerősen veszített a Erste Lakáslízing

A Fővárosi Ítélőtábla szerdai tárgyalásán másodfokon, jogerősen elutasította az Erste Lakáslízing Zrt. keresetét, amelyben az egyoldalú szerződésmódosítási feltételei tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánta megdönteni.

A lízing cég, mint felperes által az állam, mint alperes ellen indított eljárásban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék ítéletét hagyta helyben az ítélőtábla, mindössze néhány helyen egészítette ki annak indoklását.

Az ítélőtábla az elutasító ítéletét indokolva először felidézte az elsőfokú bíróság ítéletéből azt a részt, hogy miért nem kért előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól, illetve miért nem fordult az Alkotmánybírósághoz. A bíróságot nem terheli az európai fórumhoz fordulás kötelezettsége, hogy az értelmezze a vonatkozó irányelvet, illetve az alapjogi kartát. Miután a per alapját adó törvény nem visszamenőleges hatályú, így az Alkotmánybírósághoz sem fordult a törvényszék.

Az ítélőtábla meglátása szerint a törvényszék helyesen tárta fel az ügy tényállását, és alkalmazta a jogszabályokat. A másodfokú ítélet indoklása kifejti, hogy a tisztességtelenséget nem a hitelintézeti törvény, hanem a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint kell megítélni. Így ha a szerződés feltételei a jó erkölcsbe ütköznek, akkor a szerződés semmis. A megállapodás nem helyezheti kiszolgáltatott helyzetbe az egyik felet azzal, hogy a másik fél - nem konkrétan meghatározottan - egyoldalúan módosíthatja azt.

Külön rész volt az ítélőtábla indoklásban a referencia kamatláb változását követő automatikus kamatmódosítás. Ez önmagában nem tisztességtelen, de ha a lízing cég más - meg nem nevezett - okból is módosíthatja egyoldalúan a szerződéses kamatot, akkor az már tisztességtelen. 

Amikor azt a hét feltételt vette sorra az ítélőtábla, amelyek bármelyikének hiánya tisztességtelenné teszi a szerződést, első helyen a tételes meghatározottságot említette. Amennyiben egy felsorolás a "különösen" szóval kezdődik, nem lehet tételesen meghatározott.

Szó esett még az indoklásban az információk nem szimmetrikus voltáról is. A lízing cég a pénzügyekben professzionista, míg a magánszemély ügyfele - a fogyasztó - nem az. Ezért kell a szerződési feltételeket úgy ismertetni ez utóbbival, hogy megértse: milyen jövőbeli változások miképpen módosítják a terheit, vagyis a havi törlesztő részletet.

Fontos az is, hogy a fogyasztó átlássa a változásokat és ha azok következményei nem a szerződésnek megfelelőek, akkor fel tudjon lépni ellenük - rögzítették az indoklásban.