Zágráb a korrupció hálójában

Horvátország ugyan nem egészen másfél éve csatlakozott az Európai Unióhoz, ám az uniós integráció jótékony hatásait még kevéssé érzékeli az ország. Igaz, tovább folytatódott a korrupció elleni harc. Legutóbb a zágrábi főpolgármester, Milan Bandic került rács mögé, aki ellen 20 ügyben is nyomozást folytatnak.

Bár Horvátországban tavaly július 1-jén nagy csinnadrattával ünnepelték az uniós csatlakozást, az azóta eltelt idő alatt nem sok eredményt sikerült felmutatni.

Az egy főre jutó GDP ugyan az Unió átlagának körülbelül a fele, az ország mégis nettóbefizető lett, miután súlyos gondok adódtak az uniós támogatások lehívásánál.

Az ország hitelképességét már csak egyetlen apró lépés választja el a bóvli kategóriától. A GDP három év óta folyamatosan csökken, s a recesszió 2015-ben is folytatódik.

Az államháztartás GDP arányos hiánya idén eléri az öt százalékot, egyelőre nehezen megvalósíthatónak tűnik a kormány azon terve, amely szerint 2016-ig a hiányt az Európai Bizottság elvárásainak megfelelően három százalék alá csökkenti.

Zoran Milanovic kormányfőnek kemény intézkedéseket kellene foganatosítania ahhoz, hogy megállítsa a lejtőn az ország gazdaságát, ám valószínűtlen, hogy a jövő decemberben esedékes parlamenti választás előtt népszerűtlen intézkedésekre határozná el magát. A kilábalás elérhetetlen messzeségekbe került.

A nem éppen biztatóadatok ellenére azért akadnak kedvező jelek is, mégha ezt az emberek nem is érzik a saját bőrükön. Az uniós országokba irányuló export az utóbbi bő egy év folyamán 15 százalékkal nőtt meg. Különösen jól jártak a csatlakozással az olivabogyó-termesztők.

Az uniós csatlakozás azonban a gazdaság helyett más szférában érezteti hatását: egyre népesebbek a helyi börtönök. Az üzleti és a politikai élet mind több neves képviselője kerül rács mögé az egyre szigorodó korrupció elleni harc nyomán.

Ennek első komoly áldozata még 2010-ben, két és fél évvel az uniós integráció előtt, Ivo Sanader egykori miniszterelnök volt, akit egyebek mellett azzal vádoltak, hogy 10 millió euróval fizette le a MOL, hogy az INA vezetésében a magyar olajtársaság vehesse át az irányítást.

Sanadert múlt hétvégén kórházba szállították szívpanaszai miatt. A korrupcióellenes hivatal, az Uskok azonban ezután sem állt le, sőt, azután, hogy Zágráb az EU-ba is bekerült, még aktívabb tevékenységet fejtett ki.

Másfél hét óta a belpolitika egyik legbefolyásosabb személyisége, Milan Bandic is börtönben ül. 2000-től 2002-ig, majd 2005 májusától egészen mostanáig töltötte be a főváros főpolgármesteri tisztségét.

Bár korábban a szociáldemokrata párt tagja volt, 2002-ben elvesztette az SDP vezetőinek bizalmát, miután részegen vezetve balesetet okozott, s elmenekült a helyszínről.

Bandicot 2009-ben zárták ki a pártból, amikor a vezetés megkérdezése nélkül jelentette be, indul az államfőválasztáson. Be is került a második fordulóba, ellenfele éppen a szociáldemokraták hivatalos jelöltje, Ivo Josipovic volt. A második körben Bandic csak 39,74 százalékot kapott.

Bár Zágráb irányítása alatt sokat fejlődött, különösen a tömegközlekedésben, az infrastruktúrában tapasztalhatóak kedvező változások, Bandic mindig ellentmondásos figura volt meglehetősen nyers stílusa miatt.

A fővárost afféle kiskirályként vezette, a törvények paragrafusait igen nagyvonalúan értelmezte: így például a szemétszállítás megszervezése során. Jól jövedelmező üzletágról van szó.

Bandic úgy gondolta, felesleges is közbeszerzési eljárást kiírni a szemétszállítás megszervezésére, így egy jó barátját bízta meg az egész rendszer kiépítésével. De nem ez volt az egyedüli stiklije. Átláthatatlan módon cserélgetett földterületeket gyanús cégek és a főváros között.

Bandic mellett rács mögé került a Zagrebacki Holding vezetője is. Ez az állami felügyelet alatt álló cég számos olyan vállalatot fog egybe, amelyek az 1,1 milliós főváros bizonyos szolgáltatásaiért – a gáz, és vízellátásért, a tömegközlekedésért, a közvilágításért – felelnek.

A holding hatalmas adósságokat halmozott fel, feltételezések szerint azért, mert egyes helyi politikusok amolyan kifizető helyként használták. Jó példa erre egy zágrábi buszállomás mellett emelt nyilvános WC esete.

A városvezetés az építési költség felső határát 16500 euróban határozta meg. Ám ezúttal is „elfelejtettek” közbeszerzést kiírni, így ismét egy „baráti” cég kezdhette meg a munkálatokat. Ennek összköltsége végül elérte a 250 ezer eurót, így alighanem ez lett Európa legdrágább nyilvános illemhelye.

Bandic mellett más polgármesterek ellen is eljárás indult: bajba kerülhet Sisak és Vukovar városvezetője is. Felmerül a kérdés, ha ennyire nyilvánvalóan fosztották ki a városok kasszáját, miért csak most indítottak eljárásokat?

Ennek nemcsak az uniós csatlakozás az oka, hanem az is, hogy Milanovic kormányfőnek eredményeket kell felmutatnia, ha nem akar teljesen leszerepelni a bő egy év múlva esedékes választáson.

Az októberben közölt felmérések szerint a jobboldali ellenzéki HDZ 25,5 százalékon áll, több mint öt százalékkal vezet a Milanovic-fémjelezte szociáldemokraták előtt.