Megindult ellenállhatatlan erővel a rettentő áradat, amely most végigsöpör Budapesten és az országon, végigsöpör és megtisztít bennünket a rémuralom, az osztályállam, a háborút szító és vezető monarchikus hatalom minden szennyétől.
Megindult a nagy forrongás és most már nincsen senki és semmi, ami útját állhatná annak, hogy győzzön az önálló, független Magyarország, a népuralom és a rögtönös béke ügye.
Pörölycsapások gyanánt döngtek végig az események az osztályállam fundamentumán.
A rendőrség megalakította szabadszervezetét, megválasztotta bizalmi férfijait, végleg a Nemzeti Tanács parancsa alá állította magát, megfogadta, hogy pribék munkát többé nem végez és az önálló Magyarországot és a köztársaságot éljenezve vonult föl tüntető menetben.
Katonák és katonatisztek tömegei tették le máris az esküt a Nemzeti Tanács kezébe és fogadták meg. hogy egyetlen parancsnokuk gyanánt csak az ország egyetlen törvényes kormányát, a Nemzeti Tanácsot ismerik el.
Tüntető katonák és munkások ezrei megostromolták a keleti pályaudvart, lefegyverezték az őrséget és fegyveres munkás- és katonatömegek vonultak végig Budapest utcáin, mámoros lelkesedéssel a köztársaságot éltetve, a forradalmat éljenezve, a király ellen tüntetve. Félelmetes lövöldözéssel tüntettek Lukacbieh altábornagynak, Budapest karhatalmi parancsnokának a lakása előtt, majd ostromra készen állottak meg az Üllői úti kaszárnyához vezető úton, hogy kiszabadítsák az ott sínylődő 32-es katonákat.
A Nemzeti Tanács csapatai elfoglalták a főpostát, a telefonközpontokat és megszállták a térparancsnokságot. Várkonyi tábornokot, a térparancsnokot segédtisztjeivel együtt a Nemzeti Tanács elé vitték és föl szólították, adja át a várparancsnokságot.
Lavinaszerűen terjed az a mozgalom, amelyet az új Magyarország megteremtéséért a Nemzeti Tanács megindított. A rendőrség tisztviselőinek és legénységének, a közalkalmazottak óriási fontosságú és óriási tömegű kategóriáinak csatlakozása után végre nagyobb tömegekben kezdődött meg a katonák csatlakozása is. Óriási tüntetések folytak le szerdán este és éjszaka a fővárosban és ezekben a tüntetésekben ezer és ezer számra vettek részt katonák is, akik forradalmi lelkesedéssel, óriási tömegekben sorakoztak a Nemzeti Tanács és a szociáldemokrata párt lobogója alá.
A tüntetések azzal kezdődtek, hogy szerdán este 9 órakor a Gizella-téren a Katonatanács néhány tisztje a függetlenségi pártkör ablakából beszédet tartott a téren megjelent tömegnek, amelynek a soraiban már ekkor is nagy tömegeiben voltak katonák. A Katona-tanács tisztjei fölszólították a katonákat, hogy tegyenek esküt az új, független Magyarországra.
Sok száz katona tett eleget ennek a fölszólításnak. Letették az esküt, azután sok ezer torokból hangzott a fölkiáltás:
— Éljen a magyar köztársasági
Ma kikiáltjuk a magyar köztársaságot!
Népszava 1918. október 31.