Újabb megyében bukkant fel a kéknyelv-betegség

Bács-Kiskun megyében egy térségben, Balotaszállásnál mutatták ki a kéknyelv-betegség vírusát, itt kilenc helyen több mint tíz állatot kellett leölni - tájékoztatta a megyei főállatorvos csütörtökön az MTI-t.

Drozdik Ferenc, aki egyben a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság igazgatója, elmondta: a továbbiakban az állatok rovarirtó szerrel történő kezelés után, amennyiben klinikai tüneteket nem mutatnak, vágásra bocsáthatók.

Emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) korábban a kéknyelv-fertőzés Csongrád és Békés megyei felbukkanása után kijelölt egy 100 kilométeres sugarú védőkörzetet, valamint azon túlmenően egy 50 kilométeres megfigyelési körzetet. Bács-Kiskun megye teljes területe a védőkörzetbe tartozik.

A megállapítási helyek körül kijelöltek egy 20 kilométeres zónát, amelyen belül 40 napig tartó megfigyelési zárlatot rendeltek el minden olyan gazdaságra, amely a betegségre fogékony állatot tart.

Ezen belül található még egy 3 kilométeres zóna, ahol vérvétellel derítik fel, hogy a fogékony állatok között vannak-e még biológiailag pozitív egyedek - közölte a főállatorvos.

Azokon a területeken, ahol a kéknyelv-fertőzést kimutatták, földi és légi szúnyogirtást is végeztettek.

Drozdik Ferenc hangsúlyozta: a továbbiakban a Nébih által kibocsátott előírások alapján végzik a fertőzésre fogékony állatok szállítását.

Amikor a szúnyogok már nem jelentenek fertőzési forrást, egyszerűsödnek a vágásra és a továbbtartásra történő szállítás előírásai - mondta a megyei főállatorvos, hozzátéve, hogy a szállítások előtt az állattartó gazdáknak fel kell venniük a kapcsolatot az illetékes állatorvosokkal, akik mindenben tájékoztatást tudnak nyújtani.

A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a kérődző állatok - szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők - fogékonyak, az emberek egészségére nézve ártalmatlan.

A betegségnek nincs élelmiszer-higiéniai vonatkozása, az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt az egészségre.

Szerző

Adótörvények - Akcióegységet szervez a vegyipari szakszervezet

Megkezdte az internetadó bevezetése és a cafeteria adójának emelése ellen tiltakozó akcióegység szervezését a vegyipari szakszervezet - közölte a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) csütörtökön az MTI-vel.

A szövetség szerint az új adócsomag és az annak hatására kialakult társadalmi feszültség miatt elengedhetetlenül szükség van az adókról egyeztető Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) rendkívüli összehívására. A VDSZ továbbá azt is szorgalmazza, hogy határozott javaslat is szülessen a megoldásra.

A mintegy 30 ezer tagot képviselő szakszervezet által végzett legfrissebb kutatás szerint a megkérdezett 150 munkáltató 80 százaléka áthárítja majd a plusz terhet a dolgozóira, 5 százalékuk megosztaná a pluszköltséget a munkavállalókkal és csupán 15 százalékuk számolja, vállalja-e a megemelt adót.

A szakszervezet tájékoztatása szerint a cafeteria megemelt adójának áthárítása évente átlagosan nettó 120 ezer forint jövedelemkiesést jelenthet a vegyipari ágazatban dolgozóknak, amely sok esetben akár az éves béremeléssel megegyező összeg. A VDSZ közleményében hangsúlyozta: a cafeteria egykor nagyon fontos társadalompolitikai célok - mint például nyugdíjtakarékosság, egészségi ellátás javítása, meleg étkeztetés - támogatásáért született.

Szerző

Adótörvények - Akcióegységet szervez a vegyipari szakszervezet

Megkezdte az internetadó bevezetése és a cafeteria adójának emelése ellen tiltakozó akcióegység szervezését a vegyipari szakszervezet - közölte a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) csütörtökön az MTI-vel.

A szövetség szerint az új adócsomag és az annak hatására kialakult társadalmi feszültség miatt elengedhetetlenül szükség van az adókról egyeztető Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), valamint a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) rendkívüli összehívására. A VDSZ továbbá azt is szorgalmazza, hogy határozott javaslat is szülessen a megoldásra.

A mintegy 30 ezer tagot képviselő szakszervezet által végzett legfrissebb kutatás szerint a megkérdezett 150 munkáltató 80 százaléka áthárítja majd a plusz terhet a dolgozóira, 5 százalékuk megosztaná a pluszköltséget a munkavállalókkal és csupán 15 százalékuk számolja, vállalja-e a megemelt adót.

A szakszervezet tájékoztatása szerint a cafeteria megemelt adójának áthárítása évente átlagosan nettó 120 ezer forint jövedelemkiesést jelenthet a vegyipari ágazatban dolgozóknak, amely sok esetben akár az éves béremeléssel megegyező összeg. A VDSZ közleményében hangsúlyozta: a cafeteria egykor nagyon fontos társadalompolitikai célok - mint például nyugdíjtakarékosság, egészségi ellátás javítása, meleg étkeztetés - támogatásáért született.

Szerző