Nyögvenyelős siker

Publikálás dátuma
2014.10.31. 06:54
Császár Gáboréknak javulniuk kell FOTÓ: MTI/VAJDA JÁNOS
A magyar férfi kézilabda-válogatott nyögvenyelős mérkőzésen 31-30-ra legyőzte az előzetesen a csoport leggyengébb csapatának tartott portugál együttest a 2016-os Európa-bajnokság selejtezőinek első fordulójában, Miskolcon.

Több mint kétezer néző előtt debütált a nemzeti együttes első külföldi kapitánya, az orosz-spanyol állampolgárságú Talant Dujshebaev, aki a mérkőzés után, így értékelte a találkozót: „Tudtuk, hogy nehéz mérkőzés lesz, mert a portugálok sokkal jobbak, mint amilyennek tartják őket.

Eb-selejtező

Első forduló, eredmények:

Fehéroroszország-Bosznia-Hercegovina 25-25

Macedónia-Svájc 27-20

Norvégia-Törökország 36-27

Szerbia-Montenegró 25-21

Németország-Finnország 30-18

Izland-Izrael 36-19

Magyarország-Portugália 31-30

Spanyolország-Ausztria 27-16

Szlovénia-Szlovákia 31-25

A legfontosabb volt, hogy nyertünk. Az ellenfelünk nagyon gyorsan játszott, gyors támadásokat vezetett, ezzel szemben nem volt hatékony a védekezésünk. A folytatásban sok dolgunk lesz, sok hibával játszottunk, ezeket ki kell javítani.”

Császár Gáboréknak javulniuk kell, mert a szövetség azzal az egyértelmű szándékkal nevezte ki az új szakvezetőt, hogy kivezesse a csapatot a 2016-os lengyelországi kontinensviadalra, onnan pedig a riói olimpiára.

A játékosokon az még látszott, hogy szokniuk kell az új kapitányt, ráadásul sérülés miatt több alapember, Nagy László, Harsányi Gergely és Lékai Máté is hiányzott.

A négy találatig jutó Balogh Zsolt elégedetten nyilatkozott Dujshebaevról. „Pozitív benyomásaim vannak az új szövetségi kapitányról, hasonló stílusú ember, mint Juan Carlos Pastor, akivel Szegeden dolgozunk együtt. Az idő rövidsége miatt csak taktikai edzéseink voltak eddig.

Konkrét elképzelései vannak a kézilabdáról, kompromisszumot nem tűr, a társaimmal egyetemben nekem is csak pozitív benyomásom van róla, kíváncsian várom a további munkát vele”- nyilatkozta a Szeged kézilabdázója a szegedma.hu oldalon.

Vasárnap - 17 órakor a Sport1 élőben közvetíti - Kijevbe látogatnak a Dujshebaev-legények, ahol Ukrajna lesz az ellenfél. „Az ukránok ellen jóval nagyobb védőfalra számítok majd. Izgalmas kis Eb-selejtezőcsoportunk van, nem lesz könnyű a továbbjutás, kell hozzá idegenbeli bravúr is”- ez már a sérült Nagy László mondta a Digisport Reggeli Start című műsorában.

A csoportokból az első két helyezett vehet részt az Eb-n, és ott lehet még a hét selejtezőkvartett legjobb csoportharmadikja is.

Csoportrangadót vív a Győr

Csoportrangadó vár a címvédő Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapatára Bajnokok Ligája harmadik fordulójában. A százszázalékos teljesítménnyel a csoportja élén álló Rába-partiak a szintén hibátlan Viborg otthonába látogatnak. A mérkőzésen már biztosan nem lép pályára Görbicz Anita, aki anyai örömök élé néz.

„Húsz évig a kézilabda játszotta a főszerepet az életemben, és most úgy éreztem, itt az ideje más szerepet is vállalnom. Nagyon boldog vagyok, hiszen a baba egészséges, és én is jól érzem magam, mert már nagyon vártam a jó hírt”- nyilatkozta a világklasszis irányító klubja honlapján. A találkozót vasárnap 17 órától élőben közvetíti a Digisport1.

Szerző

Svédország elismerte a palesztin államot

Svédország tegnap hivatalosan is elismerte a palesztin államot – közölte Margot Wallström külügyminiszter. A döntést október elején beiktatási beszédében az új középbal svéd kormány feje, Stefan Löfven már bejelentette.

Wallström a Dagens Nyheter napilapnak írt cikkében reményét fejezte ki, hogy a lépés hozzájárul a jobb jövőhöz abban a térségben, amelyet túl hosszú ideje csak befagyott tárgyalások, rombolás és frusztráció jellemzett.

„Sokan úgy vélik, túl korai ez a lépés. Attól tartok, inkább túl késői” – írta a svéd külügyminiszter, korábbi EU-biztos. Eddig egyetlen régi EU-tagállam sem szánta rá magát erre, az ENSZ-közgyűlés 2012-es de facto elismerése ellenére sem.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke "bátor és történelmi" tettként méltatta Stockholm lépését. Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter ugyanakkor élesen bírálta a döntést.

Mint megjegyezte, "a közel-keleti kapcsolatok jóval bonyolultabbak, mint az IKEA-bútorok összerakása". A svéd elismerés nyomán már 135-re nőtt a palesztin államot elismerő országok száma. Nagy-Britannia is fontolgatja az elismerést, az Egyesült Államok ugyanakkor "elhamarkodottnak" ítélte a svédek lépését.

A stockholmi bejelentés csak tovább bonyolíthatja az egyébként is feszült helyzetet azt követően, hogy az izraeli rendőrség végzett a palesztin merénylővel, aki előző nap rálőtt egy jobboldali izraeli aktivistára.

Az amerikai születésű, 48 Yehuda Glick megsebesült, kórházban ápolják, állapota stabil. Az izraeli hatóságok nyomára akadtak a lövöldözőnek. A 32 éves Moataz Hejazi otthonát körülvették a kommandósok Jeruzsálem Abu Tor negyedében. Amikor a palesztin férfi tüzet nyitott a rendőrökre, lelőtték.

Ezt az izraeli rendőrség szóvivője, Micky Rosenfeld közölte. Hejazi egyike volt azoknak, akiket 2012-ben fogolycsere keretében engedett szabadon Izrael.

A palesztin férfi egy évtizedet ült izraeli börtönben. A merényletkísérlet, majd a palesztin férfi lelövése után Izrael lezárta a Templom-hegyet. Mahmúd Abbász szerint a lépés "hadüzenet" Izrael részéről.

Szerző

Pénz után kutat Jean-Claude Juncker

Publikálás dátuma
2014.10.31. 06:38
Junckernek egyre több barázda jelenhet meg a homlokán FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT
November 1-jén kezdheti meg a munkát az új Európai Bizottság. A testület elnöke, Jean-Claude Juncker 300 milliárd eurós „fejlesztési programot” ígért, amellyel elsősorban a bajba jutott francia és olasz gazdaság élénkítését irányozza elő. Egyelőre azonban nem tudni, hogyan kaparja össze a pénzt.

Juncker terveit általában kedvezően fogadták. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, aki a volt luxemburgi miniszterelnök ellenfele volt az EP választási kampányban, ambiciózus, bátor elképzelésekről beszélt. A volt luxemburgi kormányfő az Európai Unió múlt heti csúcstalálkozóján állt elő terveivel. Stefan Löfven svéd miniszterelnök a Spiegelnek elmondta, az unió állam- és kormányfői áldásukat is adták az elképzelésekre, hiszen abban mindenki egyetértett, hogy Európának befektetésekre van szüksége.

„Az egyes tagországok költségvetési mutatóit azonban nem szabad veszélyeztetni” – fejtette ki a szociáldemokrata politikus. Szerinte elég olyan forrás van az EU büdzséjében, amelyet eddig nem aknáztak ki kellőképpen.Csakhogy, mint a Spiegel írta, Juncker terveit nem lesz könnyű megvalósítani. Egyelőre ugyanis nem világos, hogyan szedheti össze az Európai Bizottság ezt a jelentős összeget.

Az euróövezeti csoport korábbi vezetője ugyanis kizárta, hogy további adósságot halmozzanak fel. Ugyanakkor ekkora pénzt az EU strukturális alapjaiból sem lehet előteremteni. Juncker azonban abban reménykedik, hogy forrásokat használhat fel az Európai Strukturális Mechanizmus, ismertebb nevén az ESM mentőcsomag forrásaiból.

Az európai válságkezelő rendszerben felhalmozott összegek egy részét ugyanis az Európai Bizottság rendelkezésére bocsáthatják. Igaz, elvileg csak végszükség esetére tennék lehetővé a pénzcsap megnyitását. Az ESM forrásainak megkaparintása nem magától értetődő. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kifejezetten ellenzi, de nem támogatná ezt a vészmegoldást Hollandia és Finnország sem. Ehhez ugyanis módosítani kellene az ESM alapszerződését, amihez az összes tagország támogatására szükség lenne.

Juncker azonban ilyen egyszerűen nem adja fel. Annak a lehetőségét vizsgálja, miként lehetne hozzájutni az ESM alapjaihoz az alapszerződés módosítása nélkül.E tekintetben számíthat Martin Schulz támogatására is, aki múlt csütörtökön, az európai szociáldemokrata politikusok Elysée-palotában megtartott tanácskozása során egyértelműen úgy foglalt állást, az ESM forrásaira szükség van arra, hogy beindítsák a növekedést az EU-ban.

Francois Hollande francia elnök és Matteo Renzi olasz kormányfő is támogatta ebben, ami persze azért nem meglepő, hiszen épp ez a két ország gazdasága került súlyos helyzetbe a magas költségvetési hiány miatt. A tervek megvalósításában kulcsszerep hárulhat az Európai Beruházási Bankra, amely tőkebevonást hajthat végre. Így történt ez 2012-ben is, amikor az uniós tagországok 10 milliárd eurós tőkebevonást hagytak jóvá.

A német kormány szerint a pénzintézet révén 180 milliárd eurós beruházások is lehetővé váltak. Hogyan lehetséges ez? A beruházással a bank más befektetőket is tőkebevonásra ösztönöz bizonyos projektek megvalósításához. Szakértők szerint ezért az EKB 15 milliárdos tőkebevonása elég lenne arra, hogy teljesülhessen Juncker 300 milliárd eurós befektetési programja. Az Európai Bizottság ezért már megkezdte az egyeztetéseket az EFB-bel a különféle programok megvalósításának lehetőségeiről. Ezek közé tartozik a szélessávú internetes hálózat az EU teljes területén, a határon átívelő közlekedési hálózatok kiépítése, illetve az energiahálózat modernizálása.

Több mediterrán ország azonban fenntartásait hangoztatja a fejlesztési bank esetleges bevonása kapcsán. A luxemburgi pénzintézet felett ugyanis az Európai Unió tagállamai rendelkeznek, így az ő beleegyezésük nélkül nem valósítható meg a tőkebevonás. Bizonyos államok részéről elég nagy az ellenállás. Németország például nem kívánja emelni a bankban elhelyezett 2,4 milliárd eurós tőkéjét, de Stockholm sem tervezi friss pénz bevonását.

Juncker számára lehetőségként merülhet fel olyan társaság létrehozása, amelyet az EFB, az Európai Bizottság és az EU tagállamai saját tőkéjükkel látnának el. A pénzintézet aztán piaci szereplőként külső tőkére is szert tehet, s önálló pénzügyi szereplővé válhat, majd rizikósabb befektetéseket is támogathat. Szakértők becslései szerint ezzel a megoldással 100 milliárd eurót mozgathatnának meg.

Az Európai Bizottság elnöke ezenkívül még egy pénzcsapot is kinyithat. Az euróövezeti válság kezdeti időszakában hozták létre az európai pénzügyi stabilitási mechanizmust. Részben ebből segítették meg Írországot és Portugáliát. Ebben az alapban 13 milliárd euró maradt. Az EU múlt heti csúcsán többségben voltak azok, akik támogatták Juncker elképzeléseit. A legnagyobb kérdés azonban az, sikerül-e meggyőznie terveiről Németországot is. Ha Berlint is a saját oldalára állítaná, úgy alighanem Hollandia, Svédország és Finnország is feladná ellenállását.