L. Simon László: nemzeti újságírókat

"Ha több ezer ember az utcára vonul, nem teheti meg a kormány, hogy nem foglalkozik vele" - ismerte el L. Simon László a MÚOSZ médiakonferenciáján. Ám az államtitkár azt már nem kívánta "megbeszélni", hogy ennek milyen eredménye lehet. Már előadása első néhány perce komoly felzúdulást váltott ki a szakma képviselőiből, akiknek felhánytorgatta, mi mindent tett az első Fidesz-kormány a MÚOSZ-ért. L. Simon szerint a kormánynak "tennivalója van" a magyar újságírás szerinte rossz minőségének javításában.

Mint az arab szőnyegárusnál, úgy érezte volna magát L. Simon László, ha a reklámadó-törvény benyújtása előtt egyeztetnie kellett volna a szakmai szervezetekkel - a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ezt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) tegnapi konferenciáján ismerte el. Wisinger István, a szervezet volt elnöke ugyanis az államtitkárnak szegezte a kérdést: mi akadályozza meg a kormányt abban, hogy a várhatóan konfliktust generáló javaslatok előtt leüljenek beszélni az érintettekkel. L. Simon azt mondta, ő maga az örökségvédelmi törvény előtt ezt megtette, de különben szerinte "ebből nem következik, hogy mindenről egyeztetni kell". "Vannak helyzetek, amikor nem tudjuk megtenni, a reklámadónál nem lett volna értelme" - tárta szét karját.

Kijelentései már előadása első percében komoly zúgolódást váltottak ki. Arról kezdett beszélni, ha vannak tendenciák, amelyek veszélyeztetik a sajtószabadságot, azokhoz a kormánynak nincs köze. Hosszan panaszkodott az újságírás minőségének szerinte "elképesztő romlására". Úgy vélte, itt a "a kormánynak tennivalója van". Majd kifejtette, az utánpótlás nevelésében is szívesen részt vállalnának, mert amilyen módon a sajtó ír a kormányról, az "nem segíti" munkájukat. Hivatkozott a júniusban a Sanoma éléről távozó, éppen L. Simon előtt felszólaló Szabó Györgyre, aki a szakma minél szélesebb körű összefogását sürgette. Az államtitkár szerint ebben az esetben leülne a kormány vitázni, hiszen volna kivel. Hiányolta a magyar sajtóból a riportot, a külpolitikát, és hogy a legjobbak tűnnek el a szakmából, ám nemsokára azt sérelmezte, hogy a szerkesztőségek "derékhadát" ugyanazok az emberek képezik ma, mint 2008-ban.

Komoly felháborodást akkor váltott ki, amikor váratlanul a MÚOSZ-t kezdte tétlenséggel vádolni, miközben - mint fogalmazott - az első Fidesz-kormány "kistafírozta", és két "nagy értékű" ingatlant is kapott a szervezet. Erre a megsértett résztvevők jelezték, hogy pusztán használati jogot kaptak, de azt is betarthatatlan feltételekkel.

Azt ugyan az elején jelezte az államtitkár, hogy a reklámadóról, és a tervezett internetadóról nem akar beszélni, de mégsem kerülhette el. "Ha több ezer ember az utcára vonul, nem teheti meg a kormány, hogy nem foglalkozik vele. Hogy ennek milyen eredménye lesz, azt nem most fogjuk most megbeszélni" - mondta.

L. Simon őszinte mondatai

- "Ha vannak tendenciák, amelyek veszélyt jelentenek a sajtószabadságra, azok nem a kormányhoz köthetők"

- "Az újságírás minőségének elképesztő romlása, ahol a kormánynak tennivalója van"

- "Amilyen módon írnak rólunk, az nem segíti a munkánkat"

- "Nem tudjuk, hosszútávon mi lesz a reklámadó hozadéka, de hogy mi lesz a hirdetési piacon, ahhoz semmi köze a kormányzatnak"

- "Mit tett az újságírásért ez a szakmai szervezet, amelyet az első Fidesz-kormány kistafírozott?"

- "Sajnos olyan ez az elit, amilyen az ország"

Több ellentmondásba is keveredett önmagával. Előzőleg Szabó György tisztázta, hogy a magyar médiapiac mindössze 350 milliárdos lehet, amelyben 6-7 milliárd a haszon, míg a működési költségei mintegy 20-25 százalékot, 70 milliárdot tehetnek ki. L. Simon így kénytelen volt elismerni, hogy néhány éve még több pénz volt az iparágban, majd azt is, hogy a hirdetési bevételek csökkentek, de szerinte a reklámadó miatt biztosan nem. Többen nem értették, ha tudja a kormány, hogy csökkentek a bevételek, miért hivatkozott arra, hogy ez a piac is extraprofitot termel, de az ellentmondást nem sikerült feloldani. Annyit mondott, a reklámadóból jövő bevétel egy részét "esetleg" visszaforgatják majd a szakmába.

Miközben az államtitkár szerint puszta "hipotézis", hogy az internetadó miatt bedőlnének a szolgáltatók, a Portfolio.hu arról írt, a forgalom alapú adó nem kormányzati fejből pattant ki, hanem az iparág egyik szereplője vetette fel, és segítette ötletekkel a kormányt. Arról a cégről van szó, amelyet érint a törvénybe épített kedvezmény, és bár a portál nem nevesítette, a Telenorra utalt.

Az idei három választásra létrehozott kampánystáb - amelynek tagja többek között Habony Árpád és Gyürk András is - elemzi a Fideszben az internetadó kapcsán kialakult politikai helyzetet. Lapunk úgy tudja, Orbán Viktor döntött arról, hogy a tüntetések ellenére sem vonják vissza az új sarcot. Pedig a kormánypárton belül is megoszlanak a vélemények arról, hogy szükség van-e a kormánypártnak a fiatalokkal szemben nyitott újabb frontra. Úgy értesültünk, mindezek ellenére arra számítanak a párton belül, amit Németh Szilárd rezsibiztos ki is mondott: a tüntetők úgyis eltűnnek majd.

A legfrissebb magyar eseményeket az Európai Bizottság alelnöke, Viviane Reding pedig úgy értékelte: "Először megtámadják az igazságszolgáltatást, a médiaszabadságot és a civil szervezeteket. Most Orbán az internethasználókat vette célba. Mikor ér már véget ez a kibírhatatlan sztori?"

Jogszerű, csak alaptalan

Teljes jogi képtelenség lenne a demonstrációik szervezőit felelőssé tenni egy lezárt rendezvény után történtekkel kapcsolatban - mondta lapunknak Fazekas Tamás. A TASZ jogászát arról kérdeztük, lehet-e létjogosultsága a fideszes Németh Szilárd keddi felvetésének. A nemzetbiztonsági bizottság ülésén - Papp Károly országos rendőrfőkapitányra hivatkozva - azt mondta, "nincs egészen rendben a gyülekezési jogról szóló törvény", és erre a "hiátusra" az Országgyűlésnek kell választ adnia.

Papp szerint ha a rendező már észleli, hogy "gázos lesz a történet", vagyis, hogy a tüntetés lezárása után a résztvevők törvényellenes cselekményekre készülnek - mint az történt a vasárnapi tüntetés után a Fidesz-székháznál -, akkor azzal, hogy csupán bejelenti a demonstráció végét, a felelősséget az államra, a rendőrökre hárítja át. Németh szavaiból azt következhet, hogy a tüntetések szervezőinek a jövőben a tüntetés "lefújása" után is felelősségük lenne. Így elrettenthetnék őket a szervezéstől.

Fazekas szerint viszont ha a rendező már felszólította a résztvevőket a demonstráció lezárására és a helyszín elhagyására - ahogy ez történt vasárnap is -, onnantól semmilyen jogi felelőssége nincs az eseményekben, és szerinte alkotmányos szempontból megvalósíthatatlan is lenne egy ilyen szabályozás. Kérdésünkre, hogy indokolt volt-e a Fidesz-székháztól elvitt öt fiatalt szerdán bilincsben és vezetőszáron vinni a bíróság elé, kijelentette, őrizetbe vétel esetén ez az eljárás teljesen jogszerű, csakhogy ebben az esetben éppen a gyanúsítottak őrizetbe vétele volt jogszerűtlen.

A jogász szerint ugyanis őrizetet csak akkor lehet elrendelni, ha valószínűsíthető az előzetes letartóztatás ügyészség általi elrendelése, mert például fennáll a szökés vagy a bűnismétlés veszélye. Ez a vélelem azonban nem állt fenn, ahogy azt később az ügyészség is megállapította, mivel a bizonyítékokat nem találta elégségesnek az előzetes letartóztatáshoz. Ennek ellenére a vádhatóságé a felelősség, hiszen ők felügyelték a nyomozást - tette hozzá Fazekas Tamás.