Bár nyolc felsőoktatási intézmény esetében nem találtak megfelelő jelöltet a kancellári posztra, Balog Zoltán szerint az év végére minden intézményben lesz kancellár. A most kinevezett kancellárok november 15-től kezdhetik meg munkájukat, és azokra a helyekre, amelyekre nem érkezett kellően meggyőző pályázat, a jövő héten új pályázatot írnak ki. A miniszter szólt arról is, hogy a felsőoktatási intézmények saját jövedelemre tehetnek szert, amelyet fejlesztésre fordíthatnak, emiatt is szükség van a menedzserszemléletű kancellárokra.
Palkovics László államtitkár elmondta, hogy a kancellárok alapvetően az intézmények működtetésével foglalkoznak, az ezzel kapcsolatos feladatokat veszik át a rektortól, akivel szorosan együtt kell működniük. A 29 helyre több száz pályázat érkezett.
Balog Zoltán tájékoztatása szerint a Budapesti Corvinus Egyetemen Pavlik Lívia, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen Barta-Eke Gyula, a Debreceni Egyetemen Bács Zoltán, a Kaposvári Egyetemen Borbás Zoltán, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Rakonczai Éva, a Miskolci Egyetemen Deák Csaba, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Nagy Zsombor, a Nyugat-Magyarországi Egyetemen Dinnyés Álmos, az Óbudai Egyetemen Monszpart Zsolt, a Semmelweis Egyetemen Szász Károly, a Szent István Egyetemen Figler Kálmán, a Széchenyi István Egyetemen Filep Bálint, a Testnevelési Egyetemen Genzwein Ferenc, a Budapesti Gazdasági Főiskolán Dietz Ferenc, a Dunaújvárosi Főiskolán Mészáros Virág, az Eszterházy Károly Főiskolán Csathó Csaba József, a Károly Róbert Főiskolán Szentgyörgyvölgyi László, a Magyar Táncművészeti Főiskolán Antal József, a Nyíregyházi Főiskolán Kvantz József, a Pető András Főiskolán Mihályi Máté Győző, valamint a Szolnoki Főiskolán Varga Csaba tölti be a kancellári posztot.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös József Főiskola és a Kecskeméti Főiskola esetében nem találtak alkalmas jelöltet a kancellári posztra.
Az Együtt-PM szerint a legfontosabb egyetemek többségének élére nem sikerült kancellárt találni, a nyilvánosságra hozott névsor pedig sok kérdést felvet és megerősíti korábbi félelmeiket. Szabó Szabolcs, a - mondta a szövetség politikusa emlékeztetett, korábban is jelezték, hogy nem értenek egyet a kancellári rendszer bevezetésével, mert azzal a kormányzat indokolatlan mértékben avatkozik be az egyetemi és főiskolai autonómiába. Kezdettől fogva attól féltek, hogy "helytartókat, kvázi politikai komisszárokat" ültetnek az intézmények nyakába - tette hozzá.
A pénteken bejelentett névsor meg is erősíti korábbi félelmeiket. Példaként említette, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskolán az a Dietz Ferenc lesz a kancellár, akit saját pártja, a Fidesz buktatott meg idén nyáron, amikor nem engedték, hogy újra polgármester lehessen Szentendrén. Azt is tudni, - mondta az ellenzéki politikus - hogy Barta-Eke Gyulának is kapcsolata van a Fideszhez, miközben érdemben semmi köze a felsőoktatáshoz. Az is különös, hogy Szász Károlynak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egykori vezetőjének mi köze van a Semmelweis Egyetemhez. Szabó Szabolcs, az Együtt-PM nevében feltette a kérdést: milyen szempontok alapján választották ki a kancellárokat, mert a pályázatok szakmai része nem nyilvános és "senki nem tudja, hogy a sötét szobákban azon a bizonyos 15-20 perces" meghallgatáson mi hangzott el.
Az LMP szerint a kancellár nélkül maradt egyetemeket és főiskolákat fenyegeti leginkább a leépítés és az összevonás veszélye, ám erre több jelentős intézmény esetében nem találtak „végrehajtó embert”. Ikotity István LMP-s országgyűlési képviselő és Pető Ernő, a párt felsőoktatási szakszóvivője közleményben emlékeztet: a párt korábbi adatkérésének köszönhetően hamarosan nyilvánosságra kell hozni a kancellári pályázatokat is, így ki fog derülni, hogy pontosan kik és milyen programmal pályáztak az intézmények élére.
