„A lányok ügyét már el is felejtettük, réges-rég férjhez adtam őket” – jelentette ki a Boko Haram irányítója, semmivé téve az érintett családok reményeit, hogy valaha is viszontláthatják a bő fél éve túszul ejtett és elhurcolt fiatalokat. Pedig október közepén a nigériai védelmi erők főnöke, Alex Badeh marsall derűlátó nyilatkozatban jelentette be, hogy küszöbön áll az áprilisban elrabolt lányok elengedése. Azóta szavaira rácáfolt a Boko Haram újabb terroroffenzívája: az elmúlt napokban a 200 ezres népességű Mubi várost foglalták el az állam északi részén, más jelentések szerint pedig mind szigorúbban követelik meg az iszlám jogrend, a sharia érvényre juttatását az általuk ellenőrzött területeken. Hírek szerint valamennyi iskoláslányt az iszlám hit felvételére kényszerítettek, s egy részüket a szomszédos Kamerunba és Csádba hurcolták.
A Boko Haram (nevük jelentése mellesleg: A nyugati oktatás tiltott) már öt éve vív küzdelmet a központi kormányzat ellen, támadásaik nyomán több százezer ember menekült el lakóhelyéről. Véres akcióik különösen azóta szaporodtak, hogy Shekau augusztusban közzétette: az Irak és Szíria egyes körzeteiben kikiáltott Iszlám Államhoz hasonlóan önálló muzulmán kalifátust hoznak létre Nigériában, ahol a politikai helyzet amúgy is igen feszült. Afrika legnépesebb, 160 milliós lakosságú országában jövő februárban esedékesek a parlamenti választások, az ország északi, muzulmán többségű északi, illetve déli, keresztény dominanciájú régiói között egyre nagyobb az ellentét. Goodluck Jonathan államfő a szaporodó belső és nemzetközi bírálatok dacára a minap hivatalosan is bejelentette, hogy újból indul az elnöki posztért.