Élet a periférián

A Cafe de Paris legendás hely Tangerben. Hangulatában még őriz valamit abból a korból, amikor Tanger úgynevezett „szabad város” volt, a nyugati hatalmak felügyelete alatt. És ha ez a státusz politikailag nem is sok szabadságot jelentett, az élet köznapi örömeihez és szenvedélyeihez könnyen hozzájutott az, akinek volt rá vágya és pénze. A kávéházban olykor ma is feltűnik egy-egy európai módra öltözött, meglehetősen sminkelt idősebb hölgy, aki feltehetően emlékszik még az eltűnt időkre.

A kávéházzal szemben van a francia konzulátus épülete. Itt adják ki a francia vízumokat, innen indulnak legálisan szerencsét próbálni azok a fiatalok, akiknek nem jut munka és megélhetés az amúgy szépséges és gazdag történelmű országban. A konzulátus másik szárnya a Francia Kulturális Intézet, itt ezekben a hetekben egy fotókiállítás idézi fel az átalakuló Tanger helyszíneit és jellegzetes személyiségeit. Többnyire olyan írókat, színészeket, művészeket, értelmiségieket mutat be, akik egyszerre kötődnek a szabadabb, nyugatias élethez és a marokkói hagyományokhoz. Megörökítve azt a kulturális közeget, amelyet a kiállítás rendezői szerint komolyan fenyeget a globalizáció és nyugati tőkével finanszírozott fejlesztéspolitika.

Mindez kétszeresen is megtestesíti mindazt, amit az úgynevezett Nyugat kínál az arab világnak, és általában a perifériáján levő országoknak. Egyrészt gazdasági expanziója természetes terepének tekintik őket, mert szüksége van a piacukra, a nyersanyagukra és a belőlük származó fiatal munkaerőre. Másrészt a nyugati intellektuelek valamiféle halvány bűntudatot éreznek emiatt, és saját kultúrájuk megőrzését sugallják a helyi értelmiségnek. (Jó példa erre a palesztin filmművészet, amely anyagi és technikai hátterét nyugat-európai stúdiók és tévéállomások jelentik.) A gazdasági expanzióhoz képest természetesen eltörpül a kulturális hagyományok támogatása, de hatása mégsem lebecsülendő. A progresszív nyugati értelmiség legalább tesz valamit azért, hogy fenntartsa a párbeszédet az arab kultúrával.

A mohó gazdasági expanzió nem túl szívderítő jelenség, de még mindig kevésbé kártékony, mint az a politikai manipuláció, amely az „arab tavaszt” követte. Az Egyesült Államok és nyomában a nyugat-európai hatalmak hirtelen szembefordultak azokkal a tekintélyuralmi rendszerekkel, amelyek évtizedeken át fenntartották a stabilitást a Földközi-tenger déli partjain. Ez önmagában nem lett volna baj, de kivitelezése nélkülözte a térség elemi ismeretét. Az ötvenes-hatvanas évek reménybeli dinamizmusa után a nem olajtermelő arab országok a fejlődés perifériájára csúsztak. A szegénység, a túlnépesedés és a mindent átható korrupció miatt a nyugati típusú demokráciánál a tömegek számára sokkal csábítóbb lett a nyugatias „haladás” tagadása, az iszlám fundamentalizmus. A szabad választások röpke kalandja után ezért támogatja a Nyugat a mubaraki időkhöz visszatérő katonai diktatúrát Egyiptomban, ezért fullad véres anarchiába a „felszabadított” Líbia, s ezért gondolják egyre többen, hogy Asszad nélkül Szíria még rosszabb hely lenne, mint az uralma alatt. És Marokkónál maradva ezért gondolom régóta azt, hogy VI. Mohammed óvatos reformjai, ha nem is tökéletessé, de a térség többi országához képest elviselhetővé teszik országa életét.

Magyarországot természetesen nem lehet az arab világhoz hasonlítani, kulturálisan és egész civilizációnkban Európa szerves része vagyunk. De annyiban mégis tanulságos a története számunkra, hogy a fejlődés és felzárkózás térségünk számára sem evidencia, csak lehetőség, amellyel lehet élni, és amelyet el is lehet játszani. A nyugati gazdaság expanziója hazánkat is bedarálta, nemcsak nemzeti piacunkat, de exportképes iparunk nagy részét is megszerezte. Az orbáni pangás miatt százezer szám válogathat a fiatal, képzett magyar munkaerőből is, abból, amely szerencsésebb országokban a haza legértékesebb kincse. Az alacsony születésszám, a népesség elöregedése és a képzés magas költségei miatt a centrum gazdag országai számára a lehető legnagyobb ajándék, ha a periféria ostoba kormányai elidegenítik, elszegényítik és lényegében kilökik magukból a tehetséges fiatalokat. Ha másban nem, ennyiben Magyarország is a Harmadik Világ része lett.

Az internet-adó elleni tiltakozások mögé az összeesküvési elméletek hívei most nyugati gazdasági érdekeket vizionálnak. A nethasználók spontán felháborodását bizonyosan nem ők szították fel. Ettől függetlenül alighanem léteznek ilyen érdekek. Magyarország immár negyedszázada része a globális gazdaságnak, s a „keleti nyitás” ezen már csak azért sem változtathat, mert Kína és az átmeneti mosolyszünet ellenére Oroszország is komoly aktora ennek a hatalmas erőnek. A „sajátos magyar útnak” nevezett orbáni modell hazánkat sem függetlenítheti, csak leszakadásunkat növeli a centrum sikeres országaitól és a felzárkózó egykori sorstársainktól. S minél inkább a perifériára szorulunk, annál jobban kiszolgáltatjuk magunkat mások gazdasági érdekeinek.

Ahol beindul a stagnálás és a fiatalok elvándorlása, ott csak rossz és még rosszabb függés között lehet választani.

Szerző
Hegyi Gyula

Drónoktól félnek Franciaországban

Publikálás dátuma
2014.11.03. 06:38
A nogent-sur-seine-i atomreaktor. Egyelőre nem tudni, ki mutat ekkora érdeklődést a francia atomerőművek iránt FOTÓ: EUROPRESS/G
Rejtélyes esetek tartják lázban a francia nyomozószerveket. Október folyamán többször is drónokat fedeztek fel az atomerőművek felett. Talán terroristák terveznek merényletet? Vagy környezetvédők akciójáról van szó? A hatóságok egyelőre sötétben tapogatóznak. Mindenesetre kiadták az ukázt: ha még egyszer pilóta nélküli szerkezetet látnak nukleáris létesítmény környékén, meg kell semmisíteni azt.

Csak múlt pénteken, október 31-én, öt atomerőmű felett repkedtek drónok: Penlyben, Flamanville-ben, Saint-Laurent-des-Eaux-ban, Dampierre-en-Burlyben és Fessenheimben is felülről pásztázták a nukleáris létesítményeket – közölte az AFP.

Az értesülést azonban nem kívánta kommentálni sem a belügyminisztérium, sem a rendőrség, sem pedig az EDF áramszolgáltató.

Csütörtökön este, 21 óra körül a Penly létesítmény felett szálldosott egy rejtelmes, pilóta nélküli szerkezet. Ezt aztán az EDF és a párizsi belügyminisztérium is megerősítette, sőt, kiderült, távolról sem az első esetről volt szó.

Először október 5-én fedeztek fel drónt Franciaország keleti részén, a Rhone-vidékén található Crey-Malville-i atomerőműnél. Akkor azonban nem tulajdonítottak nagyobb ügyet ennek, mivel már nem működő létesítményről van szó.

Október 13-tól azonban egyre sűrűsödtek ezek az esetek. 13-tól 20-ig az egész országból jelentették, hogy gyanús égi szerkezetek jelentek meg a magasban.

Bizonyos településekről több bejelentést is tettek, köztük a Bordeaux közelében fekvő Blayais-ből, a Champagne-Ardenne régióban található Nogent-sur-Seine-ből, a német határ közeléből, Cattenom városából, a belga határszakasz környékéről, Choozból, Gravelinesből, továbbá a Le Bugueyből (Rhone-Alpes régió).

Az Areva nukleáris technológiai konszern a Le Monde megkeresésére azt közölte, egyetlen alkalommal sem jelentettek veszélyt ezek a szerkezetek.

Az EDF ugyanakkor feljelentést tett. Bernard Cazeneuve belügyminiszter bejelentette, intézkedéseket hoznak, hogy felderítsék, honnan származnak a drónok. Egyben elrendelte „semlegesítésüket”. A Figaro szerint ez a szerkezetek lelövését jelenti.

A hatóságok számára új kihívást jelentenek ezek az esetek. Még sosem kellett hasonló ügyben nyomozni. Olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint egy gyilkosságot is könnyebb felderíteni, mert ott legalább találnak nyomokat.

Az illetékesek mindenesetre folyamatosan próbálják nyugtatgatni a közvéleményt, nincs ok aggodalomra. A francia légierő szóvivője, Jean-Pascal Breton parancsnok szerint nem szabad túlbecsülni a drónok jelentőségét. „Nagyon kis szerkezetekről van szó, amolyan minidrónokról” – közölte.

Egyes feltételezések szerint a Greenpeace állhat a drónkampány mögött, aktivistái ezzel a nem éppen mindennapi módszerrel próbálják felhívni a figyelmet a nukleáris energia veszélyeire.

A környezetvédők azonban a Le Monde hasábjain visszautasították a vádakat, azt közölték, semmi közük mindehhez, ugyanakkor megjegyezték, az eddigi esetek alapján minden jel arra vall, hogy rendkívül kiterjedt „hadjáratról” van szó.

A Le Figaróban a Greenpeace egyik megszólalója az EDF-et és a hatóságokat illette éles bírálatokkal amiatt, mert eddig egyetlen drónt sem voltak képesek befogni.

A hatóságok magabiztos kijelentései ellenére a lakosság aggodalommal olvassa az újabb és újabb drónok megjelenéséről szóló híreket.

Amíg nem derül ki, hogy néhány aktivista ártalmatlan csínytevése mindez, addig nem zárható ki, hogy terroristák újfajta hadviselésre készülnek.

Több százra tehető azon franciák száma, akik a szíriai hadszíntérre utaztak, hogy a szélsőséges dzsihadisták, az Iszlám Állam (IS) fegyveresei oldalán harcoljanak.

A hazatérő szélsőségesek különösen nagy veszélyt jelentenek a társadalomra. A félelem az átlagosnál azért is nagyobb Franciaországban, mert a lakosság 5-10 százaléka muzulmán, illetve itt él a legnagyobb iszlamista közösség Európa államai közül.

A legtöbben algériai gyökerekkel rendelkeznek, második helyen a marokkóiak állnak, de sok a tunéziai származású bevándorló is. A közel-keleti kontingens nem annyira jelentős ugyan, de az algériaiak közül több szalafistát azonosítottak a hatóságok.

Nadine Schneider, a Burestop nevű nukleáris erőművek építését ellenző szervezet szóvivője a Figarónak elmondta, egyre nyugtalanítóbbak a drónok megjelenéséről szóló hírek.

Hasonlóképpen látja a Sortir du nucléaire szervezet is, amely kizártnak tartja, hogy a kampány mögött atomenergia ellenes aktivistákat kell keresni.

Különösen aggasztónak tartják, hogy a drónok bevetését jól megszervezték, ami azt jelzi, komoly apparátus állhat az egész kampány mögött.

Egy másik környezetvédő szervezet illetékese, Robins des Bois rámutatott arra, hogy az atomerőművek építésénél még nem vehették figyelembe az ilyen jellegű fenyegetéseket.

Franciaországban a nukleáris létesítményeket védik a törvények az illetéktelen betolakodóktól: öt kilométeres repülési tilalmi zóna van az objektumok körül, illetve felettük csak ezer méternél magasabban repülhetnek el. Aki megszegi ezt az előírást, 75 ezer euróval sújthatják.

A drónokhoz könnyen, néhány száz euróért lehet hozzájutni Franciaországban. Gyakran filmezésre, fényképek készítésére használják.

A legtöbb drón nem tud felszállni egy bizonyos magasság fölé, ám ez a technika igen gyorsan fejlődik. A Parrot nevű francia társaság rövidesen dobja piacra új drónját, ám ez is legfeljebb csak 2 kilométerre távolodhat el az azt irányító személytől.

Franciaországban tilos ilyen szerkezeteket sűrűn lakott települések, épületek fölött használni. Június 13-án egy diákot Nancyban amiatt büntettek meg, mert megszegte ezt a rendelkezést.

Drónoktól félnek Franciaországban

Publikálás dátuma
2014.11.03. 06:38
A nogent-sur-seine-i atomreaktor. Egyelőre nem tudni, ki mutat ekkora érdeklődést a francia atomerőművek iránt FOTÓ: EUROPRESS/G
Rejtélyes esetek tartják lázban a francia nyomozószerveket. Október folyamán többször is drónokat fedeztek fel az atomerőművek felett. Talán terroristák terveznek merényletet? Vagy környezetvédők akciójáról van szó? A hatóságok egyelőre sötétben tapogatóznak. Mindenesetre kiadták az ukázt: ha még egyszer pilóta nélküli szerkezetet látnak nukleáris létesítmény környékén, meg kell semmisíteni azt.

Csak múlt pénteken, október 31-én, öt atomerőmű felett repkedtek drónok: Penlyben, Flamanville-ben, Saint-Laurent-des-Eaux-ban, Dampierre-en-Burlyben és Fessenheimben is felülről pásztázták a nukleáris létesítményeket – közölte az AFP.

Az értesülést azonban nem kívánta kommentálni sem a belügyminisztérium, sem a rendőrség, sem pedig az EDF áramszolgáltató.

Csütörtökön este, 21 óra körül a Penly létesítmény felett szálldosott egy rejtelmes, pilóta nélküli szerkezet. Ezt aztán az EDF és a párizsi belügyminisztérium is megerősítette, sőt, kiderült, távolról sem az első esetről volt szó.

Először október 5-én fedeztek fel drónt Franciaország keleti részén, a Rhone-vidékén található Crey-Malville-i atomerőműnél. Akkor azonban nem tulajdonítottak nagyobb ügyet ennek, mivel már nem működő létesítményről van szó.

Október 13-tól azonban egyre sűrűsödtek ezek az esetek. 13-tól 20-ig az egész országból jelentették, hogy gyanús égi szerkezetek jelentek meg a magasban.

Bizonyos településekről több bejelentést is tettek, köztük a Bordeaux közelében fekvő Blayais-ből, a Champagne-Ardenne régióban található Nogent-sur-Seine-ből, a német határ közeléből, Cattenom városából, a belga határszakasz környékéről, Choozból, Gravelinesből, továbbá a Le Bugueyből (Rhone-Alpes régió).

Az Areva nukleáris technológiai konszern a Le Monde megkeresésére azt közölte, egyetlen alkalommal sem jelentettek veszélyt ezek a szerkezetek.

Az EDF ugyanakkor feljelentést tett. Bernard Cazeneuve belügyminiszter bejelentette, intézkedéseket hoznak, hogy felderítsék, honnan származnak a drónok. Egyben elrendelte „semlegesítésüket”. A Figaro szerint ez a szerkezetek lelövését jelenti.

A hatóságok számára új kihívást jelentenek ezek az esetek. Még sosem kellett hasonló ügyben nyomozni. Olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint egy gyilkosságot is könnyebb felderíteni, mert ott legalább találnak nyomokat.

Az illetékesek mindenesetre folyamatosan próbálják nyugtatgatni a közvéleményt, nincs ok aggodalomra. A francia légierő szóvivője, Jean-Pascal Breton parancsnok szerint nem szabad túlbecsülni a drónok jelentőségét. „Nagyon kis szerkezetekről van szó, amolyan minidrónokról” – közölte.

Egyes feltételezések szerint a Greenpeace állhat a drónkampány mögött, aktivistái ezzel a nem éppen mindennapi módszerrel próbálják felhívni a figyelmet a nukleáris energia veszélyeire.

A környezetvédők azonban a Le Monde hasábjain visszautasították a vádakat, azt közölték, semmi közük mindehhez, ugyanakkor megjegyezték, az eddigi esetek alapján minden jel arra vall, hogy rendkívül kiterjedt „hadjáratról” van szó.

A Le Figaróban a Greenpeace egyik megszólalója az EDF-et és a hatóságokat illette éles bírálatokkal amiatt, mert eddig egyetlen drónt sem voltak képesek befogni.

A hatóságok magabiztos kijelentései ellenére a lakosság aggodalommal olvassa az újabb és újabb drónok megjelenéséről szóló híreket.

Amíg nem derül ki, hogy néhány aktivista ártalmatlan csínytevése mindez, addig nem zárható ki, hogy terroristák újfajta hadviselésre készülnek.

Több százra tehető azon franciák száma, akik a szíriai hadszíntérre utaztak, hogy a szélsőséges dzsihadisták, az Iszlám Állam (IS) fegyveresei oldalán harcoljanak.

A hazatérő szélsőségesek különösen nagy veszélyt jelentenek a társadalomra. A félelem az átlagosnál azért is nagyobb Franciaországban, mert a lakosság 5-10 százaléka muzulmán, illetve itt él a legnagyobb iszlamista közösség Európa államai közül.

A legtöbben algériai gyökerekkel rendelkeznek, második helyen a marokkóiak állnak, de sok a tunéziai származású bevándorló is. A közel-keleti kontingens nem annyira jelentős ugyan, de az algériaiak közül több szalafistát azonosítottak a hatóságok.

Nadine Schneider, a Burestop nevű nukleáris erőművek építését ellenző szervezet szóvivője a Figarónak elmondta, egyre nyugtalanítóbbak a drónok megjelenéséről szóló hírek.

Hasonlóképpen látja a Sortir du nucléaire szervezet is, amely kizártnak tartja, hogy a kampány mögött atomenergia ellenes aktivistákat kell keresni.

Különösen aggasztónak tartják, hogy a drónok bevetését jól megszervezték, ami azt jelzi, komoly apparátus állhat az egész kampány mögött.

Egy másik környezetvédő szervezet illetékese, Robins des Bois rámutatott arra, hogy az atomerőművek építésénél még nem vehették figyelembe az ilyen jellegű fenyegetéseket.

Franciaországban a nukleáris létesítményeket védik a törvények az illetéktelen betolakodóktól: öt kilométeres repülési tilalmi zóna van az objektumok körül, illetve felettük csak ezer méternél magasabban repülhetnek el. Aki megszegi ezt az előírást, 75 ezer euróval sújthatják.

A drónokhoz könnyen, néhány száz euróért lehet hozzájutni Franciaországban. Gyakran filmezésre, fényképek készítésére használják.

A legtöbb drón nem tud felszállni egy bizonyos magasság fölé, ám ez a technika igen gyorsan fejlődik. A Parrot nevű francia társaság rövidesen dobja piacra új drónját, ám ez is legfeljebb csak 2 kilométerre távolodhat el az azt irányító személytől.

Franciaországban tilos ilyen szerkezeteket sűrűn lakott települések, épületek fölött használni. Június 13-án egy diákot Nancyban amiatt büntettek meg, mert megszegte ezt a rendelkezést.