Előfizetés

Elbocsátásokkal járna a vasárnapi zárva tartás

Publikálás dátuma
2014.11.04. 06:11
Harmincötezer ember munkája válna fölöslegessé FOTÓ: NÉPSZAVA
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) szerint súlyos következményekkel járna a vasárnapi nyitva tartás korlátozását előíró törvénymódosító javaslat megszavazása, mert elbocsátásokat és bércsökkenést eredményezne.

Elbocsátásokkal és bércsökkenésekkel járhat a vasárnapi nyitva tartás korlátozása, közölte a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége.

A zárva tartás miatt 12-14 százalékkal csökkenne a munkaidőalap, ezért 35 ezer munkavállaló feleslegessé válna. A szövetség diszkriminatívnak nevezte azt a félmegoldást, hogy a 400 négyzetméternél kisebb üzletekre nem vonatkozna a korlátozás.

Az MBSZ adatai szerint jelenleg 59 600-an dolgoznak 7 540 olyan üzletben, amely bevásárlóközpontokban található. Ezen felül 53 ezren állnak alkalmazásban 2 650 hipermarketben lévő üzletben.

A rendelkezés nem csak a munkáltatókat, de a vásárlókat is érintené a változás: a 30-50 év közötti, magas jövedelemmel rendelkező családosok hétvégén tartják a nagy bevásárlásokat, és a szövetség adatai szerint a vásárlók 11 százaléka vasárnaponként keresi fel az üzleteket - írja a vg.hu.

A mno.hu információi szerint jövő március elsejétől a hét utolsó munkaszüneti napján nem tarthatnának nyitva a bevásárlóközpontok és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek.

A korlátozás alól mentesülnének a dohányboltok, a gyógyszertárak és a benzinkutak, valamint az újság- és virágárusok, míg a pékáruboltok külön szabályok alapján nyitva lehetnének vasárnap is. Ezek a szaküzletek vasárnaponként délig fogadhatnák a vásárlókat.

Alkotmányos szempontból a korlátozás sértené a vállalkozás szabadságát és a versenyszabadságot, emellett a vásárlói szabadságot, valamint a választás szabadságát is.

A vasárnapi zárva tartás ellentétes a kormány által meghirdetett munkahely-teremtési programmal, ráadásul a piacok és egyéb vásárok nyitva tartását nem szabályozza a jelenlegi indítvány, ezzel pedig a feketegazdaság erősödne meg.

Németországban a korábbi teljes vasárnapi tiltást követően ma már 6-7 vasárnapon nyitva tarthatnak a kereskedelmi egységek, illetve Ausztriában is fontolják a vasárnapi nyitva tartás visszaállítását.

Meghalt a világhírű dzsessz-zenész

Publikálás dátuma
2014.11.03. 14:55
Forrás: Fox Photos/Getty Images
Elhunyt Acker Bilk világhírű brit dzsesszklarinétos, aki az 50-es és 60-as években kulcsszerepet játszott a tradicionális dzsessz felelevenítésében - írta a BBC.

A 85 éves zenész hosszú betegség után hunyt el vasárnap.

A klarinétművész leghíresebb száma a Stranger on the Shore című dal volt, amely meghozta neki a nemzetközi ismeretséget is. A dal 1962-ben a brit lemezeladási listák élén landolt. 

A zenész Bernard Stanley Bilk néven született a délnyugat-angliai Pensfordban 1929-ben. Az Acker nevet csak később vette fel, a szó egyébként cimborát jelent a somerseti szlengben.

Bilk több mesterséget is kipróbált, mielőtt klarinétozni kezdett volna a hadseregben. Első bandáját Bristolban alapította a seregből való leszerelése után. A kecskeszakálláról, keménykalapjáról és jellegzetes mellényéről könnyen felismerhető zenész 2001-ben a Brit Birodalom Rendjének tagja lett munkássága elismeréseként. 

A művésznél 2000-ben torokdaganatot diagnosztizáltak, de felépült, és folytatta koncertjeit, amelyekből az utolsót 2013 augusztusában adta. 

Bilk 2012-ben azt mondta a BBC-nek, hogy meglepte a Stranger on the Shore sikere, amelyet egyáltalán nem érzett különlegesnek, amikor megírta. "Nem gondoltam, hogy komolyan különbözik akármelyiktől a többi közül. Egyáltalán nem dolgoztam rajta sokat" - fogalmazott.

A Stranger on the Shore mellett Bilk legsikeresebb dalai közé tartozik a Summer Set és a Buona Sera is. 

A legendás zenész több millió lemezt adott el, és megkapta a rangos Ivor Novello-díjat is.

Íme az Oscar-jelölésre esélyes dokumentumfilmek

Publikálás dátuma
2014.11.03. 14:30
Forrás: Thinkstock
Idén 134 alkotást neveztek a dokumentumfilmes kategóriába, amelyből az amerikai filmakadémia végül kiválasztja az Oscar-díjas munkát.

A nevezettek közül még számos filmet vetíteni kell Los Angelesben vagy New Yorkban ahhoz, hogy hivatalosan is eleget tegyenek az Oscar-szabályzatnak. Azokat a filmeket, amelyek nem teljesítik a követelményeket, kizárják a versengésből - ismertette a Deadline.com hollywoodi portál a hétvégén.

A napokban közzétett listán szerepel a másként gondolkodó kínai művészről szóló Ai Weiwei: The Fake Case című dán-kínai-brit film, a titkos dokumentumokat kiszivárogtató Edward Snowdenről készült CitizenFour és a James Cameron tengermélyi kutatásait dokumentáló James Cameron’s Deepsea Challenge is. Oscarra pályázik az amerikai-francia koprodukciós Jodorowsky’s Dune, amely Alejandro Jodorowsky ambiciózus vállalkozásáról számol be, felelevenítve, hogyan készült a chilei kultrendező a Dűne című film forgatására, amely végül nem valósulhatott meg.

A Wim Wenders és Juliano Ribeiro Salgado rendezésében született The Salt of the Earth címe is olvasható a listán. A produkció annak a Sebastiano Salgadónak az életét és munkáit mutatja be, aki az elmúlt negyven évben végigfotózta a világot fontos történelmi pillanatokat megörökítve. Az Oscar-nevezettek között van Orlando von Einsiedel Virunga című munkája is, amely a vadőrök vadorzókkal folytatott küzdelmét mutatja be a kongói Virunga Nemzeti Parkban, ahol a gorillák élnek. A brit dokumentumfilm körül Leonardo DiCaprio bábáskodott executive producerként.

A dokumentumfilmes mezőnyből decemberre választja ki a filmakadémia azt a 15 filmet, amelyből később öt kerül az Oscar-jelöltek közé. Az Oscar-jelöléseket  január 15-én jelentik be. A 87. Oscar-díjátadó gálát 2015. február 22-én tartják a Los Angeles-i Dolby Színházban.