Eldőlt: újra utcára mennek

"A közfelháborodás napja" - így nevezték el november 17-ét, az internetadó végszavazásának korábbi időpontját a Facebookon szerveződő civilek. Aznap este ugyanis mindenképpen utcára vonulnak, hogy megmutassák, nem dőlnek be a nemzeti konzultációról szóló kommunikációs trükknek. A rendőrség közben sajátos magyarázatot adott arra, hogy az első tüntetésen a Fidesz-székháznál miért nem tudták megakadályozni a rendbontást: állításuk szerint ott sem voltak.

Gyorsan töltsetek le minden pornót, ki tudja, mi lesz egy év múlva! - ezt üzente a magyaroknak az egyik legnépszerűbb brit komikus, John Oliver e heti műsorában, az HBO-n futó Last Week Tonightban. Az adást rögtön Magyarországgal nyitotta, és beszámolót lehetett benne látni a tüntetésekről, valamint arról, hogy az országot az illibeláris demokráciák felé vezető Orbán Viktor személyes javaslata volt az internet megadóztatása. "Nem segít, hogy az adót a magyar miniszterelnök találta ki, akit mindenki utál" - mondta Oliver, hozzátéve, ha Orbán közel áll Putyinhoz, és tetszik neki Törökország és Kína politikája, az már "mind komoly figyelmeztetés", de ha még a Hollister-üzletek (egy kaliforniai divatmárka) jellegzetes illatát is kedveli, "gyakorlatilag háborús bűnös".

A komikust meglepte, hogy a tüntetések elérték céljukat, noha ő is úgy értelmezte, Orbán csak látszólag vonta vissza a javaslatot. Csak úgy, mint az eddigi két tüntetést szervező - időközben több mint 240 ezresre nőtt - Százezren az internetadó ellen Facebook-csoport: terveztek ugyan tüntetést az adótörvények parlamenti zárószavazásának időpontjára, november 17-ére, ám legutóbb állásfoglalásuk szerint kivárnak, és lépnek, "ha Orbán megszegi a szavát". Szerintük "a trágár twitter-harcos" kinevezéséből is látszik, a kormány nem akar érdemben konzultálni. Orbán a fideszes EP-képviselő Deutsch Tamást kérte fel, hogy januárban indítson konzultációt az internetadó ügyében, illetve arról, hová lesz az interneten keletkező hatalmas extraprofit. A Napi.hu szerint erre 600 millió forintot különített el a kabinet, az 1,1 milliárdos kormányzati kommunikációs kiadások mellett.

Egy másik internetes csoport ugyanakkor tegnap már bejelentette, hogy a szavazás estéjén 20 órára a Kossuth térre vonulnak: a Nem némulunk el! nevű szerveződés egyrészt ugyancsak nem dől be - mint mondták - a kommunikációs trükköknek, másrészt szerintük az ügyben látott közfelháborodás önmagában indokolja az újabb megmozdulást. Ezért november 17-ét "a közfelháborodás napjának" nevezték el, a részvételt csaknem 14 ezren már jelezték.

A rendőrség vélhetően már várni fogja a tüntetőket, miközben a Fidesz Lendvay utcai székházának megrongálását nem akadályozták meg az első demonstráción. Érthetetlennek tűnik, hogy míg az esemény erős rendőri készültség mellett zajlott, és a szervezők folyamatosan tartották is a kapcsolatot a rendőrséggel, a radikálisabb személyek mégis könnyűszerrel döntötték le a pártszékház kerítését. Az Indexnek sajátos magyarázatot adott a rendőrség: mindez azért történhetett, mert már ott sem voltak ekkor. "A rendőrség nem volt a Fidesz székház előtt, mivel azt semmi nem indokolta, ebből kifolyólag nem volt honnan levonulni" - írták a portálnak.

A cikk felidézte, hogy a székház előtt már akkor látható volt két rendőrfurgon, és egy sor (20-40) rendőr, amikor a demonstrálók még csak a Hősök tere irányába tartottak. A tüntetés végére azonban a rendőrautók elmentek, és a rendőrök jó része is hátrahúzódott, így amikor a tömeg áramlani kezdett a Hősök teréről, már senki nem védte a székházat. Rögtön azután tűntek el, hogy a szervező Gulyás Balázs a téren bejelentette a tüntetés végét. Amikor a rendőrök újra megjelentek a székháznál, már fél óra eltelt, ezalatt az egész épületet megrohamozták a demonstrálók. Mindez akár arra is utalhat, hogy - mint Németh Szilárd rezsibiztos korábban utalt rá - a Fidesz valóban módosítani tervezi a gyülekezési törvényt, hogy ne a rendőrség, az állam felelőssége legyen egy rendbontás a tüntetés után, hanem a szervezőké.

Harangozó: igazi népszavazás kellene

Politikai nyilatkozatban mondaná ki az MSZP, hogy ebben a ciklusban nem lesz internetadó. Egyben azt is, hogy 2018. március 31-ig minden háztartás számára hozzáférhetővé kell tenni a szélessávú internetet. A szocialista képviselők azt is kinyilváníttatnák a parlamenttel, hogy a Ház tiszteletben tartja az internet szabadsága mellett kiálló tömeg akaratát, ezért nem fogad el olyan törvényt, amely a meglévő közterheken túl további fizetési kötelezettséget jelent - ráadásul a véleménynyilvánítás egyik legfontosabb eszközére.

A javaslatról hétfőn napirend előtti felszólalásában beszélt Harangozó Tamás szocialista politikus, aki azt is bejelentette, a frakció az alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy újra a korábbi alkotmányban meghatározott szabályok legyenek érvényesek a népszavazásokra. Az MSZP szerint ugyanis a nemzeti konzultáció helyett valódi népszavazásra lenne szükség a netadó ügyében is.

Harangozó szerint szánalmas, amit a kormány az internetadó és a korrupciós vádak ügyében előadott. Az előbbit napokig védték, utóbbiról hetek óta hallgatnak - fogalmazott a frakcióvezető-helyettes. Mint mondta, ha más formában mégis bevezetik a netadót, és megint becsapják az embereket, még nagyobb tiltakozás elé nézhetnek. A politikus úgy látja, a nemzeti konzultáció csupán szemfényvesztés, ami arra szolgál, hogy "majd a népakaratra hivatkozva újra nekifognak az internet korlátozásának". => F.Á.