Némi tanácstalanság mutatkozott a kétharmad képviselői között a tegnapi frakcióülés előtt. A jelek szerint ugyanis nem kaptak pontos eligazítást Orbán Viktor pénteki bejelentésének értelmezésére. Így aztán zavar támadt, amikor az internetadónak csúfolt, valójában a távközlési adó kiterjesztését jelentő sarc sorsáról kellett beszélniük. Mondtak mindenfélét, csak az nem derült ki, hogy akkor mi lesz és hogyan. Minthogy erre nézvést nem kaptak egyértelmű ukázt. Meglehet, ennek oka, hogy maga a vezénylő tábornok sem találta ki, mi is történjen, így pedig a gombnyomogató többség nem tudja mihez tartani magát.
Addig rendben volt a dolog, hogy a kedves vezető bejelentése zseniális. Bármit is jelentsenek szavai és akármi legyen is a következményük. Volt, aki úgy értékelte, államférfihoz méltón kezelte a problémát, más csak annyit rebegett, jó, hogy ilyen miniszterelnökünk van. A legplasztikusabban egy politológus fejezte ki magát, de neki persze könnyű volt, miután nem a kíváncsiskodó riportereknek kellett válaszolnia, hanem leírhatta. Fricz Tamás oda jutott, hogy az ország - Gyurcsány és társai áldatlan ténykedése nyomán - egy konszenzus és kompromisszumok nélküli, konfliktusos demokráciává vált, amely saját energiáit emészti fel. Vagyis: "Orbán tette ezért zseniális és bátor, méltó fiatalkori önmagához". Jó lenne még hosszan idézni a "Bravó, Orbán Viktor" című írást, de sajnos a terjedelem véges.
Bizakodni azért lehet. Jó tudni, hogy a Fidesz parlamenti képviselői ebben a légkörben üléseznek. S nyilván nemcsak most, az internetadó miatt felfokozott hangulatban, hanem mindig is. Már sokszor tapasztalhattuk, hogy a kétharmad képviselői ugrásra készen várják a parancsokat és a lehető legrövidebb időn belül teljesítik. Itt nincs kibeszélés, hőzöngés, vita, vagy ellentmondás. A vezénylő tábornok szava szent. Utasításainak megvalósítása pedig már régóta a rendszer alapja. Csak bízhatunk benne, hogy - mint eddig, a jövőben is - ritkán fordulnak elő a mostanihoz hasonló esetek, amikor kissé késett a pontos eligazítás.
Unortodoxia és a demokrácia jövője megköveteli, hogy tudják, mit kell tenniük a haza, de főleg a kedves vezető üdvéért.
