dzsihádisták;Iszlám Állam;Dr. Szeles Péter;Magyar Public Relations Szövetség;

Európából is sikeresen toboroz a kivételes brutalitásáról ismert Iszlám Állam FORRÁS: YOUTUBE

- A terror dzsihadista propagandája

Az Iszlám Állam (IS) a brutalitása, a Nyugat felé mutatott nyílt agressziója mellett azzal is eltér a hasonló terrorszervezetektől, hogy aktívan és intenzíven kommunikál a világgal, és ehhez minden elérhető csatornát felhasznál. Agasztó, mennyire sikeres is ez a stratégia, hiszen sok európai muzulmán fiatal áramlott a szíriai és iraki hadszíntérre. Dr. Szeles Péterrel, a Magyar Public Relations Szövetség egykori elnökével arra kerestünk választ, mennyire tekinthető professzionálisnak a dzsihadisták kommunikációja.

- Az Iszlám Állam brutális felvételeinek próbálnak minél kisebb teret engedni a világhálón, legtöbbször sikertelenül. Lehetséges egyáltalán ilyen szűrés?

- Időlegesen igen. Léteznek olyan technikák, amelyekkel háttérbe lehet szorítani egy információt a neten, de véglegesen eltüntetésükre nincs mód. Ami egyszer felkerült, az ott is marad, valamilyen szerveren biztosan nyoma marad. Az, hogy egy publikusnak szánt információ képes-e eljutni a tömeghez, a megcélzott célcsoporthoz, már más kérdés. El lehet zárni bizonyos csatornákat, a keresést jelentősen meg lehet nehezíteni, amivel szinte elérhetetlenné válik az adott információ, de ez nem azt jelenti, hogy ténylegesen meg is szűnt létezni.

Szeles Péter FOTÓ: NÉPSZAVA

Szeles Péter FOTÓ: NÉPSZAVA

 

- Az Iszlám Állam propagandafilmje, a „Flames of War” angol nyelven készült, ami azt jelzi: az egész világot célközönségévé tette meg. Elsősorban mi lehet a célja?

- Valószínűleg többes hatása, célja van. Ez egy propagandafilm, leginkább a közepes alatti kategóriába sorolnám. Ez igaz a technikai, a képi megoldásaira és az üzenetvilágára is. Az iszlámhívők felé nyilván a szimpátiaébresztésre alapoz. Ugyanakkor világos, ezt a filmet a nagyvilágnak szánták. Kettős üzenete van. Az egyik, hogy az Iszlám Állam létrejött, és ha kell, áldozatok árán is megvédi magát. A másik egy nagyon vad, brutális üzenet a világnak. Fenyegetés, ha úgy tetszik. Engem leginkább a film brutalitása döbbentett meg, ilyet korábban a náci propaganda idején sem fogalmaztak meg.

- Képes lehet egy terrorszervezet elhitetni a világgal, hogy a háború, a tömegmészárlás és a kivégzések, amelyek a filmen is láthatóak, jó ügyért történnek?

- A saját közösségükön belül biztosan. Itt szerintem a kommunikátor céltévesztéséről van szó. Ami számára evidens, az a külvilágnak nem, ami neki fontos, az nem biztos, hogy a külvilágnak is. Ők az elszántságukat, az áldozatkészségüket próbálják demonstrálni azzal, hogy fejbe lőnek embereket, ugyanakkor ezt a józan, normális emberek nagy többsége elutasítja. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ez vallási belháború is, ahol az iszlám két irányzata csap össze. Ez a konfliktus, ami korábban egész Irak megosztottságát eredményezte, most tettlegességig fajult, és tovább már nincs olyan fékező erő, akár politikai, akár katonai, ami itt az elszabadult indulatokat kordában tudná tartani. Ez a gyűlölködés több évszázada tart, és most kiszabadult a szellem a palackból – és tombol. Ha ehhez hozzávesszük a kurd helyzetet, még komplikáltabb a térség, politikai struktúra és vallási-nemzetiségi összetettség szempontjából is. Alapvetően viszont itt két muszlim irányzat csap össze, és ezeknek az elvakult hívei, ahogy Madách Ember Tragédiájában, az egy darab I betű miatt, embert ölnek és pusztítják egymást. Ilyen szélsőséges cselekedetekre csak a primitív vagy a buta ember képes ragadtatni magát. Angol nyelvterületen is biztosan találnak fogadókészséget, de az is biztos, hogy minimális, tehát nem hiszem, hogy ez volt a film fő célja. Önkénteseik, elvakult mártírjaik tömegével vannak, ezt az öngyilkos merényletek állandóan bizonyítják. Az Egyesült Államok elindította a légicsapásokat az Iszlám Állam ellen. Ez hadüzenet, ezért elsődlegesen Amerikának szólt. Persze élnek muszlimok Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban is, és ezekből az országokból is több muszlim önkéntes ment harcolni, de nem hinném, hogy ez lett volna az alapvető célja a filmnek.

- Az európai iszlamisták belső késztetést érezhettek arra, hogy segítsék a dzsihadistákat?

- Sok oka lehet annak, hogy sikeresen toboroz az Iszlám Állam, akár még titkosszolgálati aktivitás is felfedezhető mögötte, tehát nem feltétlenül az van az események mögött, amit mi a hírekből elsődlegesen kiolvasunk. De vannak olyanok, akiknek a háború az egyetlen létező életforma, ők örömmel vetik bele magukat az ilyen harcokba is. Profi zsoldosnak teljesen mindegy, hogy ki adja a parancsot. Akik csatlakoztak, több okból tehettek így, de szerencsére úgy tűnik, ez nem tömeges jelenség. Önmagában a minőség nem tesz egy filmet hitelessé. Ma már bárki vásárolhat magának HD-kamerát, onnantól kezdve tökéletes minőségű mozgóképet és hangot tud rögzíteni. Ennél a filmnél sok esetben tetten érhető a készítők amatőr mivolta, például a kameramozgáson, a remegésen. Sok esetben a megjelenített akciók sötétben zajlanak. A jelenetek ismétlése is amatőr munkára vall. Számomra borzasztóan unalmas volt egy idő után, kimondottan fárasztó. Ha iszlám fanatikus lennék, bizonyára más szemmel néznék rá, de körülbelül a felétől kezdve új információt nem adott. Folyamatosan ismétel, a brutalitás tér vissza több hullámban, valószínűleg erre is igaz, hogy a „kevesebb néha több”. Kicsit túlragozták, nem értem a tartalmi ismétlődések fontosságát, szerepét. Ez megint csak azt mutatja, hogy hozzá nem értő emberek összeraktak valamit, majd azt gondolták, hogy ez jó. Sokkal inkább maguknak készült, mert ha egy katonájuk több akcióban is részt vett, nyilván mindegyiket szeretné viszontlátni, noha vizuálisan, formálisan, eseményeiben ezek ugyanazok. A propaganda azonban az a műfaj, amit ha nem profi módon csinálnak, minden apró részlet képes visszaütni. Normális emberből mindez inkább negatív hatást vált ki, mint pozitívat.

- A fenyegető hatás erősödött volna, ha mindezt összesűrítik tíz-tizenöt percben?

- Igen. Az emberek nem képesek sokféle üzenetet párhuzamosan átvenni, megjegyezni, szelektálnak. Azt szokták mondani, legfeljebb három üzenetet szabad egyszerre kommunikálni, itt pedig jóval több van képileg, szövegesen, hangban megfogalmazva az 50 perc során. Ami üzenetként kódolva van, az dadogásszerűen ismétlődik, de már fárasztó. Nem ad új információt, nem önti új formába. Unalmassá válik, és bumeránghatást vált ki, becsukja az ember a fülét. Azt mindig más formában kell megtenni, ezért mondom, hogy a készítők műveletlenek, és csak formálisan vették alapul a propaganda alapvető téziseit és szabályait. Csak ez a formális teljesítés pont, hogy jégre viszi az egészet, és az eredeti céljaikhoz képest ellentétes hatást ér el.

- Az Iszlám Állam térnyerésében, a toborzás sikerében, lehet szerepe olyan európai tényezőknek, mint például a fiatalkori munkanélküliség? Olyan hírek sem riasztanak el az Iszlám Államhoz való csatlakozástól egyes fiatal európai muzulmánokat, mint például a két osztrák lány esete, akiket lényegében rabszolgaként tartottak fogva?

- Különbséget kell tenni a vak hit és a gondolkodó ember meggyőződése és értékelése közt. Aki vallási meggyőződésből csatlakozott hozzájuk, az meghalni is képes a hitéért, innentől kezdve nincs miről beszélni. Néhány tinilány, akik csak a jóképű, vékony, izmos, napbarnított bőrű, sudár katonákat látják, mindig volt és mindig lesz. Ezek a lányok könnyen manipulálhatók voltak. Gondoljunk csak vissza a Vörös Brigádokra vagy a Hearst-lány esetére. Az Iszlám Államnak valójában nincs nemzetközi támogatottsága. A terrorizmust ma az egész világ 98 százaléka egyértelműen és nagyon határozottan elutasítja. Ehhez képest mindegy, hogy mit akar az Iszlám Állam, ők az agressziót, a brutalitást szimbolizálják. És demonstrálják is, lásd a filmjükben. Igazából ezzel a nyílt fenyegetéssel valójában igazolták Barack Obamának azt a döntését, hogy támadást indított ellenük.

Az Európai Unió lakosságának 24,5 százalékát, 2013-ban 122,6 millió embert fenyegetett a szegénység vagy a társadalomból való kirekesztettség az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint.