Béke van, amíg ingyenes a net

Teljes zűrzavart okozott az internetadó miatti tömegtiltakozás a jobboldali holdudvarban: miközben a Magyar Hírlapban újabb Békemenetet hívtak össze - bár a szervezők egy hete még visszakoztak -, Orbán Viktor délután jelezte, nem kér a támogatásból, szerinte "béke van". Mint kiderült, a kabinet eddig nem vonta vissza az internet megadóztatásáról szóló javaslatot, mindössze a felső plafonra vonatkozó részt törölték: vagyis, ha jelenlegi formájában szavaznák meg, az adó mértéke maradna gigabájtonként 150 forint. A kormányfő szerint az egész csak jogtechnikai kérdés.

Jelenleg semmilyen akadálya nincs, hogy az internetadót az eredeti formájában fogadja el a parlament: hiába kezdeményezte ugyanis a telekommunikációs adó kiterjesztéséről szóló javaslat visszavonását Orbán Viktor pénteki ígérete után a nemzetgazdasági tárca, az adócsomagon még nem változtattak. Ugyanakkor a parlament honlapja szerint egy javaslatot visszavontak: éppen azt a Rogán Antal frakcióvezető által beadott törvénymódosítót, amely meghatározta az adó mértékének felső korlátját, vagyis azt, hogy magánszemélyektől havi 700, cégektől havi 5000 forintot szedhetnének be. Így jelen állás szerint az eredeti, a gigabájtonként 150 forintra vonatkozó javaslat van érvényben, amivel a jövő évi büdzsébe még 150-200 milliárdos bevételt vártak.

"Jogtechnikai kérdés", melyik nap vonják vissza az eredeti indítványt - Orbán Viktor így reagált az interneten is gyanakvást keltő anomáliára a Fidesz keddi frakcióülése után. Anélkül, hogy megemlítette volna a több tízezres budapesti, valamint más nagyvárosokban is megtartott tiltakozásokat, arról beszélt, hogy "az összes érintett szolgáltató" nem tetszését fejezte ki - személyesen Varga Mihálynál -, míg maga Orbán a Deutsche Telekom vezetőjével konzultált az ügyről hétfőn. Elmondása szerint a következő fejlesztésekről egyeztettek, jelesül arról, hogy 2018-ra minden lakásban - Németországban és Magyarországon is - legyen szélessávú internet. A kérdésre, hogy jövőre lehet-e internetadó, úgy felelt: "szerintem nem", levették a napirendről.

Ez ugyanakkor a fentiek alapján mégsem tűnik magától értetődőnek: mint az egyik portált kormányzati körökből tájékoztatták, a "jogtechnikai" anomália mögött az áll, hogy a javaslatot eredetileg benyújtó Nemzetgazdasági Minisztérium még múlt pénteken levelet írt a gazdasági bizottság elnökének a visszavonást kérve. Állítólag azért, mert a parlamenti ügyrend szerint maga a beterjesztő nem vonhatja vissza az ominózus részt, csak a teljes javaslatcsomagot. Ugyanakkor a bizottság elnöke Rogán Antal, aki vélhetően maga is megtehette volna ezt. A gazdasági bizottság mindenesetre szerda délelőtt 10 órakor ül össze. "A parlament úgy fog szavazni a jövő évi adócsomagról, hogy az már nem tartalmazza a távközlési adó kiterjesztését" - ígérte kedden Rogán, aki szerint szerdán az ülésen javaslatot nyújtanak majd be a visszavonásról.

Ugyanakkor nem csak a javaslat körüli gikszer utal rá, mekkora zűrzavart keltett a jobboldalon a szabad véleménynyilvánítás praktikusan legfontosabb eszközének megadóztatása elleni páratlan méretű tiltakozás. Egy hete ugyan a békemeneteket szervező, és az internetadót amúgy szintén bíráló CÖF-CÖKA még hárította, hogy újabb vonulásra lenne szükség, hétfőn Bayer Zsolt már egész mást írt a Magyar Hírlapban. "Újra mondom, nyomatékosan: lesz Békemenet. Mert ami ma hazánkban folyik, az vérlázító és elviselhetetlen" - írta a publicista, hozzátéve, hogy nemsokára hazaér (Észak-Peruból - a szerk.) és "megszervezzük a dolgokat".

Bayer szerint ugyanis azt kell megmutatni, hogy az utcára vonult "húsz-harmincezer ember", akik szerinte kinevezték magukat "népnek" - ráadásul a CIA segíti őket -, nem azonos a néppel, hanem egy része, ám a Békemenet résztvevői szerinte a "jelentősebb" része, amely nem a telefonjával azonos. És azért is újra fel kell vonulni szerinte, mert Brüsszel is "beszáll" a magyar politikába. "Vissza kell ütni. És nagyon nagyot. Hogy a helyükre takarodjanak. Aztán majd el lehet csendesedni" - üzente a publicista.

Ehhez képest a keddi frakcióülés után Orbán egy kérdésre azt jelezte, nem kér a vélhetően nemzetközi figyelmet is érő támogatásból. "Most béke van, ne meneteljünk" - mondta nevetve.

Míg azonban korábban a CÖF-CÖKA tagadta, hogy akár a Fidesz, akár más párt döntené el helyettük, mikor szükséges erőt mutatni, a CÖF elnöke, Csizmadia László kedden lapunktól értesült Orbán nyilatkozatáról, és azt mondta, ha a miniszterelnök így vélekedett, akkor ők azt támogatják. (Másfél hete egyébként Bencsik András Demokrata-főszerkesztő kezdeményezte a menet újabb megszervezését, és a hírek szerint a fideszes vezetők erről lebeszélték, a CÖF ezután kényszerült magyarázkodásra.)

Érdemes ugyanakkor Bayer írásának egyik utalására figyelni, amely szerint a Fidesz vezetői már az első Békemenetet is ellenezték, ám "aztán lett, ami lett". Szerinte azonban a "kedves barátai" előszeretettel veszik körül magukat "komplett idiótákkal" - és bár senkit nem nevesített, az írás egy korábbi pontján azt taglalta, nincs igazán jóban Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadóval -, és azokkal, akik "még életükben nem mérték fel jól és pontosan, hogy mikor van igazi veszély". Vagyis, ha Bayer szerint itt az ideje, kénytelen lesz ellentmondani a kormányfői akaratnak.

Az biztos, hogy az adótörvények zárószavazásának a napján, november 17-én este 8 órára újabb tüntetést hívott össze a Nem némulunk el! nevű Facebook-csoport - erre eddig hétezren jelezték részvételüket. Gyanújuk szerint ugyanis Deutsch Tamás "netkonzultációs biztos" - akinek a feladata az internettel összefüggő nemzeti konzultáció lebonyolítása lesz 600 millió forintért - kinevezése csak porhintés: hiszen Orbán eddig arról beszélt, hogy továbbra is kíváncsi, hová tűnik az interneten keletkező "hatalmas extraprofit".

Az eddigi több tízezres tüntetés szervezője, Gulyás Balázs az ATV Egyenes beszédében hétfő este ugyancsak arról beszélt: érthetetlen, miért kell adófizetői pénzeket a konzultációra pazarolni, hiszen a tüntetéseken az emberek már kifejezték véleményüket.

Csődöt jelenthet az RTL?

Nem vigasztalja a Magyarországon tevékenykedő multikat az internetadó visszavonása, ugyanis a rájuk szabott sarcok nem csökkentek - erről írt a Bloomberg az RTL Klubot tulajdonló médiacsoport egyik vezetőjét idézve.

Az RTL Klub úgy érzi, a kormány ki akarja szorítani a magyar piacról, hiszen a reklámadóval elveszi az itt elért profitját.

"Ha nem lenne a hátterünkben egy nagy külföldi vállalatcsoport, akkor csődöt kellene jelentenünk, be kellene zárnunk a tévécsatornáinkat" - mondta a hírügynökségnek Guillaume de Posch, az RTL társ-vezérigazgatója.

"Amikor ilyen brutális támadás éri a céget valahol, akkor a vezetőség önkéntelenül felteszi magának a kérdést: vajon nem az-e a cél, hogy kiebrudaljanak bennünket ebből az országból?" - kérdezte.