Átszervezésre hivatkozva mentették föl Ángyánt

Már két éve elkészült az „A magyar föld sorsa” című tanulmánykötet, de nem akadt kiadó, amelyik megjelentette volna. A felkért szerzők közül is többen visszaléptek, végül öten mégis vállalták a tanulmányok elkészítését: Andrásfalvy Bertalan, Ángyán József, Márai Géza, Molnár Géza és Tanka Endre – hangzott el a könyv tegnapi bemutatóján. 

A könyv a hazai földtulajdon szerkezet és mezőgazdálkodás történeti áttekintése mellett a földforgalmi törvény újragondolására, a fenntarthatóság szempontjait integráló üzemszabályozási és földvédelmi törvények megalkotására, a nagybirtokok veszélyeire, az állami földbérlet-pályázatok körüli botrányokra, az uniós mezőgazdasági támogatási rendszer érdemi átalakítására hívta fel a figyelmet.

Ángyán József, a második Orbán kormány agrártárcájának volt államtitkára, aki éppen az állami földbérlet pályázatok visszásságai miatt mondott le posztjáról, hangsúlyozta, a kormány állandóan a kis és közepes családi gazdaságok támogatásáról és arról beszél, hogy a termőföldnek magyar kézben kell maradnia. Csakhogy „nagyon különbözőek azok a magyar kezek” – jegyezte meg a gödöllői agráregyetem nemrégen felmentett professzora. Kishantoson, Lepsényben, vagy Borsodban csak éppen a helyi gazdáknak nem jutott az állami földekből. Helyettük 9000, illetve 3000 hektáros gazdaságok tulajdonosai, családtagjai nyertek a pályázatokon 20 éves bérleti jogot.

Ángyán József a Népszavának elmondta, az elmúlt ciklus állami földbérlet-pályázatainak összefoglalásáról készülő, a sorban hetedik tanulmányával még ebben az évben elkészül. Nincsenek illúziói azzal kapcsolatban, hogy a hatalomra bármilyen hatással lennének tanulmányai, de ő ezeket az utókornak készítette.

A kötet bemutatóján néhány érdekes adatot is elmondott. Így például 2011-ben 6 agrártársaság 13 milliárd, 2013-ban ugyanez a féltucat vállalkozás már 19 milliárd forintos területalapú támogatást vett föl. A támogatások drámai mértékű növekedésében szerepet játszott az is, hogy két év alatt az az összesen 58 ezer hektáros területük 103 ezer hektárra hízott. A földbérlet-pályázatokon meghirdetett 7500 földrészletből 3300 esetben kötöttek szerződést. A pályázók 13 százaléka nyert 100 hektár feletti állami termőföldet, s ezzel az összes terület 60 százalékához jutottak. A pályázók 53 százaléka nyerte el a meghirdetett területek 8 százalékát – jegyezte meg Ángyán József.

A volt államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány csúsztat, amikor azt állítja, a korábbinál sokkal több bérlő kapott bérleti jogot. Több, Fidesz közelinek tartott pályázó, családtagjai, üzlettársai révén akár több tucat pályázatot is nyerhetett. A leginkább elhíresült felcsúti polgármestere, Mészáros Lőrinc például 25 pályázatot nyújtott be és mindet megnyerte – mutatott rá Ángyán. A szakember úgy foglalta össze lapunknak a tanulmányok tapasztalatait, hogy az elmúlt ciklusban az állami földbérlet-pályázatokon keveseknek sok, sokaknak semmi, vagy kevés jutott.

A Népszava kérdésére Ángyán József elmondta: szakmai indokok helyett átszervezésre, racionalizálásra hivatkozva szüntette meg az egyetem vezetése eredeti formájában a 24 évvel ezelőtt alapított Környezet és Tájgazdálkodási Intézetet. A tudományos műhely alapította a környezetgazdálkodási és a természetvédelmi mérnök tanszékeket. Az intézet 6 tanszéke európai kutatásokban vett részt és egyebek mellett kidolgozták a nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programot, a földhasználati zónarendszert, a vidékstratégia elemzéseit. Az intézet két utódszervezete új nevet is kapott.

A rektor fölmentette a munkavégzés alól Ángyán Józsefet, aki 2015. márciusában nyugdíjba vonul.

„Örülök is a felmentésemnek, mert ahol kancellárok irányítják az egyetemet, és tartótiszt számoltatja be a rektort, ott nehéz szakmailag értelmes dolgot véghez vinni. Amit Mellár Tamás elmondott a Századvéggel kapcsolatban, újabban ugyanez igaz az egyetemekre. Pénzmosoda lesz a gödöllői egyetem is. Az akadémiai szférában is vannak pénzek, s ezeknek az irányítását is intézni kell majd valakinek” – fogalmazott Ángyán József.

Szerző

Navracsics menesztésére szólították fel Junckert

Publikálás dátuma
2014.11.05. 15:31
Fotó: Hannelore Foerster/Getty Images
Szerkesztőségi vezércikkben követeli a New York Times a magyar politikus eltávolítását. A Magyarország veszélyes lecsúszása című publicisztikában arról írnak, hogy az Orbán Viktor vezette Magyarország egyre távolabb süllyed a demokratikus útról, és folyamatosan tagadja meg az Európai Unió alapvető értékeit - írja a 444.

A New York Times cikke felidézi Orbán Viktor illibeárlis államokról mondott beszédét, ahol Oroszországot, Törökországot és Kínát említette példaként. Szóba kerül a médiatörvény és az Alaptörvény ellentmondásos módosításai, és végül az internetadó ötlete is, amit Orbán végül a hatalmas felháborodás miatt "levett a napirendről". 

A 444 a lapra hivatkozva azt írja, hogy az Európai Uniónak szankciókat kéne alkalmaznia Magyarország ellen, az EB elnökének, Jean-Claude Junckernak arra kéne használnia a hatalmát, hogy rávegye Navracsics Tibort a lemondásra.

A teljes cikket itt olvashatja.

Szerző

Navracsics menesztésére szólították fel Junckert

Publikálás dátuma
2014.11.05. 15:31
Fotó: Hannelore Foerster/Getty Images
Szerkesztőségi vezércikkben követeli a New York Times a magyar politikus eltávolítását. A Magyarország veszélyes lecsúszása című publicisztikában arról írnak, hogy az Orbán Viktor vezette Magyarország egyre távolabb süllyed a demokratikus útról, és folyamatosan tagadja meg az Európai Unió alapvető értékeit - írja a 444.

A New York Times cikke felidézi Orbán Viktor illibeárlis államokról mondott beszédét, ahol Oroszországot, Törökországot és Kínát említette példaként. Szóba kerül a médiatörvény és az Alaptörvény ellentmondásos módosításai, és végül az internetadó ötlete is, amit Orbán végül a hatalmas felháborodás miatt "levett a napirendről". 

A 444 a lapra hivatkozva azt írja, hogy az Európai Uniónak szankciókat kéne alkalmaznia Magyarország ellen, az EB elnökének, Jean-Claude Junckernak arra kéne használnia a hatalmát, hogy rávegye Navracsics Tibort a lemondásra.

A teljes cikket itt olvashatja.

Szerző