Előfizetés

"Átjátszották" a takarékszövetkezetek pénzét?

Publikálás dátuma
2014.11.06. 06:24
Fotó: Népszava
Csak a döntés után értesültek a takarékszövetkezetek arról, hogy a Takarékbankból - mai hatállyal - kiszervezték a mintegy 1000 milliárd forintra tehető szabad pénzeszközeik kezelését. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) megdöbbenésének adott hangot a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és a Takarékbank vezetőinek küldött nyílt levelében és sérelmeikről értesítették Lázár Jánost, a területért felelős minisztert is.

Az OTSZ tagjai elégedettek voltak a Takarékbank által irányított alapkezelő tevékenységével és a szabad pénzeszközök hasznosításával, ugyanakkor, amellett, hogy nem értenek egyet a kiszervezéssel, kifogásolják az egész eljárást. Kérdezik, miért nem volt közgyűlési döntés ilyen stratégiai kérdésben és mi indokolta, hogy a Spéder Zoltán által is tulajdonolt FHB Jelzálogbank Nyrt. lévő - amúgy 2013-ban veszteséges - Diófa Alapkezelő Zrt. pályáztatás nélkül "nyerte" el a megbízást és így 1000 milliárd forint betétet kezelhet? Többek között azt is tudakolják, hogy miért nem volt a pályázat nyilvános és van-e garancia arra, hogy az új alapkezelő és tulajdonosa a Takarékbanknál eredményesebben végzi az alapkezelést?

A Demján Sándor OTSZ elnök nevével fémjelzett levélben felvetik, jogszerű és etikus-e, hogy maguknak megszavazzák az alapkezelést, hiszen az FHB etikátlan tulajdonszerzése után, a szabad likviditás 1000 milliárdja alapvetően nem az integrációt, a szövetkezeti csoporttulajdont erősíti, hanem azokat a kiválasztott magánszemélyeket, akik a külső befektető 400 milliárdos pályázati feltétele helyett mintegy 9 milliárdért - a külső befektető árának 2,5 százalékáért - jutottak a Takarékbank 55 százalékához.

A vagyonkezelés gyalázatos kiszervezésével tovább folytatódik a takarékszövetkezetek kivéreztetése - hangsúlyozta Demján Sándor.

Helyreigazítás
„A nepszava.hu internetes oldalunk címlapján 2014. november 6. napján "Átjátszották" a takarékszövetkezetek pénzét?" című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy az „..a Takarékbankból - mai hatállyal - kiszervezték a mintegy 1000 milliárd forintra tehető szabad pénzeszközeik kezelését és .a „Diófa Alapkezelő Zrt. pályáztatás nélkül "nyerte" el a megbízást és így 1000 milliárd forint betétet kezelhet?.”
A valóság ezzel szemben a Takarék Alapkezelő mintegy 43.5 milliárd forintnyi befektetést kezelt. Ezen állomány kezelését a Takarékbank vette át. A Takarék Alapkezelő az általa kezelt öt nyilvános lakossági alap kezelését átadta a Diófa Alapkezelőnek. Az Alapok együttes értéke mintegy 35 milliárd forint.
A szövegben valótlanul állítottuk, hogy "Csak a döntés után értesültek a takarékszövetkezetek arról, hogy a Takarékbankból - mai hatállyal - kiszervezték a mintegy 1000 milliárd forintra tehető szabad pénzeszközeik kezelését.”
A valóságban a 43,5 milliárd forintnyi értékpapírállomány vonatkozásában a Takarékbank vagyonkezelési ajánlattal kereste meg a potenciális ügyfeleket, akiknek egy része ezt az ajánlatot elfogadta, míg néhány ügyfél, köztük néhány takarékszövetkezet, nem fogadták el az ajánlatot. A Takarék Alapkezelő által öt nyilvános lakossági alapban kezelt mintegy 35 milliárd forintnyi eszköz vonatkozásában a befektetők a jogszabályoknak megfelelő tájékoztatást kaptak arról, hogy az alapkezelő személyében módosulás történik.
A szövegben valótlanul állítottuk: " ...kiszervezték a mintegy 1000 milliárd forintra tehető szabad pénzeszközeik kezelését.” A valóságnak a fenti állítás nem felel meg. A Takarékbank nem szervezte ki a szabad kezelését más szervezethez.

Cafeteria: a közigazgatás volt a minta

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2014.11.06. 06:22
Az adóemeléssel a kisebb vállalkozások dolgozói elvesztenék cafeteriájukat FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Túlzottan alacsonyan vonja meg a kormány azt a mértéket, ameddig nem változik a béren kívüli juttatások (cafetéria) eddigi adómértéke - vélik egyes szakértők. Egy felmérés szerint ugyanis egy dolgozó évente átlagosan 285 ezer forint béren kívül juttatást kapott, márpedig a Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt jelentette be, hogy 200 ezer forintig nem változik az adómérték, efelett azonban drasztikus mértékben növekednek a terhek, és emellett korlátoznák is az igényelhető juttatások körét.

Egymásnak is ellentmondó előrejelzéseket lehet olvasni napjainkban a béren kívüli juttatások adóemelésének várható hatásairól, azonban valódi felmérést - információnk szerint - csak a Cafeteriatrend.hu weboldal végzett, igaz, nem reprezentatív jelleggel. Ugyanakkor a 217 munkáltató véleménye mégis jól jellemzi a munkaadók jövőbeni szándékait abban az esetben, ha a cafetéria jelenlegi 35,7 százalékos közterhe 51,17 százalékra növekedne. (A felmérés időpontjában még nem volt ismeretes, hogy az eredeti elképzelések valamelyest puhulnak, és nem az egész cafetériára terjed ki az adóemelés, hanem - ha az Országgyűlés is jóváhagyja - csak 200 ezer forint feletti részre.)

A válaszadó munkáltatók 42,4 százaléka nyilatkozott úgy október végén, hogy az emelkedő közterhek hatására is biztosítana jövőre ilyen juttatást a munkatársainak, de a közterhek növekedésével csökkentené a dolgozóknak adott juttatások értékét. Így a munkáltató ugyanannyi pénzt fordítana erre 2015-ben is, de a dolgozók kisebb nettó keretet vehetnének igénybe. A különbözet fedezné a szükséges többlet adóforintokat. Mivel nagy részt csak a nagyobb létszámú cégek választanák ezt az utat, így az érintett munkavállalók 72,3 százalékánál valósulna meg ilyen forgatókönyv. Ami viszont elgondolkodtató: a megkérdezett cégek 24 százaléka nem nyújtana a jövőben ilyen juttatást, és nem is pótolná ennek kiesését semmilyen formában. Mivel ezt a választ jellemzően kisebb cégek adták, így erre a megoldásra az érintett dolgozói kör 6,8 százaléka számíthatna. Érdekes megoldás, hogy a munkáltatók 6,9 százaléka osztozna a munkavállalóival a közterheken. Náluk a felmérésbe bevont dolgozói létszám 4,8 százaléka dolgozik. Összesítve a cafetéria nettó kerete 19,2 százalékkal csökkenne 2015-re a közterhek emelkedésének nyomán.

A Rogán Antal által említett 200 ezer forintos értékhatár nem véletlen, ugyanis a közszféra alkalmazottainak éppen ennyi a juttatási plafonja. Azonban egy az ugyancsak a Cafeteriatrend által végzett tavaszi felmérés szerint éves átlagban 285 ezer forint béren kívül juttatást adnak a munkáltatók. Ezért feltehetően úgy fognak eljárni, hogy az Erzsébet meleg étkezési utalvány maximálisan adható 96 ezer forintos juttatását és a SZÉP Kártya legfeljebb 150 ezer forintos támogatását mixelik majd, azonban nem adják oda az egészet, hanem csak az adóval csökkentett mértéket.

A kormány egyértelműen a cafetéria-rendszer elsorvasztására törekszik - mondta érdeklődésünkre Dávid Ferenc. A VOSZ főtitkára szerint, bár a béren kívüli juttatásoknak ezt a fajtáját pártolják, mégis jobb lenne, ha a kormány nyíltan kimondaná a rendszer teljes megszüntetésére törekszik. A szakember szerint a mostani gyakorlattal ellentétes lépések lennének üdvösek, vagyis az adóterhek csökkentése.

Cafeteriaelemek és -korlátok 2014-ben
Adómérték 35,7 százalék, összes korlát 500 ezer Ft/év
Megnevezés - Korlát (ezer Ft)
Munkahelyi étkezés - 12,5/hó
Erzsébet-utalvány - 8,0/hó
Szép kártya összesen - 450,0/év
Önkéntes egészség-, vagy önsegélyező pénztár - 30,45/hó
Önkéntes nyugdíjpénztár - 50,75/hó
Céges üdülő - 101,5/év
Helyközi bérlet - Az ár nagyságáig
Iskolakezdési támogatás gyermekenként - 30,45/év
Iskolarendszerű képzés 253,75/év
Korlátlan vagy speciális szabályozású elem
Megnevezés  - Megjegyzés
Kulturális rendezvényre belépő - Adómentes 50 ezer Ft/év
Sportbelépő, sportbérlet - Korlátlan, adómentes
Kockázati életbiztosítás - Korlátlan, adómentes
Betegségbiztosítás - Korlátlan, adómentes
Lakáscélú hitel - Ötmillió Ft-ig adható
Lakáscélú hitel törlesztése - Ötmillió Ft-ig adható
Forrás: azenpenzem.hu



Átszervezésre hivatkozva mentették föl Ángyánt

Már két éve elkészült az „A magyar föld sorsa” című tanulmánykötet, de nem akadt kiadó, amelyik megjelentette volna. A felkért szerzők közül is többen visszaléptek, végül öten mégis vállalták a tanulmányok elkészítését: Andrásfalvy Bertalan, Ángyán József, Márai Géza, Molnár Géza és Tanka Endre – hangzott el a könyv tegnapi bemutatóján. 

A könyv a hazai földtulajdon szerkezet és mezőgazdálkodás történeti áttekintése mellett a földforgalmi törvény újragondolására, a fenntarthatóság szempontjait integráló üzemszabályozási és földvédelmi törvények megalkotására, a nagybirtokok veszélyeire, az állami földbérlet-pályázatok körüli botrányokra, az uniós mezőgazdasági támogatási rendszer érdemi átalakítására hívta fel a figyelmet.

Ángyán József, a második Orbán kormány agrártárcájának volt államtitkára, aki éppen az állami földbérlet pályázatok visszásságai miatt mondott le posztjáról, hangsúlyozta, a kormány állandóan a kis és közepes családi gazdaságok támogatásáról és arról beszél, hogy a termőföldnek magyar kézben kell maradnia. Csakhogy „nagyon különbözőek azok a magyar kezek” – jegyezte meg a gödöllői agráregyetem nemrégen felmentett professzora. Kishantoson, Lepsényben, vagy Borsodban csak éppen a helyi gazdáknak nem jutott az állami földekből. Helyettük 9000, illetve 3000 hektáros gazdaságok tulajdonosai, családtagjai nyertek a pályázatokon 20 éves bérleti jogot.

Ángyán József a Népszavának elmondta, az elmúlt ciklus állami földbérlet-pályázatainak összefoglalásáról készülő, a sorban hetedik tanulmányával még ebben az évben elkészül. Nincsenek illúziói azzal kapcsolatban, hogy a hatalomra bármilyen hatással lennének tanulmányai, de ő ezeket az utókornak készítette.

A kötet bemutatóján néhány érdekes adatot is elmondott. Így például 2011-ben 6 agrártársaság 13 milliárd, 2013-ban ugyanez a féltucat vállalkozás már 19 milliárd forintos területalapú támogatást vett föl. A támogatások drámai mértékű növekedésében szerepet játszott az is, hogy két év alatt az az összesen 58 ezer hektáros területük 103 ezer hektárra hízott. A földbérlet-pályázatokon meghirdetett 7500 földrészletből 3300 esetben kötöttek szerződést. A pályázók 13 százaléka nyert 100 hektár feletti állami termőföldet, s ezzel az összes terület 60 százalékához jutottak. A pályázók 53 százaléka nyerte el a meghirdetett területek 8 százalékát – jegyezte meg Ángyán József.

A volt államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány csúsztat, amikor azt állítja, a korábbinál sokkal több bérlő kapott bérleti jogot. Több, Fidesz közelinek tartott pályázó, családtagjai, üzlettársai révén akár több tucat pályázatot is nyerhetett. A leginkább elhíresült felcsúti polgármestere, Mészáros Lőrinc például 25 pályázatot nyújtott be és mindet megnyerte – mutatott rá Ángyán. A szakember úgy foglalta össze lapunknak a tanulmányok tapasztalatait, hogy az elmúlt ciklusban az állami földbérlet-pályázatokon keveseknek sok, sokaknak semmi, vagy kevés jutott.

A Népszava kérdésére Ángyán József elmondta: szakmai indokok helyett átszervezésre, racionalizálásra hivatkozva szüntette meg az egyetem vezetése eredeti formájában a 24 évvel ezelőtt alapított Környezet és Tájgazdálkodási Intézetet. A tudományos műhely alapította a környezetgazdálkodási és a természetvédelmi mérnök tanszékeket. Az intézet 6 tanszéke európai kutatásokban vett részt és egyebek mellett kidolgozták a nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programot, a földhasználati zónarendszert, a vidékstratégia elemzéseit. Az intézet két utódszervezete új nevet is kapott.

A rektor fölmentette a munkavégzés alól Ángyán Józsefet, aki 2015. márciusában nyugdíjba vonul.

„Örülök is a felmentésemnek, mert ahol kancellárok irányítják az egyetemet, és tartótiszt számoltatja be a rektort, ott nehéz szakmailag értelmes dolgot véghez vinni. Amit Mellár Tamás elmondott a Századvéggel kapcsolatban, újabban ugyanez igaz az egyetemekre. Pénzmosoda lesz a gödöllői egyetem is. Az akadémiai szférában is vannak pénzek, s ezeknek az irányítását is intézni kell majd valakinek” – fogalmazott Ángyán József.