Veszélyben a Bizottság tekintélye

Egyre gyorsabban terebélyesedik az Európai Unió jogi és igazságügyi missziója, a Koszovóban szolgálatot teljesítő EULEX korrupciós botránya. Az Európai Parlamentben meghallgatást is tartottak ebben az ügyben, de úgy tűnik, az uniós illetékesek egyelőre nem szívesen osztanak meg semmiféle információt az ügyben. Hírek szerint egy olasz államügyész pénzért hagyott futni elítélteket.

Fernando Gentilini olasz diplomata, az Európai Bizottság nyugat-balkáni ügyekkel foglalkozó igazgatója és Kenneth Deane, az EU koszovói polgári műveleteinek vezetője volt az Európai Unió külügyi bizottságának vendége a hét elején.

Új fejezet a megbékélés folyamatában

Új fejezet kezdődik a szerb-koszovói megbékélési folyamatban. Catherine Ashton után ugyanis az Európai Bizottság új kül- és biztonságpolitikai főképviselője közvetít majd a két fél között.

A volt olasz külügyminiszternek nem lesz könnyű dolga, hiszen Ashton kiválóan megértette magát mind a szerb, mind a koszovói miniszterelnökkel, s az ő egyik nagy érdeme volt főképviselőként a két ország közötti megállapodás életre hívása.

Mogherini szóvivője, Maja Kocijancic sajtóértekezletén közölte, a váltással is folytatódik a szerb-koszovói normalizáció folyamata. Egyben hozzátette, hogy további erőfeszítéseket kell tenni ezen a téren. Arról nem tett említést, Mogherini részt vesz-e a szerb-koszovói párbeszéd következő felvonásán, amelyen energetikai kérdésekről lesz szó, s technikai szintű találkozónak tervezik.

A Szerbiával folytatandó csatlakozási tárgyalásokért a volt alsó-szászországi miniszterelnök, David McAllister felel majd. A kereszténydemokrata politikus csütörtökön Belgrádba utazik, s négy napos látogatása során egyebek mellett Aleksandar Vucic kormányfővel is tárgyalásokat folytat. McAllister kijelentette, hogy a következő öt évben nem várható az EU bővítése. Ugyanakkor hangsúlyozta, Szerbia „jó úton halad”. Szerbia januárban kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel. Az ország azt reméli, hogy 2020-ra az EU teljes jogú tagjává válhat.

A képviselők arra keresték a választ, igazak-e azok a hírek, amelyek szerint súlyos korrupció történt az EULEX-nél. Az eset annál is inkább kínos, mert az unió missziójának egyik célja éppen az lenne, hogy visszaszorítsa a korrupciót a 2008 februárjában függetlenné vált Koszovóban.

Sokat nem tudtak meg a kíváncsiskodó honatyák. Szinte egyik kérdésükre sem kaptak érdemi választ. Az érintettek annyit közöltek, hogy nyomozás folyik az EULEX keretein belül.

Az egyik képviselő, aki jelen volt a zárt ülésen, arról számolt be az EUobservernek, hogy Gentilini viselkedése „kiábrándítotó” volt. Egy másik honatya azt közölte, Gentilini és Deane semmivel sem árult el többet, mint ami különböző csatornákon eddig is kiszivárgott.

Elmar Brok, a külügyi bizottság elnöke egyelőre nem döntött a további lépésekről, arról, hogy az Európai Unió eljárását is kezdeményezze-e az ügy kapcsán.

Néhány honatya arra tett javaslatot, hogy a vizsgálatokba be kell vonni az OLAF-ot, az Európai Csalás Elleni Hivatalt.

(Az OLAF feladata az EU költségvetését érintő csalások, az uniós intézményeknél előforduló korrupciós esetek, kötelezettségszegések kidolgozása, feladatai közé tartozik az is, hogy stratégiát dolgozzon az Európai Bizottság számára a korrupció ellen.)

Eduard Kukan egykori szlovák külügyminiszter, aki szintén tagja az új

Európai Parlamentnek, felvetette, független szakértőknek kellene nyomozást kellene indítaniuk. Tonino Picula horvát képviselő, aki egykor szintén hazája diplomáciai vezetője volt, annak a véleményének adott hangot, hogy az egész botrány kapcsán az Európai Unió hírneve kerülhet veszélybe.

Mi is történt valójában? A botrányról múlt héten a Koha Ditore írt először. A pristinai lap arról számolt be, hogy egy vizsgálóbíró, az olasz Francesco Florit nem is csekély összegek ellenében szabadlábra helyeztetett gyanúsítottakat Koszovóban.

Egy bűncselekmény esetében hármas gyilkossággal vádoltakat is futni hagyott ráadásul úgy, hogy két személyt az üggyel kapcsolatban előzőleg első fokon hosszú börtönbüntetésre ítéltek.

A jelenleg újra hazájában, Udinében dolgozó Floritnak hírek szerint 300 ezer euró ütötte a markát, ennek fejében rendelte el a tettesek szabadlábra helyezését.

Az elkövetők hozzátartozói, akik a pénzösszeg előteremtésében segédkeztek, a Balkan Insight információs portáljának elismerték a korrupció tényét.

Röviddel a cikk megjelenése után felfüggesztették az EULEX egy másik vizsgálóbíróját, a brit Maria Bamiehet. S itt jön a csavar, ami különösen gyanússá teszi az egész ügyet: nem azért váltották le, mert ő is a korrupciós botrány szereplője volt, hanem azért, mert feltételezések szerint ő szivárogtatott információkat kollégájáról, neki köszönhető, hogy napvilágra került az ügy.

A brit jogásznő ugyanakkor a Koha Ditorénak cáfolta, hogy ő lett volna a forrás. Ám leváltása után készségesen elkezdett beszélni a sajtónak, s elismerte: igazak a Floritot ért vádak. Mint mondta, azért osztotta meg ezt az információt a közvéleménnyel, hogy megvédje a becsületét.

Az olasz vizsgálóbíró mellett gyanúba keveredett a vizsgálóbírók munkáját irányító cseh Jaroslava Novotna, valamint a brit különleges ügyész, Jonathan Ratel is.

Az előbbi védte Floritot, a másik viszont megtagadta egy olyan tanú beidézését, aki egy koszovói parlamenti képviselőt hozhatott volna kínos helyzetbe – számolt be az esetről a Neue Zürcher Zeitung.

Egyelőre nem világos, hogy az EULEX-en belül milyen eljárás folyik a misszió munkatársaival szemben. A leváltott Maria Bamieh azonban „hazugságnak, nevetségesnek” nevezte, hogy bármiféle komoly vizsgálat indult volna a misszión belül.

Mint mondta, egyetlen gyanúsítottat sem hallgattak meg az ügyben, s az érintettek továbbra is rendkívül fontos témákban hozhatnak döntéseket. Név szerint említette az ügyben Fernando Gentilinit, akit szerinte nagyobb károkat okozhat még az Európai Uniónak.

„Azért emelem ki őt név szerint, mert végeredményben az EULEX felett az Európai Külügyi Szolgálat áll. A hivatalban azonban rendre azt mondogatják: nem ők az illetékesek, hanem az Európai Tanács. A Tanácsnál azt mondják, semmi közünk az egészhez, a külügyi szolgálathoz forduljunk. Senki sem vállalja a felelősséget” – mutatott rá.

A legfőbb érintett, az olasz Florit egyelőre minden vádat tagad, azzal érvelt, hogy már egyszer vizsgálatot indítottak vele szemben, ám az eredménytelen maradt. Brüsszelben megerősítették, hogy 2013-ban már eljutott az EU központjába a vádak híre, s lépéseket tettek az ügyben.

Az EP külügyi bizottsága által meghallgatott brit Kenneth Dale is megérkezett Koszovóba, hogy információkat gyűjtsön az ügy kapcsán, ám az unió képviselői előtt ő is nagyon titkolózott.

Az EULEX mostani vezetője, Gabriele Meucci nemrégiben foglalta el hivatalát: az olasz diplomatát október közepén fogadta Atifete Jahjaga koszovói elnök.

Meucci ígéretet tett arra, hogy minden gyanús esetet feltárnak. Hangoztatta, az EULEX azért van Koszovóban, hogy „jobb hellyé változtassa”, a misszió zéró toleranciát hirdet a korrupció ellen.

Koszovóban a helyi politikusok, illetve az itt szolgáló külföldi missziók gyakran vádolják egymást korrupcióval. Bármi legyen is azonban az igazság, az tény, hogy a köztársaság az önállóság kihirdetése után hat és fél évvel is fényévekre van attól, hogy működőképes állammá váljon, s a saját lábára tudjon állni a külföldi támogatások nélkül.

Az EULEX misszióját 2008-ban alapították azzal a céllal, hogy erősítse a koszovói jogállamiságot. Kezdetben jelentős végrehajtói hatalommal ruházták fel, mára jelentősen korlátozták jogköreit. Jelenleg 1600 munkatársa van, éves költségvetése 90 millió euró.

Egy hét sem telt el, hogy Federica Mogherini elfoglalta hivatalát, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének máris egy meglehetősen kényes botránnyal kell megküzdenie, amely akár tovább is terebélyesedhet.