A tízoldalas törvényjavaslat vasárnap és a munkaszüneti napon tiltaná meg az üzletek nyitva tartását. A többi esetben - így például szombaton is - időbeli korlátok közé szorítaná. A főszabály szerint az üzletek reggel 6 óra és este 10 óra között lehetnek nyitva Magyarországon. A dokumentum szerint cél, hogy a családi kisvállalkozások működését ne akadályozzák akkor, ha a tevékenységet kisebb méretű boltban (400 négyzetmétert meg nem haladó árusító területen) folytatják, és az általános zárva tartási időszakban a kereskedelmi tevékenységet a tulajdonosok, vagy segítő családtagjaik maguk gyakorolják.
A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy az adott naptári évben öt vasárnapon a kereskedő - saját döntése alapján - nyitva tarthassa az üzletet reggel 6 és este 10 óra között azzal, hogy a döntését köteles előzetesen a kereskedelmi hatóság felé bejelenteni. A kivételek körét a javaslat úgy oldja meg, hogy a törvény hatályát nem terjeszti ki egyes létesítményekre, tevékenységekre (például üzemanyagtöltő-állomás, gyógyszertárak, dohányboltok), továbbá egyes tevékenységekre (például újságárus, virágárus, pék) eleve különös rendelkezéseket tartalmaz. A pékárut és tejterméket árusító üzletek korábban is kinyithatnak, illetve vasárnap és munkaszüneti napokon is - korlátozott időben - nyitva tarthatnak. A virágboltok vasárnap és munkaszüneti napokon szintén - korlátozott időben - nyitva tarthatnak.
A nemzetközi forgalmú repülőterek, valamint az autóbusz és vasúti pályaudvarok a nemzetközi gyakorlat szerint szintén indokolt kivételek az üzletek nyitva tartását szabályozó rendelkezések alól, különös tekintettel arra, hogy az itt bonyolított vásárlások elsősorban az utazás kényelmét, vagy egyéb, de semmiképpen sem a napi rendszeres bevásárlás céljait szolgálják - olvasható a javaslatban. Vasárnap is lehet majd étteremben étkezni, kávézóba vagy éppen moziba menni, és ugyancsak nem terjed ki a törvény hatálya a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre, valamint a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre (amely a pihenési célok biztosításának szükségességével összefüggő kivételnek tekinthető).
A dokumentum szerint a javaslat célja elősegíteni azt is, hogy a vasárnap valóban pihenőnap legyen az ország döntő része számára. Olyan szabadnap, amelyen a családi együttlétre nyitva álló rövid időt nem kurtítja még a vásárlással eltöltött idő is.
Az ötlet egyébként nem újkeletű, a KDNP 2010-ben már nekifutott egy hasonló törvényjavaslatnak. Harrach Péter két KDNP-s párttársával még 2010 decemberében nyújtotta be a Parlamentnek "A munkavállalók szabad vasárnapjának biztosításához szükséges egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak e napon, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet van.
Egy akkoriban készült felmérés szerint Budapesten és a megyeszékhelyeken a megkérdezettek fele, míg a vidéki városokban és a falvakban élők negyven százaléka látogatja az üzleteket vasárnap. A életkor szerinti megoszlást vizsgálva kiderült: a legnagyobb arányban - 65 százalékuk - a 18-35 év közötti korosztály jár vásárolni vasárnap is, de a 36-55 év közöttiek 54 százaléka szintén jár az üzletekbe a hét utolsó napján. A vásárlói szokásokra vonatkozóan az is elmondható, hogy általában a család több tagja együtt jár a boltokba, s a vasárnapi vásárlók 45 százaléka több mint egy órát tölt az üzletekben.
A most benyújtott KDNP-s javaslat kapcsán a demokratikus ellenzéki pártok - egyéb kifogások mellett - elsősorban amiatt aggódnak, hogy a vasárnapi zárva tartás ezres nagyságrendű állásvesztést hozhat magával.