Előfizetés

Vasárnapi zárás - A KDNP már be is nyújtotta a javaslatot

Nem tétovázott, már be is nyújtotta a Kereszténydemokrata Néppárt a boltok vasárnapi nyitva tartását korlátozó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek.

A tízoldalas törvényjavaslat vasárnap és a munkaszüneti napon tiltaná meg az üzletek nyitva tartását. A többi esetben - így például szombaton is - időbeli korlátok közé szorítaná. A főszabály szerint az üzletek reggel 6 óra és este 10 óra között lehetnek nyitva Magyarországon. A dokumentum szerint cél,  hogy a családi kisvállalkozások működését ne akadályozzák akkor, ha a tevékenységet kisebb méretű boltban (400 négyzetmétert meg nem haladó árusító területen) folytatják, és az általános zárva tartási időszakban a kereskedelmi tevékenységet a tulajdonosok, vagy segítő családtagjaik maguk gyakorolják.

A törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy az adott naptári évben öt vasárnapon a kereskedő - saját döntése alapján - nyitva tarthassa az üzletet reggel 6 és este 10 óra között azzal, hogy a döntését köteles előzetesen a kereskedelmi hatóság felé bejelenteni. A kivételek körét a javaslat úgy oldja meg, hogy a törvény hatályát nem terjeszti ki egyes létesítményekre, tevékenységekre (például üzemanyagtöltő-állomás, gyógyszertárak, dohányboltok), továbbá egyes tevékenységekre (például újságárus, virágárus, pék) eleve különös rendelkezéseket tartalmaz. A pékárut és tejterméket árusító üzletek korábban is kinyithatnak, illetve vasárnap és munkaszüneti napokon is - korlátozott időben - nyitva tarthatnak. A virágboltok vasárnap és munkaszüneti napokon szintén - korlátozott időben - nyitva tarthatnak.

A nemzetközi forgalmú repülőterek, valamint az autóbusz és vasúti pályaudvarok a nemzetközi gyakorlat szerint szintén indokolt kivételek az üzletek nyitva tartását szabályozó rendelkezések alól, különös tekintettel arra, hogy az itt bonyolított vásárlások elsősorban az utazás kényelmét, vagy egyéb, de semmiképpen sem a napi rendszeres bevásárlás céljait szolgálják - olvasható a javaslatban.  Vasárnap is lehet majd étteremben étkezni, kávézóba vagy éppen moziba menni, és ugyancsak nem terjed ki a törvény hatálya a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre, valamint a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre (amely a pihenési célok biztosításának szükségességével összefüggő kivételnek tekinthető).

A dokumentum szerint a javaslat célja elősegíteni azt is, hogy a vasárnap valóban  pihenőnap legyen az ország döntő része számára. Olyan szabadnap, amelyen a családi együttlétre nyitva álló rövid időt nem kurtítja még a vásárlással eltöltött idő is. 

Az ötlet egyébként nem újkeletű, a KDNP 2010-ben már nekifutott egy hasonló törvényjavaslatnak. Harrach Péter két KDNP-s párttársával még 2010 decemberében nyújtotta be a Parlamentnek "A munkavállalók szabad vasárnapjának biztosításához szükséges egyes törvények módosításáról" szóló törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak e napon, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet van.

Egy akkoriban készült felmérés szerint Budapesten és a megyeszékhelyeken a megkérdezettek fele, míg a vidéki városokban és a falvakban élők negyven százaléka látogatja az üzleteket vasárnap. A életkor szerinti megoszlást vizsgálva kiderült: a legnagyobb arányban - 65 százalékuk - a 18-35 év közötti korosztály jár vásárolni vasárnap is, de a 36-55 év közöttiek 54 százaléka szintén jár az üzletekbe a hét utolsó napján. A vásárlói szokásokra vonatkozóan az is elmondható, hogy általában a család több tagja együtt jár a boltokba, s a vasárnapi vásárlók 45 százaléka több mint egy órát tölt az üzletekben.

A most benyújtott KDNP-s javaslat kapcsán a demokratikus ellenzéki pártok - egyéb kifogások mellett - elsősorban amiatt aggódnak, hogy a vasárnapi zárva tartás ezres nagyságrendű állásvesztést hozhat magával. 

Erősödhet Tarlós pozíciója

A Fővárosi Közgyűlésre vonatkozó több szabályt is módosítanának Fidesz-KDNP-s parlamenti képviselők, akik többek között négyötödös többséghez kötnék a közgyűlés feloszlatását, a főpolgármesteri vétójogot pedig erősítenék: Budapest vezetője egy ügyben tetszőleges számú alkalommal kezdeményezhetne ismételt eljárást.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, valamint frakciótársai, Németh Szilárd, Papcsák Ferenc, Dunai Mónika, Fónagy János, Kucsák László és a KDNP-s Simicskó István csütörtökön nyújtották be a parlamentnek javaslatukat, amely több ponton is módosítaná az önkormányzati törvényt, így például lehetővé tenné, hogy a személyi és intézményi kérdésekről a Fővárosi Közgyűlés csak a főpolgármester javaslatára dönthessen.

Az indítvány alapján tényleges vétójogot is kapna a főpolgármester. Bár az önkormányzati törvény jelenleg is biztosítja a polgármestereknek a vétót - azokkal a képviselő-testületi döntésekkel szemben, amelyeket az önkormányzat érdekeit sértőnek tart -, de csak egy alkalommal.

A Fidesz-KDNP-s előterjesztés szerint viszont a főpolgármester a jövőben tetszőleges számú alkalommal kérhetné egy ügyben meghozott döntés ismételt tárgyalását. Ezt azzal indokolják a kormánypárti képviselők, hogy így jobban érvényesülhet az az elv, hogy egy döntés elfogadásához a kerületi és a fővárosi szint egyetértése szükséges. Az ismételt tárgyalás során hozott döntés akkor lenne végrehajtható, ha az üléstől számított három napon belül a főpolgármester nem kezdeményez újabb ismételt tárgyalást.

További változás - "tekintettel a főváros kiemelt helyzetére" -, hogy a főpolgármester jogosult lenne a minisztereknek biztosított egyéb juttatásokra is. Összeférhetetlenségi szabályok is változhatnak: a módosítás alapján ezt követően nem lenne összeférhetetlen, ha egy polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjét más településen önkormányzati képviselővé választják.

Rögzítenék emellett, hogy az 1500 lakosúnál nagyobb települések társadalmi megbízatású polgármesterire - a kisebb települések polgármestereihez hasonlóan - az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.

Az is újdonság, hogy a jelenlegi 15 napos határidő helyett a választás jogerős végeredményéhez kötnék az önkormányzati képviselő-testület alakuló ülésének megtartását. Az önkormányzati választási törvénybe beiktatnák azt az egyértelműsítő rendelkezést, hogy a Fővárosi Közgyűlés feloszlása esetén időközi választást kell kiírni az összes kerületi polgármesteri tisztségre.

Bár nem a fővárost érinti, de az indítvány azt is kimondaná: a megyei önkormányzatok székhelye csak a megyeszékhelyen lehet. Megyei önkormányzati székhellyel kapcsolatos október 22.-i hír volt, hogy a Nógrád megyei önkormányzat úgy döntött, a megyeszékhelyről, Salgótarjánból Balassagyarmatra kerül át a testület székhelye.

A törvényjavaslat változtatna a helyi adókról szóló jogszabályon is, megteremtve annak lehetőségét, hogy a helyhatóságok az önkormányzati adóknál adókedvezmény vagy -mentesség megállapításával támogathassák helyben az alapkutatást, alkalmazott vagy kísérleti kutatást. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba.

Erősödhet Tarlós pozíciója

A Fővárosi Közgyűlésre vonatkozó több szabályt is módosítanának Fidesz-KDNP-s parlamenti képviselők, akik többek között négyötödös többséghez kötnék a közgyűlés feloszlatását, a főpolgármesteri vétójogot pedig erősítenék: Budapest vezetője egy ügyben tetszőleges számú alkalommal kezdeményezhetne ismételt eljárást.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, valamint frakciótársai, Németh Szilárd, Papcsák Ferenc, Dunai Mónika, Fónagy János, Kucsák László és a KDNP-s Simicskó István csütörtökön nyújtották be a parlamentnek javaslatukat, amely több ponton is módosítaná az önkormányzati törvényt, így például lehetővé tenné, hogy a személyi és intézményi kérdésekről a Fővárosi Közgyűlés csak a főpolgármester javaslatára dönthessen.

Az indítvány alapján tényleges vétójogot is kapna a főpolgármester. Bár az önkormányzati törvény jelenleg is biztosítja a polgármestereknek a vétót - azokkal a képviselő-testületi döntésekkel szemben, amelyeket az önkormányzat érdekeit sértőnek tart -, de csak egy alkalommal.

A Fidesz-KDNP-s előterjesztés szerint viszont a főpolgármester a jövőben tetszőleges számú alkalommal kérhetné egy ügyben meghozott döntés ismételt tárgyalását. Ezt azzal indokolják a kormánypárti képviselők, hogy így jobban érvényesülhet az az elv, hogy egy döntés elfogadásához a kerületi és a fővárosi szint egyetértése szükséges. Az ismételt tárgyalás során hozott döntés akkor lenne végrehajtható, ha az üléstől számított három napon belül a főpolgármester nem kezdeményez újabb ismételt tárgyalást.

További változás - "tekintettel a főváros kiemelt helyzetére" -, hogy a főpolgármester jogosult lenne a minisztereknek biztosított egyéb juttatásokra is. Összeférhetetlenségi szabályok is változhatnak: a módosítás alapján ezt követően nem lenne összeférhetetlen, ha egy polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjét más településen önkormányzati képviselővé választják.

Rögzítenék emellett, hogy az 1500 lakosúnál nagyobb települések társadalmi megbízatású polgármesterire - a kisebb települések polgármestereihez hasonlóan - az önkormányzati képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni.

Az is újdonság, hogy a jelenlegi 15 napos határidő helyett a választás jogerős végeredményéhez kötnék az önkormányzati képviselő-testület alakuló ülésének megtartását. Az önkormányzati választási törvénybe beiktatnák azt az egyértelműsítő rendelkezést, hogy a Fővárosi Közgyűlés feloszlása esetén időközi választást kell kiírni az összes kerületi polgármesteri tisztségre.

Bár nem a fővárost érinti, de az indítvány azt is kimondaná: a megyei önkormányzatok székhelye csak a megyeszékhelyen lehet. Megyei önkormányzati székhellyel kapcsolatos október 22.-i hír volt, hogy a Nógrád megyei önkormányzat úgy döntött, a megyeszékhelyről, Salgótarjánból Balassagyarmatra kerül át a testület székhelye.

A törvényjavaslat változtatna a helyi adókról szóló jogszabályon is, megteremtve annak lehetőségét, hogy a helyhatóságok az önkormányzati adóknál adókedvezmény vagy -mentesség megállapításával támogathassák helyben az alapkutatást, alkalmazott vagy kísérleti kutatást. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba.