Megszűnik a szegregált oktatás Nyíregyházán

Meg kell szüntetni a szegregált oktatást a Nyíregyházán, a Huszár-telepen működő cigány iskolában - döntött jogerős ítéletében a Debreceni Ítélőtábla, amellyel helybenhagyta a korábbi és jelenlegi fenntartókat elmarasztaló elsőfokú ítéletet. Az kimondta, hogy az alperesek - a nyíregyházi önkormányzat, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Görög Katolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéje - jogellenesen különítették el a cigány gyerekeket a nem cigányoktól 2011 és 2013 között.

Az önkormányzat az iskola épületét 2011-ben ingyen a görög katolikus egyháznak adta, egyidejűleg pedig megszüntette a telepi gyerekeket a város más részein található iskolákba utaztató buszt. Az ítélet szerint a telepen jelenleg működő iskola új első osztályt nem indíthat, a már oda járó diákok azonban folytathatják tanulmányaikat.

Az iskolát a szegregált oktatás gyakorlata miatt 2007-ben - a most zárult perben felperesként fellépő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány nyomására - bezáratta az akkor MSZP-s vezetésű önkormányzat, ezután indították el az iskolabuszt. 2010-ben a fideszes városvezetés újranyitotta a telepi iskolát és pénzhiányra hivatkozva leállította az iskolabuszt, pedig az üzemeltetés költségeit átvállalta volna a Roma Oktatási Alap.

A perben tavaly Balog Zoltán is tanúskodott az alperesek mellett. Az emberi erőforrások minisztere fontosnak nevezte, hogy a gyerekek saját környezetükben - vagyis a nyíregyházi cigánytelepen - kezdjék meg tanulmányaikat, és "ne idegen környezetben, hosszú buszozással". Balog úgy érvelt, a gyerekeket "szeretetteljes viszonyban öntudatra nevelik, roma identitásukat erősítik”, és "ezzel az önbizalommal felvértezve lehet kiengedni őket később a tágabb környezetbe, ahol bántás, negatív indulatok érhetik őket". A tárca az ítéletre úgy reagált, a magyar kormány elítéli a szegregációt, de szerintük a döntés miatt több olyan gyermek eshet el "a kiemelkedő minőségű oktatástól", akinek korábban erre esélye sem volt.

Szerző

Fizetésképtelen decemberre a BKV

Publikálás dátuma
2014.11.07. 06:05
FOTÓ: Népszava
Egyesül a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) a német Stadtwerke mintájára - mondta Tarlós István a Magyar Nemzetnek. A főpolgármester szerint a városigazgatóság, amelyhez az összes közszolgáltató, így a BKK is tartozni fog, gazdasági társaság lesz, igazgatósággal és felügyelőbizottsággal, a vezérigazgatói poszt várományosa pedig Bán Tamás, a BVK korábbi vezetője.

Bár Tarlós nem erősítette meg az Index korábbi információját, de szavaiból arra lehet következtetni, hogy a városigazgatóság alá kerül a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) is. A hírportál korábban arról írt, hogy az új holdingban a Vitézy Dávid által vezetett BKK-nak csökkennének a kompetenciái: a forgalomszervezés, a kontrolling, és a közlekedési beruházások műszaki ellenőrzése maradna a cégnél. A főpolgármester azt nem árulta el, hogy a BKK élén maradhat-e a vele többször konfliktusba került Vitézy. Továbbra is a BVK-nál maradnának a fővárosi közműcégek, egyebek közt a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. és a FŐTÁV.

Az, hogy a BKV része lesz-e a városigazgatóságnak vagy sem, nem változtat a cég siralmas pénzügyi helyzetén. A Népszabadság arról írt, hogy az ígért állami hitelgarancia nélkül a BKV nem fog tudni kifizetni egy decemberre esedékes, 2,3 milliárd forintos hitelrészletet. A garanciára azért lenne szükség, mert enélkül a bankok nem hajlandók új hitelekkel refinanszírozni a vállalat eddig felgyülemlett adósságállományát, amely összesen 61,7 milliárd forintra rúg. A főváros 2010 óta nem vesz fel működési hitelt.

A napilap szerint azonban a 2015-ös költségvetésbe a kormány semmilyen pluszforrást nem tervezett be a BKV számára. Pedig már a jövő évi hiteltörlesztést sem tudná előreteremteni a cég, a törlesztésre is fordítható dugódíjat pedig legkorábban 2016-tól lehetne bevezetni. Az állami költségvetésben a 3-as metró felújításával sem számolnak, az új járművekre a kormány nem adna uniós pénzt Budapestnek, a régi járművek felújításához pedig szintén nem látni a forrást. A hitelfelvételhez ugyan hozzájárult a kabinet, de ahhoz szintén állami garancia szükséges.

Szerző

Orbán korrupciós kutyaszorítóba került

Publikálás dátuma
2014.11.06. 21:06
Majdnem zárt ajtók mögött: a miniszterelnök gyakran egyeztet Habony Árpáddal, de a főtanácsok a jelek szerint nem mindig jók FOT
A kitiltással csaknem biztosan érintett Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó találta ki, hogy a Napi Gazdaságon keresztül szivárogtassanak ki egy, az adóhatóság vezetését látszólag mentegető verziót a történtekről - állítják a Népszava forrásai. Mindez azután történt, hogy az amerikai ügyvivő október elején tájékoztatta a magyar kormányt a beutazási engedélyek kormányhivatalnokokat is érintő megvonásáról. A rafináltnak tűnő terv csúfos kudarcot vallott, az újabb trükközéstől végleg besokallt az Egyesült Államok; az egyéb okokból is éleződő diplomáciai konfliktus pedig súlyos gazdasági következményekkel járhat az Orbán-kormány számára. Az amerikai konfliktus nyomán a miniszterelnök és a Fidesz eddigi gazdasági háttérembere, Simicska Lajos között is tovább mélyültek a törésvonalak.

Mérgesedő Simicska-Orbán feszültség

Vida Ildikó szerdai interjújában egyértelművé tette: fel sem merült benne, hogy lemondjon, mert azzal szerinte beismerné bűnösségét. Forrásaink szerint ráadásul Orbán sem kívánja "magára rántani" az ügyet azzal, hogy lelépteti a NAV-elnököt. Ez egyfelől azt bizonyíthatja, hogy a kormányfőnek van félnivalója Vidától, illetve az adóhatóság elnöke mögött álló politikai-gazdasági erőtől.

Az is egyértelmű ugyanis, hogy Vida interjúra nyílt hadüzenet volt a Fidesz vezetésének: a Simicska Lajos gazdasági köre nagyon komoly károkat tud okozni a kormánypártoknak. Ennek hátterében állítólag épp a Habony-féle mentőötlet állhat, Simicskáék ugyanis vélhetően úgy látják, hogy a kormányfő és főtanácsadója a Napi Gazdaság cikkével végső soron "beáldozta" az adóhatóság vezetését.

Ismert ugyanis, Vida Simicska köréhez tartozik. Már az első Orbán-kormány idején, Simicska APEH-elnöksége alatt a helyettese volt, majd 1999-től a szervezet vezetője lett. Vida és Simicska között nemcsak hivatali, hanem üzleti kapcsolat is kialakult, így 2002-2010 között a Fidesz korábbi pártpénztárnokának cégénél, a Mahirnál helyezkedett el, s a mai napig Simicska bizalmasaként tartják számon. Már csak ezért is érdekes, hogy nemcsak lemondásra, de önmaga tisztázására sem szólította fel a NAV-elnököt egyetlen kormánytag sem. Sőt, információink szerint Varga Mihály - szerdai nyilatkozatával ellentétben - nem kérte fel Vidát arra sem, hogy "menjen már be az amerikai követségre", s érdeklődjön az ellene felhozott korrupciós gyanú bizonyítékairól.

Az érintetteket ugyanis nemcsak értesítették, hanem biztosították nekik a lehetőséget, hogy betekintést nyerjenek az amerikaiak által szerzett bizonyítékokba is. Csakhogy ez Vida részéről máig nem történt meg, s erre kormányzati utasítást sem kapott. Magyarán az Orbán-kormány egyszerűen nem érdekelt a NAV-elnök tisztázásában, de az amerikai korrupciós gyanúk kivizsgálásában sem.

Az USA végleg besokallt

Ha nincs érdemi magyar reakció, az végleg ráütheti a pecsétet Magyarország szövetségesi kapcsolataira. Az amerikaiak ugyanis már több ízben eleget tettek kötelességüknek, így október 6-án tájékoztatták a magyar kormányt a korrupciógyanúról, s felkérték a szövetséges magyar államot, hogy világítsa át a kormányzati rendszert. Csakhogy erre nem mutatkozik kormányzati hajlandóság, sőt, a Fidesz-KDNP támadja az amerikai kormányt.

A kormánypárti Tuzson Bence szerint például nem az a lényeg, hogy a kormány tudott-e eddig Vida kitiltásáról, hanem hogy az amerikaiak bírósági ítélet nélkül tiltották ki. "Bizonyíték nélkül egy jogállamban nem lehet az ilyen mutogatást komolyan venni, Magyarország pedig jogállam" - fogalmazott a fideszes képviselő, aki az 50-es évek koncepciós eljárásaihoz hasonlította, hogy Vidát bírósági ítélet és bizonyíték nélkül tiltották ki Amerikából. Megismételte, hogy az amerikaiak tárják fel a bizonyítékokat és André Goodfriend amerikai ügyvivő jelenjen meg a nemzetbiztonsági bizottság ülése előtt. Szerinte ez az ügy az USA magyarországi megítélését is rontja, emiatt "a magyar emberek furán néznek az Egyesült Államokra".

Tuzson azonban nemcsak arról felejtkezett el, hogy a magyar törvények értelmében Magyarország pontosan ugyanúgy - bárminemű indoklás, eljárás és bírósági ítélet nélkül - vonhatja meg külföldi állampolgárok belépési engedélyét hazánk területére, ahogyan az USA, hanem arról is, hogy az amerikai fél korábban többször kifejezte: ha a magyar hatóságok eljárást indítanak, nemzetközi jogsegély formájában azonnal átadják a gyanút megalapozó bizonyítékaikat.

Az amerikai kormány azonban korántsem csak a korrupciós ügy feltárása miatt kritizálja a Fidesz-kabinetet. Kifejezte aggályait Orbán illiberális államról mondott beszéde nyomán is, ahol a kormányfő Oroszországot, Törökországot és Kínát említette példaként. Súlyos fenntartások alakultak ki a magyar kormánnyal szemben 2010 óta számos hazai törvény és intézkedés miatt, sőt, információink szerint az amerikai fél már az Európai Unió beavatkozását is sürgeti.

A legújabb szálka a hétfőn elfogadott törvény, amely megnyitotta az utat az Déli Áramlat számára Magyarországon, ami nyílt megsértése az Európai Parlament szeptemberi döntésének, és az oroszok ellen kivetett szankcióknak is. Az oroszbarát orbáni politikának tudja be az Egyesült Államok a Paks II. beruházást is, amely szintén sérti a szövetségesi kapcsolatot. Magyarország ugyanis a mostanra háborús konfliktussá vált orosz-ukrán viszályban értékelődött fel.

Éppen ezért az amerikai kitiltási ügy információink szerint csak a jéghegy csúcsát képezi a diplomáciai konfliktusban, s Orbánra nehéz napok várnak.

Szerző