Előfizetés

Nemere István 70 éves

Ma ünnepli 70. születésnapját Nemere István író. A rendkívül termékeny szerző negyven éve szüntelen dolgozik, megjelent könyveinek száma példa nélküli.

1944. november 8-án született Pécsett. Nehéz sorsú család gyermekeként szülei csak az ő taníttatását tudták állni, bár az utált iskolában csupán az irodalmat és a földrajzórákat szerette. Tizenegy évesen már elkezdett kiadást soha meg nem élt novellákat írni, ezek tanárai figyelmét is felkeltették. Filmrendezői ambícióiról rossz tanulmányi eredményei és magaviselete miatt volt kénytelen lemondani, így az érettségi után egyből munkát vállalt.

Kalandos fiatalsága során volt könyvesbolti alkalmazott, erdész, boncsegéd és statisztaként is dolgozott. Az 1960-as években lengyel feleséget választott magának, majd Lengyelországba költözött. A toruni Kopernikusz Egyetem könyvtárában végzett munkája mellett diplomáciai tolmácsként is munkát vállalt, amelynek során a korábban már elsajátított eszperantó nyelv mellett többek között az angol, német, francia, olasz, spanyol nyelv alapjaival is megismerkedett. Első lengyel műfordításait és újságokban publikált novelláit is külföldről küldte Magyarországra.

Hazatérését követően Esztergomban telepedett le, később az ELTE könyvtár szakán szerzett diplomát. Első műve, A rémület irányítószáma című krimi 1974-ben jelent meg a Magvető gondozásában. A bűnügyi regény sikerén felbuzdulva számtalan izgalmas krimit írt, bár a közvélemény elsősorban a tudományos-fantasztikus műfajban írt alkotásaival és ifjúsági regényeivel hozza összefüggésbe nevét. 1986-ban A fantasztikus nagynéni című több folytatást is megélt ifjúsági könyvéből Ruttkai Éva főszereplésével készült film.

Ekkor már egy ideje nem volt és azóta sincs olyan esztendő, amikor ne jelenne meg Nemere-könyv. Mi több, az író néhány évtizede magyar rekorder, hiszen hatszázharminchat megjelent művével világviszonylatban is csak a krimiszerző Georges Simenon és a lányregényeiről híres Barbara Cartland előzi meg. Megátalkodott optimistaként 70. születésnapja alkalmából sem hajlandó számvetésre, szerinte még nincs itt az ideje az értékelésnek. „Egyáltalán nem érzem úgy, hogy valaminek a végén lennék. Várjunk az összegzéssel még tíz-húsz évet” – mondja. Kiapadhatatlan munkamániája is erről tesz tanúbizonyságot, jelenleg a Zsigmond-trilógia alcímet viselő történelmi regényfolyamán dolgozik. A történelmi alapokkal rendelkező fikció a 14. századi Magyarországon, a Nagy Lajos halála utáni zűrzavaros belpolitikai időszakban játszódik.

A szerző élete sem volt mentes a viharos korszakoktól: Lengyelországból sikertelenül próbált nyugatra disszidálni, a lengyel titkosrendőrség éveken keresztül figyelte tevékenységét, itthon pedig nem vették fel a Magyar Írószövetségbe. Mégis azt mondja, ezek a csapások nem keserítették el, s úgy véli, akkor kell igazán optimistának lenni, amikor nagy baj van. Töretlen alkotókedvével folytatta munkáját, könyveit a legváltozatosabb műfajokban alkotta. A kerek évforduló tiszteletére tegnap a Győri Könyvszalon vendégeként a Győri Nemzeti Színházban köszöntték, ahol bemutatták az Athenaeum Kiadónál most megjelent Halj meg helyettem! című krimijét, amely e-könyv formátumban is megvásárolható. Negyvenéves írói pályafutása során 12 millió eladott könyvvel a háta mögött azt mondja, a nagy dobás még várat magára.

Rembrandttal zár a Szépművészeti

Népszava-összeállítás
Publikálás dátuma
2014.11.08. 06:46
A mester hetven önarcképet festett FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Rembrandt és a holland arany évszázad festészete címmel látható nagyszabású kiállítás február 15-ig a Szépművészeti Múzeumban. Húsz Rembrandt és három Vermeer vászon mellett több mint 100 festő 178 alkotását vonultatja fel a 17. századi holland művészetet bemutató fél milliárd forintba került tárlat. A kiállítás után a múzeum átalakítás miatt két évre bezárja kapuit.

Ilyen nagyszabású kiállításon még soha nem mutatkozott be Magyarországon a holland "arany évszázad", azaz a 17. századi holland festészet - mondta Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a kiállítás bejárásán. A Népszavának hozzátette, a mintegy fél milliárd forintba került, négy éves előkészítés után megvalósult tárlaton több mint 100 festő 178 alkotását csodálhatja meg a közönség.

A kiállítás illeszkedik a Szépművészeti Múzeum európai művészettörténetet szinte enciklopédikus alapossággal feldolgozó sorozatába – hangsúlyozta a múzeumvezető – ezek a tárlatok mind támaszkodtak az intézmény saját anyagára is. A 2006-os El Greco, Velázquez, Goya; a 2009-es Botticellitől Tizianóig és 2013-as Caravaggiótól Canalettóig kiállítások után most a Holland Gyűjtemény 17. századi anyagára irányul a figyelem. A múzeum holland gyűjteménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős: a 17. századi mesterektől itt őrzött 500 festménnyel a Hollandián kívüli kollekciók sorában Európában az első öt közé tartozik.

Természetesen ez az anyag csupán a kiindulópontja a nagyszabású kiállításnak, melyet többek között az amszterdami Rijksmuseum, a stockholmi Nationalmuseum, a párizsi Louvre, a londoni National Gallery, a Los Angeles-i Getty Museum, a New York-i Metropolitan, a firenzei Uffizi és a madridi Prado által kölcsönzött darabokkal egészíttek ki. Így például Rembrandt mintegy húsz vásznával. Köztük van az elsőnek ismert festménye és egyik utolsó önarcképe. A legkorábbi, 1623-ban készült Szemüvegárus című festmény szülővárosából, Leidenből érkezett a kiállításra, míg a valószínűleg halála évében, 1669-ben készült Önarckép a firenzei Uffiziből.

A Rembrandt által festett mintegy 70 önarckép közül sikerült többet megszerezni a tárlatra, így nyomon követhetjük az önmagát kíméletlen őszinteséggel ábrázoló festő arcvonásait művészi pályája során. Ember Ildikó a kiállítás kurátora az egyik fiatalkori önarcképe, az 1629-es Münchenben őrzött vászon kapcsán elmondta, ezek a korai festmények nem a lélek mélységeibe betekintést engedő alkotások, mint a későiek, inkább gyakorlatok. A festő modell híján a tükör elé állt, „vágott egy pofát” és megörökítette. „A mintegy harminc fennmaradt korai metszet célja – mint a kiállításhoz készült impozáns katalógusból megtudhatjuk – az volt, hogy tanulmányozza az arckifejezések és az érzelmek minden változatának a megjelenítését.”

Aztán itt van egy Párizsból érkezett, a maga nemében egyedülálló porté is, hiszen ez az egyetlen az életműben, amelyen teljes alakban festette le önmagát a művész. Keleties öltözetben, egy Rubens képről vett beállításban láthatjuk Rembrandtot. Egy londoni vászon beállítása Raffaello és Tiziano egy-egy híres portréját idézi, a pályája csúcsán lévő, hanyag eleganciával támaszkodó 34 éves művész magabiztos, hideg tekintettel mered a nézőre. Nem így a lét végső kérdéseivel számot vető utolsó önarcképén.

Az önarcképek mellett a tárlat Rembrandt számos témája közül jó néhányat felvillant. A bibilai képek közül említést érdemel például az Utrechtből érkezett A mór megkeresztelése, illetve az amszterdami Sámson és Delila. Az utóbbi jelzés és dátum nélküli, a szürke szín árnyalatival festett kép szerzősége ugyan vitatott, bár Rembrandt egy Berlinben őrzött kepével nagy hasonlóságot mutat. A Hitetlen Tamás című kép kis mérete ellenére is drámai erejű alkotás.

A Moszkvából érkezett képen az egyetlen látható fényforrás maga a sebét mutató feltámadt Krisztus. Jól tanulmányozhatóak rajta a Rembrandt által használt fény-árnyék hatások, ugyanúgy, mint a Jeruzsálemből érkezett Bűnbánó Szent Péter című képen, amelyen a szentet, megtört öregemberként ábrázolja a festő. Sokak szerint a holland mester egyik legmeghatóbb passió témájú képe a Sírbatétel című vázlat. A képhez annyira ragaszkodott Rembrandt, hogy sokáig magánál tartotta, egy fennmaradt 1656-os csődleltára szerint a kép a művész emeleti nappalijának falán lógott.

Ember Ildikó lapunknak elmondta, törekedett arra, hogy olyan képeket is megszerezzen Rembrandttól, melyek egykor magyar tulajdonban voltak. Így sikerült egy New York-i magángyűjteményből megkapni a Minerva című festményt, mely egykor a híres magyar műgyűjtő, Nemes Marcell birtokában volt. Az antik témák mellett enteriőröket és portékat is találunk a festőfejedelemtől.

A tárlat Hendrick Vroomtól és id. Willem van de Veldétől származó tengeri csatákkal indul, nem véletlen, hiszen Hollandia is itt, a tengeren született. A második rész a portréfestészetet mutatja be az öntudatos, gazdag polgárok képmásaival, felsorakoztatva csoportarcképeket, házaspárok és családok reprezentatív, vagy intim hangulatú portréit. A harmadik téma a bőség, az élvezetek változatos képeit foglalja magába Willem Hedától, Abraham van Beijerentől, Willem Kalftól.

Két évig zárva lesz a múzeum
Mint lapunk elsőként megírta 2015. februárjától két évre bezár a Szépművészeti Múzeum. A Liget Budapest projekt részeként ugyanis megújul a 2. világháború óta zárva tartó, romos Román Csarnok is. A felújítás keretében a Szépművészeti Múzeum teljes műszaki rekonstrukciója is megtörténik, aminek költségeit tavasszal 7 milliárd forintra becsülte Baán László. A Szépművészeti mintegy ötven főművét a Nemzeti Galériában mutatják be addig.


A negyedik szekció a vallási pluralizmusnak a festészetre gyakorolt hatásával foglalkozik Pieter de Grebber, Salomon de Bray, és Jan Lievens képeivel szemléltetve hogyan hatott egymásra a protestáns és katolikus hagyomány. A következő részben a holland művészek számára oly fontos téma, a városi élet jelenik meg, ebben Vermeer mindösszesen 38 képből álló életművéből három jelentős képet bemutatva. A Geográfus Frankfurtból, az Asztronómus a Louvre-ból, A katolikus hit allegóriája pedig a New York-i Metropolitan Museumból érkezett. Vermeer festményt korábban soha nem állítottak ki Magyarországon. A tárlat a tájképekkel zárul.

A tájképeket ábrázoló festmények jelentős részét képezik a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének, így számos fontos mű innen került a kiállításra.

Kertész Imre 85 éves - Hanghordozón a Sorstalanság

Publikálás dátuma
2014.11.07. 19:10
Forrás: Pascal Le Segretain/Getty Images
A Sorstalanság című regény teljes hanganyagának közzétételével köszönti Kertész Imre írót születésnapja alkalmából a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) .

A felvétel 1994-ben, a Katona József Színház Kamrájában készült. Kertész Imre Az Író Színháza című sorozat egyik szerzőjeként három estén át - november 24., 25. és 27. - olvasta fel regényét, amely most 9 fejezetre osztva hallgatható meg a pimmedia.hu oldalán.

Kertész Imre november 9-én, vasárnap ünnepli 85. születésnapját. A Nobel-, Kossuth-, Herder- és József Attila-díjas író, műfordító első regénye, a Sorstalanság csak több évi várakozás után, 1975-ben jelenhetett meg. Főhőse egy kamasz fiú - maga az író, aki 14 éves korában megjárta Auschwitzot -, akit a náci haláltábor szörnyű tapasztalatai érleltek felnőtté.

Az író műveinek fő témái a 20. század szörnyűségei, a gyűlölködés, a népirtás, az emberi lelkekben élő embertelenség. Műveit több nyelvre lefordították, ő maga németből fordít, többek között Freud, Hoffmannstahl, Nietzsche, Canetti és Wittgenstein műveit ültette át magyar nyelvre. Az írót 1989-ben József Attila-, 1997-ben Kossuth-, 2000-ben Herder-díjjal tüntették ki. Az irodalmi Nobel-díjat 2002-ben vehette át a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért. Ő az első magyar irodalmi Nobel-díjas. 

Munkásságának dokumentumaiból 2012-ben archívumot hoztak létre a Berlini Művészeti Akadémián. Többek között itt őrzik a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért és a K. dosszié című kötetek, valamint számos esszé és beszéd kéziratát, továbbá az író 1961 óta vezetett naplóit, illetve 1988 óta keletkezett levelezését.     

Kertész Imre idén augusztus 20-án a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Szent István Rendet vehette át Áder János köztársasági elnöktől.