Mint ismeretes, a polip olyan állat, amelynek nem mindennapi tulajdonságai vannak: három szíve van, rejtőzés vagy kommunikáció céljából gyorsan képes szint változtatni és fekete tintát bocsát ki, hogy menekülni tudjon.
Egy másik jellemzője, hogy az agya nem irányítja a karjait, mind a nyolc független és újra kinő, ha valaki vagy valami amputálja. Sőt, az amputált kar még egy óráig él, meg tudja ragadni a zsákmányt és ahhoz a ponthoz tudja vinni, ahol a szájnak kellene lennie.
A jeruzsálemi Héber Egyetem végzett egy sor kísérletet ebben a témában, amely a Current Biology-ban jelent meg és a londoni Guardian közölt belőle részleteket.
Az egyetem egyik diákja furcsa jelenségre figyelt fel a nyolclábú, illetve karú szörnnyel kapcsolatban: bár a karok tapadókorongokkal vannak ellátva és azonnal rátapadnak mindenre, magára az állatra és a többi karjára nem. Így azok sohasem tapadnak össze, mint ahogy ez logikusan várható lenne.
A véletlen megfigyelést számos teszt követte, köztük elég morbidok is. A kutatók amputálták egy polip egyik karját és úgy ellenőrizték, hogy nem tapad-e rá egy másik karra. Mindenre tapadt, de arra nem.
Tapadt még egy laboratóriumi vitrin üvegére is, de arra a felére nem, amelyet az oktopusz bőrkivonatából készített géllel kentek be.
Az amputált kar csak egyetlen esetben, akkor ragadta meg a másik kart, amikor ez utóbbiról előzetesen lehántották a bőrt. A nem amputált karokkal való kísérletek nem adtak ilyen egyértelmű választ.
A polipok ugyan megragadják az amputált kart,mintha az eleség lenne és a tapadó korongok ilyen esetben normálisan működnek, de néha, ha az amputált csáp a saját testük része volt, ezt nem teszik meg.
A kutatók feltételezik, hogy a polipok bőrében van valami kémiai anyag, amelyet a továbbiakban tanulmányozni szándékoznak.
