A paksi bővítés korrupciós kockázatai

A paksi atomerőmű bővítésére indított állami óriás projekt a korrupció melegágya lesz, és a beruházás égisze alatt a Fidesz újabb kifizetőhelyet létesít magának. Az építkezés során akár az adófizetők ötszázmilliárd forintja is eltűnhet a kormánypárthoz tartozó üzleti körök kezén. Az Orbán-kabinet nem tesz semmit az építkezés tisztaságának és átláthatóságának a biztosítása érdekében. Ellenkezőleg: ahol csak tud, titkolódzik és ködösít.

Kormányzati, illetve törvényalkotási szintre emelte az Orbán-kormány a korrupciót. Ezért szinte bizonyos, hogy a legnagyobb, 3000-6000 milliárd forint értékű állami beruházás, a paksi atomerőmű bővítése sem marad ki a közpénzek eltüntetésére szolgáló kormány-közeli cégháló meghizlalásából – nyilatkozta lapunknak Szél Bernadett.

Az LMP társelnöke úgy véli: kormány már a kezdetektől mindet elkövetett, hogy minél sűrűbb homályt teremtsen az új paksi reaktorok megépítése körül. Még a kötelezően nyilvánosságra hozandó közérdekű adtok kiadásáért is perek sorozatát kellett indítani. Várhatóan a titkolódzás csak tovább fokozódik majd, így még inkább követhetetlenné válik a közpénzek útja. A kormányzat még azt sem hajlandó nyilvánosságra hozni, hogy pontosan milyen tartalmú további megállapodásokat szándékozik kötni az orosz kivitelezővel. A készülő egyezményeket ugyanis szinte bizonyosan nem tárgyalhatja majd meg nyilvánosan a parlament. Így a januári orosz-magyar tíz milliárd eurós (mintegy 3000 milliárd forintos) hitelszerződéshez hasonlóan az új paktumokról sem tudhatnak majd meg érdemi információkat az emberek.

Az ellenzéki politikus közölte: az építkezést fedő homály eloszlatása végett nem tett le arról, hogy a paksi beruházással kapcsolatos kérdéseket mihamarabb nyílt ülésen tárgyalja meg az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága. Az ugyanis tűrhetetlen, hogy egy ilyen hatalmas horderejű beruházást anélkül indítson el az Orbán-kormány, hogy lakosság előzetesen ne ismerhesse meg részletesen az építkezés gazdasági, környezetvédelmi és egyéb vonatkozásait – fogalmazott a társelnök.

Szél Bernadett hozzátette: még meg sem születtek építési projektre vonatkozó szerződések és tervek, de a Fidesz-kormány már szórja a pénzt a beruházásra. Ráadásul úgy, hogy nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva mellőzi a közbeszerzéseket. Így közvélemény nem követheti nyomon, hogy hova tűnnek el az adófizetők milliárdjai.

Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője ugyancsak attól tart, hogy a reaktorépítési program – a többi órás állami beruházáshoz hasonlóan – a korrupció és a közpénzek eltüntetésnek a színtere lesz. Miközben a kormányzatnak kötelessége lenne az építési projekt első lépésétől fogva pontosan elszámolni arról, hogy a fejlesztésbe milyen cégeket von be, miért azokat, és a vállalkozások milyen munkákért mennyi pénzt kapnak. Attól lehet tartani – erősítette meg a szakember -, hogy az Orbán-kabinet az eddigi gyakorlatának megfelelően közbeszerzési eljárások nélkül jelöli ki a beszállítókat, mint ahogyan az orosz Roszatomot is versenyeztetés nélkül választotta ki általános kivitelezőnek. Akkor pedig, vélhetően a kormányközeli üzleti körök számára „testre szabott” kiírások jelennek majd meg, ha a hazai politikai erők erőtejes fellépése, vagy nemzetközi nyomásra mégis versenytárgyalásokat ír ki a kormány a közreműködők kiválasztására.

Abban az esetben, ha kormányzat el kívánja oszlatni a megvesztegetések, illetve a klientúrája pénzzel történő kitömésének a gyanúját, akkor a továbbiakban mindent el kell követnie a közpénzek útjának a átláthatósága érdekében – állítja Juhász Attila is.

Jelentős a veszélye annak, hogy százmilliárdokat visz majd el a korrupciós felár kifizetése a paksi beruházás során - derül ki a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportja által, az Energiaklub megbízásából készített elemzésből, amelyet „Az atomerőmű-beruházások korrupciós kockázatai: mire számíthatunk Paks II esetében?" címmel tett közzé a szervezet. A dokumentum szerzői arra jutottak: az elmúlt évek hazai tapasztalatai arra utalnak, hogy a projektmenedzsment, jogi viták és engedélyeztetési botrányok, sokszoros költségtúllépések és évekkel később átadott építési munkák jellemzik majd a paksi erőműbővítést.

Az elemzés szerint a paksi beruházás korrupciós kockázata az ágazat működése, a projekt felépítése, a tranzakció résztvevői, és még számos egyéb sajátosság miatt az eddig megszokottnál is nagyobb lehet. Ezt alátámasztani látszik az a megfigyelés is, hogy idehaza minél nagyobb egy építkezés, annál nagyobb a hozzá fűződő korrupció.

A kutatás arról is beszámol, hogy a nemzetközi felmérések alapján, a paksihoz hasonló fejlesztéseknél a beruházás értékének legalább az öt százaléka válik a korrupció martalékául. Magyarországon azonban a nemzetközi átlag csaknem háromszorosával, a beruházás összegének 13-16 százalékát kitevő vesztegetési felárral lehet számolni. Miután a paksi építési munkálatok költsége a legszerényebb számítások szerint is meghaladja majd 3000 milliárd forintot, ezért a konzervatív becslések szerint is 400-500 milliárd forint közpénz tűnhet el fideszes zsebekben. A korrupció további kiszélesedése miatti tényleges társadalmi veszteség pedig ennek a többszörösét is elérheti.

A tanulmány szerzői is arra a megállapításra jutottak, hogy az eddig nem látott mértékű korrupciós veszteség elkerülése csak úgy érhető el, ha a kormányzat engedve a társadalmi nyomásnak teljesen átláthatóvá teszi a beruházásnak még a legkisebb részleteit is.

Kockázatos partner a Roszatom?

Az új paksi reaktorok építésének a jogát versenytárgyalás nélkül elnyerő orosz Roszatom sokféle jelentős és nyugtalanító problémát okoz a vele szerződőknek, a finanszírozástól kezdve a teljesítés során jelentkező gondokon át egészen a súlyos biztonsági aggályokig – írja tanulmányában a Greenpeace. A környezetvédelmi szervezet szerint a Roszatom – vagyis az Oroszországi Föderáció összevont atomenergetikai társasága – az atomenergia-ágazat globális hanyatlása ellenére mind Oroszországban, mind pedig nemzetközi szinten aktív terjeszkedő stratégiát folytat. Ennek a lényege, hogy a tervezéstől a finanszírozáson át az üzemeltetésig – lehetőleg tulajdonosként is - saját kezében tartsa az erőmű építési projekteket, s azokban rejlő profitot.

A Greenpeace hangsúlyozza: az orosz atomipari cégóriás megkérdőjelezhető üzleti partner. Kifogás emelhető vele szemben korrupciós ügyei kapcsán, valamint nukleáris reaktorainak biztonsági és minőség-ellenőrzési normáival összefüggően. Emellett kérdéses az atomerőművek építéséhez és üzemeltetéséhez szükséges szaktudásának minősége, általában véve kompetenciája. Aggályok merülnek fel továbbá a projektek finanszírozásában alkalmazott modelljével, illetve azzal kapcsolatban, hogy képes-e a kivitelezést időben és az előre meghatározott költségvetés keretein belül megvalósítani.

A zöld szervezet úgy látja: a Magyarországgal kötött atomenergetikai szerződés esetében a Roszatom a terheket, azaz a pénzügyi kockázatokat és a költségtúllépéseket a magyar kormányra – vagyis az adófizetőkre hárítja. Ráadásul, bár az orosz óriásvállalat a magyar reaktorokból kikerülő, erősen sugárzó, kiégett üzemanyag-kazetták visszavételét és újrafeldolgozását is vállalja. A nukleáris hulladék kezelésének a megoldhatatlannak tetsző problémájára azonban csak látszólagos, nem tényleges megoldást kínál, miután a kiégett kazetták végleges eltárolását nem végzi el.

Már nyeli is a tízmilliárdokat a paksi bővítés

A munkavállalók bérére, a telephely- és környezeti hatásvizsgálati költségekre, illetve a jövőre már megkezdődő tervezésre fordítják azt a 28 milliárd forintot, amely a jövő évi költségvetés tervezetében szerepel a Paksi Atomerőmű bővítésének előkészítésére – mondta a köztelevíziónak nyilatkozva Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos.

A Paks II. Fejlesztő Zrt. eddig az MVM kötelékébe tartozott, most azonban a hatékonyság érdekében átkerül a Miniszterelnökség közvetlen irányítása alá. Ennek megfelelően a 28 milliárd forint egy részét a projekttársaságban dolgozó több mint száz munkavállaló bérére, működésére fordítják – jelentette ki Aszódi Attila. A munkatársak jelenleg elsősorban az orosz-magyar tárgyalásokkal, a szerződések előkészítésével, a műszaki részletek tisztázásával foglalkoznak – sorolta. A létszám a jövő év végéig 200 főre bővül, hiszen egyre több emberre van szükség – jegyezte meg.

Fontos kiadás lesz 2015-ben, hogy megkezdődik a telephely-vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati munka is – folytatta. „Van egy nagyon helyes kötelezettség is: a környezeti hatásokat fel kell mérni, és ezt a környezetvédelmi hatóságnak, a környékbeli országoknak és a magyar lakosságnak be kell mutatni" – tette hozzá.

Az összeg harmadik részét a jövő évben kezdődő a tervezési munkákra "teszik félre" - mondta Aszódi Attila. Az orosz fél rendelkezik azokkal a tervekkel, amelyeket nálunk is meg akar valósítani, és amelyek alapján máshol is épít atomerőművet. Ugyanakkor, még ha sok is a hasonlóság, minden atomerőmű más, hiszen a jellemzőit, a terveit illeszteni kell a telephelyhez – magyarázta. Példaként a minimum és maximum hőmérsékletet, az eltérő mértékű földrengésveszélyt említette. Az általános alapterveket adaptálni kell a magyar viszonyokhoz, és ezt a tervező munkát már 2015-ben el kell kezdeni ahhoz, hogy tartani tudják az ütemtervet – részletezte Aszódi.

A kormánybiztos szavai szerint az új, úgynevezett harmadik generációs reaktorok jelentősen továbbfejlesztett műszaki, biztonsági megoldásokkal rendelkeznek majd a ma is működő paksi blokkokhoz képest.

Nem azokra a kérdésekre ad választ a kormány, amire kellene

A magyarországi, kormányzatig elérő korrupció ellen emelet kifogásokat a napokban immár sokadik alakalommal az Amerikai Egyesült Államok is. Ezúttal Washington egyes gyanús ügyletekben érintett magyar állampolgárságú személyek beutazási tilalmát is elrendelte, hogy nyomatékosítsa nemtetszését.

Az amerikai lépésekre Orbán Viktor miniszterelnök azonban meglehetősen furcsán reagált. A vesztegetési vádak megválaszolása helyett közölte: Amerika a Déli Áramlat és a paksi bővítés miatt tarja nyomás alatt Magyarországot. Orbán Viktor a múlt csütörtökön Münchenben a bajor kormányzó konzervatív CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány székházában tartott előadása után, a hallgatóság kérdéseire válaszolva kijelentette: a vezeték és az erőműbővítés is gazdasági kérdés, de az ukrán-orosz konfliktus révén belekerült egy "geopolitikai, katonapolitikai, biztonságpolitikai térbe".

Úgy fogalmazott: Washington mindkét ügyet az „Oroszországhoz való közeledésként értelmezi", holott „mi nem akarunk közeledni senkihez sem, és nem is akarunk távolodni senkitől", és nem „oroszbarát", hanem „magyarbarát politikát folytatunk”.

Az Együtt-PM viszont a paksi fűtőelemek kiszállítása körüli kormányzati ködösítést nehezményezte. Jávor Benedek, az ellenzéki párt európai parlamenti képviselője a napokban közzétett internetes bejegyzésében kijelentette: egyre zavarosabb válaszokat adnak a magyar illetékesek arra az egyszerű kérdésre, hogy milyen szerződések alapján, milyen jogi falhatalmazással szállították ki a 2003-as paksi üzemzavar során megsérült fűtőelemeket Oroszországba. Jávor szerint aggasztó, hogy a magyar állam felelős szervei nincsenek tisztában az ország nukleáris biztonságát érintő szállítmányokkal kapcsolatos alapvető tényekkel, ezért a politikus a hazai lehetőségek kimerülése után az Európai Bizottságtól kéri a helyzet tisztázását.

Jávor közölte: a kérdéseire adott hivatalos válaszokból egyértelműnek tűnik, hogy a kiégett fűtőelemeket végleges lerakásra küldte ki a magyar kormány Oroszországba, ennek ellenére az Országos Atomenergia Hivatal – saját magának ellentmondva - azt állítja: „A szállítás célja nem végleges elhelyezés.” Végül is mi történt ezzel a vasúti szerelvénnyi sugárzó anyaggal? - teszi fel a kérdést Jávor. A politikus szerint a pontos válasz dönthetné el, hogy jogszerű volt-e a kiszállítás, vagy sem. Az ilyen anyagok kezelését ugyanis a hazai előírások mellett a Magyarország által is aláírt Euratom egyezmény is részletesen szabályozza.