Ózd;önkormányzati választás;

2014-11-11 06:07:00

Ki bukta el Ózdot?

A baloldali szimpatizánsok voksaival győzött a Jobbik polgármester-jelöltje a vasárnap megismételt ózdi választáson, a közös baloldali jelöltre október 12-én leadott voksok szinte maradéktalanul a jobbikos Janiczak Dávidhoz vándoroltak. A Political Capital elemzője szerint azonban a szavazók elsősorban a Fideszt akarták megbüntetni.

Magasabb választói részvétel mellett (56,79 százalék), jóval nagyobb fölénnyel nyerte a megismételt polgármester-választást a Jobbik jelöltje, mint október 12-én. A 27 éves Janiczak Dávid a szavazatok több, mint 64 százalékával győzött a második helyezett fideszes jelölt, Fürjes Pál előtt. Az eddigi polgármester csupán 32 százalékot szerzett, vagyis a jobbikos jelölt lényegében kétharmados győzelmet aratott, miközben október 12-én még mindössze 66 szavazaton múlt a Fidesz veresége. Az eredmények azonban nem csak emiatt sokkolóak: az MSZP és a DK közös jelöltje, Veres Zoltán mindössze a voksok 3,25 százalékát szerezte meg, holott október 12-én még 20,5 százalékot ért el. Vagyis egyértelmű: azok többsége, akik majd egy hónapja a baloldalra szavaztak, most vagy otthon maradtak vagy a radikális jobboldal jelöltjét támogatták. Az ózdi képviselő-testületben azonban megmaradt a kormánypártok kényelmes többsége.

Ennek ellenére úgy tűnik, a Fidesz felesleges pofonba szaladt azzal, hogy megóvta az október 12-i eredményeket. Mint ismert, a borsodi településen arra hivatkozva semmisítette meg a Debreceni Ítélőtábla az október 12-i eredményt, mert öttel kevesebb lebélyegezetlen és lebélyegezett szavazólapot találtak az urnákban, mint ahányan részt vettek a választáson az eredményjegyzőkönyv szerint. Ezen felül tanúk igazolták, hogy volt jelölt, aki anyagi ellenszolgáltatást ígért és adott a választópolgároknak.

Ózdon Gőgös Zoltán szerint egyetlen dolog hajtotta az embereket vasárnap: az, hogy a Fidesz ellen kell szavazni. A városban a szocialistáknak sem okozott lelki problémát, hogy a jobbikos jelöltre voksoltak - tett hozzá az MSZP elnökhelyettese. A közös ellenfél ugyanis ebben az esetben a kormánypárt volt, ezt szerinte mindenkinek tudomásul kell vennie. Az ózdiak most úgy látták, a jobbikos jelöltnek van esélye arra, hogy a fideszes polgármestert leváltsa, ezért rá szavaztak. Gőgös elmondta azt is, Ózdon azon gondolkodtak a szocialisták, hogy egyáltalán elinduljanak-e a megismételt választáson. Végül rajthoz álltak, mert ha nem teszik, nehéz lett volna megmagyarázni, hogy ezzel nem valamelyik pártot támogatják. Gőgös szerint Újpesten például világosan látszik, hogy a november 23-i időközi országgyűlési választáson a szocialisták a kihívók, ezért az ózdi eredmény biztató a párt számára. A politikus szerint az elmúlt néhány hét megmutatta, hogy ha az emberek nagyon akarnak váltani, tudnak is. Úgy vélte, a vasárnapnak volt azért számukra kellemesebb eseménye is, hiszen Szekszárdon, az egyik választókörzetben szocialista jelölt győzött, ott az ő jelöltjükre voksoltak a helyiek, mert benne látták a váltás esélyét.

Gúr Nándor, az MSZP Borsod megyei elnöke szerint sincs okuk az aggodalomra, mert az ózdiak nem a szélsőjobboldalt választották, hanem a Fideszt küldték el a megismételt polgármester választáson. Jó vagy sem, most a jobbikos jelöltben látták a váltóerőt, október 12-én Tiszaújvárosban viszont a szocialista polgármester mellé álltak a helyiek - tette hozzá Gúr. Úgy vélte, van tennivalójuk Ózdon, ha legközelebb nyerni akarnak, abban viszont a biztos, hogy a városban a szocialista szavazók nem váltottak identitást.

A borsodi városban nagy a szegénység, a csalódottság és vasárnap nem történt más, mint az, hogy a kiszolgáltatott, a kormányban, az önkormányzatban csalódott emberek radikális megoldást akartak találni a bajaikra - mondta lapunknak Varju László. A DK pártigazgatója tudja, hogy erre a területre jobban oda kell figyelniük a jövőben és fontos, hogy valós megoldásokat kínáljanak az embereknek, a mostani eredményből azonban a baloldal számára nem akar messzemenő következtetéseket levonni.

Nem szabad túlértékelni és országos szintre vetíteni a Jobbik újabb ózdi sikerét, mert speciális volt a szituáció - mondta lapunknak Juhász Attila. A Political Capital elemzője szerint egyértelműen protestszavazás volt, vagyis akit felháborított, hogy a Fidesz megóvta az október 12-i eredményt, az a jobbikos jelöltre szavazott. Juhász úgy vélte, tévhit, hogy a Jobbik csak baloldalról szerez szavazatokat. Emlékeztetett: a kormányközeli Századvég 2012-es kutatása szerint az akkori Jobbik-szavazók csaknem egyötöde, 18 százaléka korábban Fidesz-szavazó volt. "A Jobbik továbbra is nagyon erős az északkelet-magyarországi régióban, de az október 12-i választási eredmények alulmúlták a pártvezetők várakozásait, a párt a térség nagyobb településein - például Miskolcon - nem tudott jelentős támogatást szerezni" - tette hozzá az elemző.

Szekszárdon vasárnap szintén megismételték a polgármester-választást, valamint négy szavazókörben új voksolást tartottak. Itt a Jobbikon kívül az ellenzéki pártok nem indítottak ellenjelöltet az LMP színeiben induló, a helyi trafikmutyit tavaly kirobbantó Hadházy Ákos ellen, aki október 12-éhez hasonlóan nem tudta legyőzni a fideszes jelöltet, Ács Rezsőt, de Hadházy alig 5 százalékkal maradt alul. A Jobbik csak a szavazatok 7,5 százalékát szerezte meg a tolnai megyeszékhelyen. A szekszárdi eredmények Juhász Attila szerint arra engednek következtetni, hogy a jelenlegi ellenzéki pártok még összefogva sem fenyegetik a Fidesz pozícióit, annak ellenére, hogy a következő időszakban - ahogy az 2010-ben is tapasztalható volt - csökkenni fog a parlamenti választáson győztes kormánypárt népszerűsége.

Mi vár a városra?
A Political Capital elemzése szerint a Jobbik helyi politikájának várható kulcsfontosságú területei előre jelezhetők a választási programok és a meglévő jobbikos polgármesterek múltbeli intézkedései alapján:
- kisebbségellenes rendvédelmi intézkedések
- kisebbségellenes szociálpolitikai kezdeményezések
- lakóhelyi szegregáció felerősítése
- iskolai szegregáció felerősítése
- kisebbségi integrációs törekvése megakadályozása
- helyi közösségek kulturális életének és identitásának átformálása
- kisebbség-többség viszonyának kiélezése – etnikai kisebbségek és szegények bűnbakként való beállítása a "bűnözés" és "rendetlen életvitel" okán
- a politikai közbeszéd és a szakpolitika lokális és országos radikalizálása