A csodás szakmunka - A fideszesek gyerekeinek is?

A Népszava november 4-én az oktatás várható alakulását elemezve azt írta: az Orbán-kormány eddig sem csinált titkot abból, hogy az érettségit adó intézményekből a szakiskolák felé akarja kényszeríteni a fiatalokat. A hvg.hu most - miután minden jel szerint a gimnázium lehet a jövő év vesztese - megkérdezte a gyerekes fideszeseket, ők vajon gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakiskolába járatják-e a gyermeküket.

Múlt hónapban Orbán Viktor miniszterelnök - akinek lánya egy svájci magániskolában tanul turisztikát évi 15 millió forintból - úgy fogalmazott: "nekünk be kell bizonyítani, hogy egy közepesen elvégzett gimnázium és gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával. A gimnáziumot is csak akkor érdemes elvégezni, ha onnan egyetemre fogunk menni" - írta lapunk.

A hvg.hu most feltett kérdésére, miszerint a gyerekes fideszesek gimnáziumba, szakközépiskolába vagy szakiskolába járatják-e a gyermeküket, nem kaptak érdemi válaszokat, elgondolkoztató, hogy vajon miért nem. 123 fideszes és KDNP-s országgyűlési képviselő közül a portál megkeresésére mindössze három árulta el, milyen típusú középiskolában tanul vagy tanult korábban a gyermeke.

Múlt héten bontakozott ki heves politikai vita a gimnáziumi tanulók számának lehetséges csökkentése miatt, ez sejlik ki ugyanis a jövő évi büdzsé tervezetének köznevelésre vonatkozó részéből. Az ellenzéki pártok ebben egyenesen a középkor visszatérését látták, és azzal vádolták a kormányt, hogy el akarja venni a diákoktól a továbbtanulás lehetőségét, míg a Pedagógusok Szakszervezete a teljes közoktatás katasztrofális helyzetbe sodródását vizionálta a költségvetési számokból- írja a hvg.hu. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma erre reagálva állította: a középfokú oktatást átalakító intézkedések célja, hogy az alapképzés után a diákok a tudásuk alapján tanuljanak tovább, olyan szakmát vagy diplomát szerezve, amivel el is tudnak helyezkedni.

Az elmúlt években a szakiskolai képzésre jelentkezők tanulmányi átlaga jellemzően alacsony volt, ráadásul közülük sokan menet közben is lemorzsolódnak. „A kormány intézkedései ezt a folyamatot kívánják fékezni, elérni és a társadalom számára is elismertté tenni a fizikai munkát és annak megbecsülését”- írta közleményében az EMMI. A portál ezután kereste meg a költségvetési törvényjavaslatról a parlamenti kétharmad birtokában gyakorlatilag döntő Fidesz–KDNP-frakcióit, hogy megtudják, vajon ha saját gyerekeikről van szó, melyik iskolatípust részesítik előnyben, illetve „fékezik-e” a szakiskolák leértékelődését. Miután a képviselők gyermekeinek iskolai tanulmánya nem közérdekű adat, ezért a hvg.hu jelezte: nem konkrét információt, például az intézmény megnevezését kérik, csak az iskolatípust.

A portál érdeklődésére mindössze négyen válaszoltak, 119 képviselő egyáltalán nem reagált.

Ahogy a Népszava november elején megírta: Radó Péter oktatási szakértő sötét képet olvasott ki a költségvetési számokból. Egy Facebook-bejegyzésben arról írt, hogy a középfokú oktatás finanszírozásának több mint 24 százalékos csökkentése "olyan elképesztően brutális mértékű, hogy kizárólag valamilyen durva iskolaszerkezeti beavatkozással lehet kigazdálkodni". Ilyen lehet a szakközépiskolák szakiskolává alakítása, állami gimnáziumok bezárása, vagy a meglévő gimnáziumok között az elindítható párhuzamos osztályok számának radikális korlátozása. Radó szerint ennek két hatása biztosan lesz: jelentős mértékű pedagógus létszámcsökkentés és az egyházi gimnáziumokban tanulók arányának további radikális növekedése.