Előfizetés

Tarthatatlanul alacsony a szociális dolgozók bére

Publikálás dátuma
2014.11.11. 13:02
Forrás: Thinkstock
Szakszervezeti vezetők szerint nem becsülik meg a szociális ágazatban dolgozókat, az átlagbérük tarthatatlanul alacsony. A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetének (SZTDSZ) képviselői erről kedden beszéltek Budapesten a szociális munka napja alkalmából rendezett szakmai konferencia előtt.

Kónya Gusztávné, az SZTDSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy még mindig nem került a helyére a szociális ágazat dolgozóinak megbecsültsége, és nem rendezték megfelelően a bérezésüket, és ezért ellátotti, valamint szakmai szervezetekkel közösen szerdán demonstrációt tartanak Budapesten.

Köves Ferenc, az SZTDSZ elnökségi tagja úgy véli, a szociális ágazatban dolgozó mintegy százezer ember érdekében kell fellépniük közösen szakmai szervezetekkel. Mint mondta, a jelenlegi kormányzat is elismeri, hogy a szociális ágazat bérei tarthatatlanul alacsonyak, a nemzetgazdasági ágazatok közül itt a legkisebb az átlagbér. Ez szerinte elképesztő, ahhoz képest, hogy milyen munkát végeznek a területen dolgozók. Köves hozzátette: egy diplomás fiatal pályakezdő bére a területen nem éri el a nettó 90 ezer forintot. A szociális ágazatban dolgozók többségének középfokú végzettsége van, az ő bérük még ennél is alacsonyabb.

Kegyes Pál, aki szintén az SZTDSZ elnökségi tagja, elmondta: feszültséget okozott, hogy a kormányzat emelte az egészségügyi dolgozók bérét, de a szociális területen dolgozók többsége ebből kimaradt. Mint megjegyezte, nettó 20-30 ezer forint különbségről van szó, ezért a szociális területről nagy az egészségügyi végzettségű dolgozók elvándorlása. A szakszervezeti vezetők elmondták, azt szeretnék, hogy legalább az egészségügyi bértábla szintjét érje el a bérfejlesztés, ehhez körülbelül 30 milliárd forint kellene.

Talyigás Katalin, a Szociális Innováció Alapítvány ügyvezetője arról beszélt, hogy a Szociális munka napjai elnevezésű konferencián megvitatják azokat a társadalompolitikai folyamatokat, amelyekkel nap mint nap találkoznak a szociális munkások. A tanácskozáson foglalkoznak a szociális biztonsághoz való jog érvényesülésével, ezen belül is az oktatáshoz, a munkához, az ellátáshoz és a lakhatáshoz való jog kérdéskörével. A konferenciát az SZTDSZ és a Szociális Innováció Alapítvány szervezte.

A Szociális Munkások Nemzetközi Szövetsége (IFSW) az 1990-es években az Európai Unió által finanszírozott kutatási program során összegezte az európai munkások társadalmi kirekesztettségével kapcsolatos kutatások eredményeit, majd 1997-ben november 12-ét a szociális akció nemzetközi napjává nyilvánította. Magyarországon először 1998-ban Salgótarjánban ünnepelték meg a szociális munka napját, később ezt országossá nyilvánították.

LMP: A Fidesz volt kommunista vezetőket bújtat

Az LMP véleménye szerint a Fidesz-KDNP képviselőinek nagy többsége továbbra is bújtatni akarja a volt kommunista állambiztonsági vezetőket - reagált egy keddi, budapesti sajtótájékoztatón Schiffer András frakcióvezető arra, hogy a parlamentben a kormánypárti politikusok elutasították két javaslatuk tárgysorozatba vételét.

A társelnök emlékeztetett arra, hogy pártjuk eddig hét alkalommal nyújtott be a kommunista állambiztonsági iratok nyilvánossá tételéről szóló javaslatot.

A jelenlegi indítványaik közül az első egy határozati javaslatban szólította volna fel a Nemzeti Emlékezet Bizottságát arra, hogy az év végéig világítsa át a teljes 1989 utáni politikai elitet és erről tegyen jelentést az Országgyűlésnek. Törvényjavaslatuk pedig kizárta volna az állami hivatalviselésből a kommunista állambiztonság egykori irányítóit, legyenek azok a volt állampárt vagy kormányzat esetleg a régi belügyi állambiztonság vezetői - fogalmazott.

Díszes vendég: Orbán szerint Azerbajdzsán mintaállam

A Orbán Viktor miniszterelnök Ilham Aliyev azeri elnökkel tartott plenáris tárgyalást a Parlament Munkácsy-termében. A kormányfő mellett a tárgyaláson részt vett Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Tarlós István főpolgármester, és Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. A tanácskozás után az azeri és a magyar kormányfő közös sajtónyilatkozatot tett. 

Magyarország és egész Európa stratégiai érdekének tartja Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Közép-Európába is érkezzen azeri gáz - adja hírül a tájékoztatóról az MTI. A kormányfő elmondta, hogy a Parlamentben lezajlott tárgyaláson  a budapesti munkalátogatáson tartózkodó Ilham Aliyev azeri elnökkel közös nyilatkozatot írtak alá a két ország közötti stratégiai partnerségről.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor sajtónyilatkozatában megerősítette azt a magyar kormányzati célt, hogy a versenyképesség érdekében az energia árát az Egyesült Államokban ismert árszintre szorítsák le. Ehhez partnerekre van szükség, és "Azerbajdzsán itt is bejön a képbe" - mondta.

Az energiapolitikáról szólva a miniszterelnök kifejtette: a jelenlegi szerződések csak azt garantálják, hogy az azeri energiahordozó Dél-Európába el fog jutni, így "a mi dolgunk az a következő években, hogy megteremtsük annak feltételeit, hogy az azeri gáz feljuthasson délről Közép-Európába is". Ennek egyetlen módja szerinte az, ha az egymással szomszédos államok összekötik vezetékrendszereiket. A miniszterelnök ezért sürgette az Európai Unió tagországait egy közös energiapiac létrehozására, amelynek "első lépése nem lehet más, mint a szomszédos államok csőrendszereinek összekapcsolása".

A látogatás jól mutatja, hol tartunk
Az Együtt szerint az azeri elnök látogatása jól mutatja hol tart Magyarország. Hajdu Nóra, az ellenzéki párt elnökségi tagja   kifejtette: nem a német, a brit kormányfő, a francia államelnök "adja egymásnak a kilincset", hanem annak "örülünk", ha az azeri elnök jön Magyarországra látogatást tenni. Miközben a világ és Európa azt ünnepli, hogy a berlini fal 25 éve omlott le, a magyar miniszterelnök az azeri elnököt látja vendégül, akit Hajdú diktátornak nevezett, és hozzátette, hogy Aliyev az Európai Unió országaiban csak ritkán látott vendég.

A beszédet  Orbán Viktor kezdte, és "különösen értékes országnak nevezte" Azerbajdzsánt, mert - mint fogalmazott - egyfajta hidat képez Európa és Ázsia között" és bizonyítékot ad arra, hogy "léteznek a keleti világban olyan országok, amelyek szekularizáltak, és ezért a józan ész alapján tudják alakítani a kapcsolatukat a racionális alapokon nyugvó nyugati világgal".

Azerbajdzsán mintaállam. Abból a szempontból is, hogy hogyan lehet felépíteni az energiaszektorra egy olyan gazdasági rendszert, amely lépésről lépésre a gazdaság többi szektorát is felépíti és világszínvonalúvá teszi.   

Orbán Viktor azt is mondta, Magyarországnak sok oka van arra, hogy "nagy tisztelettel" emlegesse Azerbajdzsánt, annak elnökét és az elnök édesapját, Heydar Aliyev volt azeri államfőt. A kormányfő végül beszámolt arról, hogy Magyarország 200 azeri diáknak ajánl fel ösztöndíjat. Célnak nevezte továbbá, hogy esetleg magyar felsőoktatási intézmény jöjjön létre a kaukázusi országban.

A nyilatkozatok előtt a magyar fél és az azeri delegáció tagjai nyolc megállapodást írtak alá. A stratégiai partnerségi nyilatkozat mellett megállapodás jött létre a két kormány között a légi közlekedésről, a magyar gazdasági tárca és az azeri szakminisztérium között a turizmusról, együttműködési megállapodást kötött a két főváros, Budapest és Baku, és szándéknyilatkozatot írt alá a két agrártárca az állat-egészségügyi együttműködésről.   Emellett jóváhagytak egy megállapodást a fejlesztési tárca és az azeri hírközlési minisztérium között az innovatív stratégiák alkalmazásáról, valamint két dokumentumot is aláírtak a sport és az ifjúság, illetve az oktatás területén való együttműködésről.

A cikk a következő oldalon folytatódik