Na, most ez az Amerika izélget itten minket, hogy korrupció van, meg minden. Az unió már nem, az ő gyenge támadásaikat visszavertük. De mit is akarnak ezek? Nem látták áprilisban milyen többséggel adtunk felhatalmazást az egészpályás korrupció folytatására? Bizonyítékuk sincsen. Nem értik a népakaratot? De komolyra fordítva a szót, tényleg, mi is történt az áprilisi választáskor? Az történt, hogy a magyar választók nagy-nagy többsége szabadon, érett megfontolással, élve a kivívott jogaival képviselőket küldött a parlamentbe, hogy folytassák azon törvények robotszerű megszavazását, amelyek ezeket a jogokat sárba tiporják. Egyben döntött arról is, hogy az előző 4 évben szemünk előtt diktátorrá válni készülő vezért megerősíti a hatalmában.
Kinyilatkoztatta a nép, hogy nincs szüksége az európai értékekre, azonosul Orbán régi-új örök jelszavával: nyergelj, fordulj! És szépen önként dalolva elindultunk vissza a régi szép, vidám, barakkunkba. Az az érzésem, a vidámság elmarad. Nincsenek már meg azok a feltételek. Az a hatalom mindenkit engedett egy kicsit játszani, és disztingvált volt. A mai csak az övéiket. Csak egy példa: a kommunistáknak soha nem jutott volna eszükbe, hogy mondjuk a lángossütő üzleteket elvegyék és szét osszák maguk között. De félre a nosztalgiával. Mi akartuk, ha Amerikának valami nem tetszik, nem kell idejönni. Mert csinálunk olyan békemenetet, amilyet nem látott még a világ! Ha már barakk, legyen barakk. Csak emberek, az ajtót, csak az ajtót - azt nehogy becsukja valaki!