Szolnoki Olaj;férfi kosárlabda-válogatott;Eurochallenge Kupa;Besiktas;Chris Lofton;

2014-11-12 06:58:00

Kevés hiányzott a szolnoki bravúrhoz

Amikor a debreceni vasútállomásra megérkezett a Szolnoki Olaj szurkolóit szállító különvonat, hirtelen nem tudták az ott tartózkodók, vajon a civis városban, vagy a Tisza partján lévő településen vannak. Zengett zúgott a tömeg.„Csak az Olaj!” – szakadt ki száz meg száz torokból.

És amikor a tábor elfoglalta a helyét a Főnix Csarnokban, már mindenki arról beszélt, hogy jó volna a két évvel ezelőtti, szintén a török Besiktas elleni vereséget – az Eurochallenge Kupa Final Four-jának elődöntőjében a törökök nyertek 64-60-ra – az Európa Kupa csoportküzdelmeiben megbosszulni.

Menetel a Körmend

A múlt héten győzelemmel rajtoló Körmend kedden egy ponttal 77-76-ra nyert hazai pályán a román Targu Jiu együttese ellen a férfi kosárlabda Eurochallenge Kupa második fordulójában.

A sorozat másik magyar együttese, az Atomerőmű ugyancsak hazai környezetben szerepelt, de vereséget szenvedett az osztrák Güssingtől (70-80), így a paksi csapat két mérkőzés után továbbra is nyeretlen.

Ám egy dolog a szurkolói vágyálom, és más a valóság. A Besiktas eddig tíz tétmeccset játszott, míg a Szolnok vasárnap még az Adria Ligában lépett pályára. Ráadásul a törökök keretében hat amerikai – de milyen – légiós található, és a magyar csapattal össze sem hasonlítható az éves költségvetése.

Elképesztő hangorkán fogadta a csapatokat, a szolnoki B-közép mindent megtett azért, hogy megfélemlítse a vendégeket. Nos, az amerikai Chris Lofton által irányított Besiktas annyira „megijedt”, hogy az első negyedben

20-7-re elhúzott, és a második részt is úgy kezdte, hogy szépen lassan néma csend lett az úr a csarnokban.

Ám a Szolnok főnixként támadt fel a Főnixben, és a szünetig hét pontra jött fel. A szurkolók ismét erőre kaptak, és már-már abban bíztak, jön a fordítás. „Meglátjátok, Marciék odateszik magukat… Csak az Olaj!” – harsogta egy meglehetősen rekedt negyvenes.

És Marciék – mármint Báderék – tényleg odatették magukat. Ami az első percek után szinte elképzelhetetlennek bizonyult, az a harmadik negyed valósággá vált: visszajött a nyerési esélye a Szolnoknak.

Amikor a záró negyedben Jones kosarával kiegyenlített az Olaj (60-60), szinte felrobbant a Főnix Csarnok. A közönségen semmi nem múlt, űzte-hajtotta a szolnoki legényeket. Volt olyan hölgy, aki idegességében nem mert a pálya felé nézni, és társai reakciójából próbálta meg kitalálni, mi zajlik a parketten.

Így azt nem látta, hogy a Szolnok – harmadik lehetőségét kihasználva – négy perccel a vége előtt Milosevic két büntetőjével átvette a vezetést (64-63).

„Csak az Olaj” – zengett több száz torokból, és Vojvodáék a pályán hihetetlen erőt kaptak ettől. A török edző megpróbálkozott mindennel: időt kért, cserélt. Ám amikor Vojvoda bevert egy triplát, csak a fejét vakarhatta.

Az utolsó két perc négypontos Olaj-vezetéssel kezdődött, és ekkor már Alekszics mester sem tudott ülni a kispadon. A nézők előbb „kiszurkolták” Johnson egyik büntetőjét, majd dühöngtek egy sort Jones „homálya” miatt.

Az izgalmak a tetőfokára hágtak, amikor a Besiktas 20 másodperccel a vége előtt átvette a vezetést (69-70), ám Jones betörése nem járt sikerrel – a bírók sípja néma maradt -, ráadásul az utolsó támadásnál Sinovec eladta a labdát, így elmaradt a bravúr.

Nyert a Besiktas 73-70-re, ami az Olaj továbblépési esélyeit szinte a minimumra szorította vissza. A csarnok lassan kiürült, a szurkolók pedig a játékosokat éltetve elindultak a pályaudvarra.