Mintegy ezren tüntettek szerdán az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) előtt Budapesten a "Szociális Engedetlenség Napja" címmel, a Szociális Munka Világnapjának alkalmából, követelve az ágazati dolgozók bérrendezését. A demonstrációt tíz érdekképviselet támogatta, többek között a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet és a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezete. A szervezők bejelentették, megkezdik az egyeztetéseket az elégséges szolgáltatásokról, utána pedig sztrájkba lépnek. A tüntetők az Emmi-től a Kossuth térre vonultak, ahol petíciót próbáltak átadni Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Fotó: Szalmás Péter
Megírtuk, hétfőn nem írta alá a kormány által előkészített megállapodás-tervezetet a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság, mivel a 2015-ös költségvetés tervezetében nincs fedezet a kabinet által korábban ígért bérrendezésre. Előzőleg október 6-án a kormány lépett vissza a több körben egyeztetett megállapodás aláírásától. Akkor a sztrájkbizottság úgy fogalmazott: ezzel a lépéssel "világossá vált, hogy a szociális életpályarendszer kidolgozása és bevezetése is csak időhúzás volt".
Czibere Károly, az Emmi szociális államtitkára szerdán közölte, hogy a jövő július 1-i, egyelőre meg nem határozott mértékű béremelés feltétele az, hogy "addig sikerüljön kialakítani egy fenntartható szociális szolgáltatási rendszer koncepcióját". Vagyis lényegében saját munkájának határidőre való elvégzésétől teszi függővé a kormány a bérrendezést, holott a jövő évi költségvetésben nem is szerepelnek a júliusi fizetésemelés forrásai. Ígérete szerint 2016-ban vezetik majd be az ágazati dolgozók életpályarendszerét.
Fotó: Szalmás Péter
Az államtitkár szerint "a kormányzat tisztában van azzal, hogy tarthatatlanok a bérviszonyok a szociális ágazatban", ezért is akarnak - több ütemben - javítani a jelenlegi helyzeten. Csakhogy Czibere egyúttal azt is mondta, céljuk, hogy "a szociális ágazatra fordított források valóban oda kerüljenek, ahol magas szakmai minőségű munka folyik". Az államtitkár szavaiból úgy tűnik, hogy jelenleg a szociális szféra "alulteljesít", így nem akarnak feleslegesen pénzt önteni bele.
Pedig Czibere még az önkormányzati választások előtt azt mondta, hogy a tárca október közepén szeretné a kormány elé vinni a szociális életpályamodell tervezetének végső változatát, ha pedig a döntés megszületik, már jövő januártól bevezetik az intézkedéseket. Vagyis akkor még nem volt szó feltételekről.
Fotó: Szalmás Péter
Az LMP szerint hazugság, hogy nincs forrás az éhbéren tartott szociális dolgozók bérrendezésére. Szél Bernadett, a párt társelnöke úgy fogalmazott, miközben a kormány jövőre is 60-70 milliárdot tervez stadionokra és olimpiai létesítményekre költeni, nem talál 20 milliárdnyi forrást a költségvetésben az évek óta hitegetett, közel 100 ezer szociális és gyermekvédelmi munkavállaló béremelésére.
A Magyar Szolidaritás Mozgalom is elfogadhatatlannak tartja, hogy a szociális ágazat a béreket tekintve elképesztő mértékben van lemaradva az összes többi szektorhoz képest. Miközben megindult a területről az elvándorlás, a kormányzat még mindig elfogadhatónak tartja, hogy az ágazatban dolgozók csaknem 70 százaléka a létminimum alatt keres, és az ágazati átlag sem éri el a nettó 100 ezer forintot.
Fotó: Szalmás Péter
