Blatter az orosz medve barlangjában

Publikálás dátuma
2014.11.13. 06:40
Kiváló az orosz elnök és Sepp Blatter viszonya FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES SPORT
Egyre hűvösebb Ukrajna és a FIFA illetve az UEFA viszonya. Kijev álláspontja szerint mind a Nemzetközi, mind az Európai Labdarúgó Szövetség Oroszország oldalán áll a krími, illetve a kelet-ukrajnai válság ügyében. Az ukrán vezetés számára sovány vigasz, hogy Sepp Blatter FIFA elnök ígéretet tett arra, ha Ukrajna eljut a világbajnokságra, nem kerülhet egy csoportba az oroszokkal a 2018-as világbajnokságon. A szerb-albán Eb selejtező mutatta: jobb is ez így.

Az Európai Unió több ütemben is szankciókat léptetett életbe a Kremllel szemben, mivel Oroszország a számos felszólítás ellenére rendületlenül támogatja a kelet-ukrajnai lázadókat.

Oroszország a világ egyetlen államaként „tiszteletben tartja” a szeparatisták által november 2-án megrendezett, úgynevezett parlamenti- és elnökválasztást.

Uniós illetékesek részéről szeptemberben annak a lehetősége is felmerült, hogy el kell venni a 2018-as labdarúgó világbajnokság rendezési jogát Oroszországtól, vagy bojkottálni kell a világrendezvényt.

Az El País akkor azt közölte, hogy az előző Európai Bizottság a Moszkvával szembeni gazdasági szankciók mellett a szocsi Forma 1-es futam, valamint a foci vb bojkottját is kilátásba helyezte.

Egyes politikusok nyíltan kezdtek beszélni az oroszok rendezési jogának visszavonásáról. Közéjük tartozik Horst Seehofer, Angela Merkel testvérpártja, a CSU elnöke.

A bajor miniszterelnök augusztusban úgy foglalt állást, nehezen elképzelhető, hogy a jelenlegi körülmények között ilyen világraszóló eseményt rendezzenek meg Oroszországban.

Simone Peter, a németországi Zöldek elnöke úgy vélte, pontosan meg kellene határozni, hogy egy adott államnak milyen kritériumokat kell teljesítenie a fontos sportesemények megrendezéséhez.

Előzőleg Hessen tartomány kereszténydemokrata belügyminisztere, Peter Beuth is lehetetlennek nevezte, hogy Oroszország tartsa meg a vb-t.

A német politikusok azután kérdőjelezték meg a torna Oroszországban történő megrendezését, hogy július közepén, feltehetően az oroszbarát szakadárok lelőtték a maláj légitársaság MH17-es járatát, amely 298 személyt szállított fedélzetén. Az áldozatok közül 193-an holland nemzetiségűek voltak.

Blatter irtózik a bojkottól

Sepp Blatter nem csak a Vb elvételének gondolatától, hanem már a bojkott felvetésétől is irtózik. „Nem kérdőjelezzük meg az oroszok rendezési jogát” – hangoztatta, s hozzátette, a bojkott sosem jelentett igazi megoldást.

Hasonlóképpen vélekedett Wolfgang Niersbach, a Német Labdarúgó Szövetség (DFB) elnöke, aki utalt arra, az 1980-as moszkvai olimpia bojkottja sem vezetett semmilyen eredményre. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke úgy vélte, a sportnak politikailag semlegesnek kell maradnia.

Egyelőre tehát úgy tűnik, bojkott nem lesz. Azt azonban senki sem tudja megjósolni, mi lesz akkor, ha Ukrajnában még jobban elmérgesedik a helyzet.

Ez esetben messze nem kizárt, hogy az Európai Unió illetékesei a szankciók szigorításakor ezt az eshetőséget is számba veszik. Ugyanakkor ehhez minden tagállam támogatására szükség lenne, egyelőre azonban több uniós tagország nagyon ellenzi a megszorítások szigorítását Moszkva ellen.

A FIFA ellenállása azonban vélhetően nemcsak arra vezethető vissza, hogy a szövetség vezetői roppant mód aggódnak a sport semlegességéért.

Blatter igen jó viszonyt ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Nemrégiben bizalmas beszélgetést folytattak, együtt voltak jelen a 2018-as vb hivatalos emblémájának bemutatóján. A FIFA elnöke sietve megjegyezte, a szervezők „teljes támogatását” élvezhetik.

Ez a nagy barátság azonban túlmehet egy bizonyos határon. Amikor a világbajnokság logóját bemutatták, az Orosz Föderáció térképét is feltüntették, amelyen a Krím-félszigetet is orosz területként tüntették fel.

Ez azért kényes kérdés, mert mindeddig csak a következő államok ismerték el a krími népszavazást, amelyen az Oroszországhoz való csatlakozásról döntöttek: természetesen Oroszország, Venezuela, Kazahsztán, Örményország, Kirgizisztán, Uganda, Afganisztán, Észak-Korea, Szíria, Fehéroroszország, Kuba, Bolívia, Nicaragua, Szudán, valamint Zimbabwe.

Ezenfelül pedig olyan kaukázusi köztársaságok, amelyek az orosz érdekszférához tartoznak ugyan, de az ENSZ nem vette fel őket tagjai közé, így Dél-Oszétia, Abházia, továbbá Hegyi-Karabah.

A nemzetközi közösség túlnyomó része számára azonban a Krím-félsziget továbbra is Ukrajna része. Bár nyilván esély sincs arra a jelentős orosz katonai jelenlét miatt, hogy a félsziget valaha is visszakerüljön Oroszországhoz, meglehetősen furcsa, hogy a FIFA az említett államokkal ért egyet.

Az ENSZ közgyűlése, amikor a krími népszavazásról voksolt, 100 a 11 arányban utasította el a referendumot, 59 állam tartózkodott, 24 ország pedig nem voksolt.

A népszavazást elutasító száz ország a világ népességének 34 százalékát képviseli, a 11 pedig 4,5 százalékát. Semleges álláspontot képviselt egyebek mellett Argentína, Izrael, továbbá Dél-Afrika.

Ukrajna igen rossz néven vette a FIFA elnökétől ezt a politikailag nem éppen átgondolt lépést. Pavel Klimkin külügyminiszter megdöbbenésének adott hangot, s azt közölte, tiltakozik a nemzetközi szövetségnél.

A FIFA nem túl nagy meggyőződéssel bocsánatot kért, a felelősséget azonban arra hivatkozva hárította el magától, hogy a térképet, illetve a teljes prezentációt egy orosz cég készítette. A szövetség jelenlévő illetékeseinek figyelmét elkerülte ez a kérdés. Ezt az inkriminált részt időközben ki is törölték a filmből.

Három csapatot annektáltak a Krímről

Téma le van zárva – gondolhatnánk. Csakhogy a FIFA Oroszország iránti elkötelezettsége nem éppen új keletű. A moszkvai illetékesek három csapatot is annektáltak a Krím-félszigetről: a Szevasztopolt, a Szimferopolt és a Jaltát.

Ezzel teljességgel szembementek a FIFA és az UEFA alapelveivel. Azokban az esetekben, amikor a politika befolyásolja a helyi szövetség érdekeltségeit, a két szövetség kemény szankciókat léptet életbe.

Frissítve: 2014.11.12. 21:16

Bruno Kreiskyre emlékeztek Budapesten

Publikálás dátuma
2014.11.13. 06:37
Bruno Kreisky a közös Európa híve volt FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Bruno Kreisky egykori osztrák kancellár életútjáról szóló könyvet mutattak be tegnap a Politikatörténeti Intézetben Budapesten.

A Napvilág Kiadó gondozásában megjelent Wolfgang Petritsch: Bruno Kreisky 1911-1990, egy osztrák államférfi életútja című kötetet Paul Lendvai újságíró, az Europäische Rundschau főszerkesztője és Böcskei Balázs politikai elemző mutatták be a beszélgetéssel egybekötött rendezvényen.

Kreisky osztrák szövetségi kancellárként aktív semlegességi politikájával írta be magát a történelembe és szerzett nemzetközi tekintélyt hazájának. 1959-től 1966-ig külügyminiszter volt, majd 1970 és 1983 között kancellár.

Willy Brandt nyugatnémet kancellár és Olof Palme svéd kormányfő mellett az enyhülés szószólója, az egyesült Európa eszméjének propagálója volt.

Vitathatatlan érdemeket szerzett a kelet-európai országokhoz fűződő viszony javítása terén, miközben komoly szerepet vállalt a közel-keleti konfliktus rendezésére tett kísérletekben.

Szerző
Frissítve: 2014.11.12. 22:08

Rajoy: bukás volt a katalán népszavazás

Sajtótájékoztatón értékelte Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a vasárnapi katalán véleménynyilvánító konzultációt.

Rajoy szerint a szeparatizmus egyértelmű bukása volt a konzultáció, hiszen minden három katalánból kettő nem kívánt véleményt nyilvánítani. A spanyol miniszterelnök továbbra is ellenzi egy hivatalos népszavazás megrendezését Katalóniában, és elfogadhatatlannak tart olyan alkotmánymódosítást, amely függetlenséget adna a régiónak.

Szerző