Varga a köztévében hajlandó indokolni a költségvetést

A nemzetgazdasági miniszter tegnap az Országgyűlés gazdasági bizottságában nem jelent meg, hogy ellenzéki politikusok kérdéseire válaszolva indokolja a jövő évi költségvetés tervezetét, ám este a köztévé riporterei elé bátran odaállt. A költségvetés reális, jól megtervezett, ezt az Állami Számvevőszék, és a Költségvetési Tanács is kimondta - közölte Varga Mihály az M1 Az Este című műsorában szerdán.

Arra a felvetésre, miszerint az ÁSZ a költségvetési javaslat kockázatai között vette számba, hogy az e-útdíjból várt bevételnövekedést eredményező intézkedést még nem ismertette a kormány, ami 40 milliárd forintos tétel, az internetadó visszavonása pedig 25 milliárd forintos bevételkiesés, a tárcavezető közölte: az e-útdíjhoz kapcsolódó intézkedésekről a csütörtöki kormányülésen tárgyalnak. A lehetséges megoldások között említette a kötelező e-matrica kiterjesztését a tehergépjárművek mellett a buszokra, így ennek a pénznek egy része teljesíthető. Hozzátette: a tartalékok közül az országvédelmi alapban 60 milliárd forint van, az általános tartalékban pedig 100 milliárd, ebből ez a kieső összeg pótolható.

A bátor riporterek kérdezték a reklámadóról is, ennek kapcsán Varga Mihály közölte: a reklámadó kulcsát nem azért emelték meg, hogy a kieső összeget pótolják. A miniszter a fideszes politikusoktól rendre érvként hangoztatott "közös teherviseléssel" indokolt, valamint azt is megismételte, hogy az adónem beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A reklámadó legfelső kulcsának megemelése nem az RTL Klubról szól, ismeretei szerint 2015-ben az adó mértéke a TV2-t is érinteni fogja - tette hozzá az ellenzéki felvetésekre megsemmisítő érvnek szánt mondatot.

Nem engedik el az RTL-adót

Éppen csak, hogy a gazdasági tárca elkezdett tárgyalni a reklámszövetséggel a reklámadó enyhítéséről, máris felrúgták az egyeztetéseket: a parlament törvényalkotási bizottsága elé olyan javaslat került, ami az adó 40 százalékos legfelső kulcsát 50-re emelné. Ezzel az RTL Klub 300-400 milliós pluszterhet kapna a nyakába. Az RTL kitart, de a szövetség megdöbbent, hiszen kiderült: semmilyen együttműködési szándék nincs a kormány részéről. Tegnap hajnali fél 3-kor nyújtották be a parlament törvényalkotási bizottságának, és az reggel 9-kor már tárgyalta is a jövő évi adócsomaghoz szánt módosítókat. A lépés az RTL Klubnak - piaci számítások szerint - 300-400 milliós újabb adóterhet jelentene. Kolosi Péter, az RTL programigazgatója közölte: folytatódik minden ugyanúgy, a Híradó hangvétele is. A műsorszám egyébként úgy számolt be a fejleményekről, hogy a kormány célja, hogy kiűzze az RTL-t az országból.Polyák Gábor médiajogász a Népszavának korábban azt mondta, a kormány szerinte már soha nem fogja megbocsátani, hogy az RTL-nek sikerült európai szintre vinnie újra a Magyarországgal szembeni kritikákat.

Varga Mihály a köztévében tegnap este beszélt a vasárnapi zárva tartás tervéről is, ennek kapcsán közölte, hogy még tartanak az egyeztetések, a megbeszélések a kompromisszumos megállapodás irányába mutatnak. A miniszter szerint ez is témája lehet a csütörtöki kormányülésnek.

A devizahitelek forintosításával kapcsolatban azt mondta: egy átlagos hiteles 1,5 millió forintot nyer vissza az elszámolás után, a bankok 1100 milliárd forintot fizetnek vissza. Arra a kérdésre, hogy miért piaci árfolyamon történt a forintosítás, a miniszter megjegyezte: egy átlagárfolyam van, ami valóban közel van a piacihoz, de egy picit azért kedvezőbb annál.

Mély sebeket kaphat a gazdaság

Surányi György szerint a devizahitelesek helyzetének gyors rendezésére van szükség, hiszen minél tovább húzódik a teljes megoldás, annál mélyebb sebeket kap a magyar gazdaság és a pénzügyi rendszer. A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke "különösen fájónak" nevezte, hogy eddigi intézkedések nem térnek ki annak a 120 ezer családnak a "sorsára", amely évek óta nem tudja törleszteni a a felvett kölcsönt. Az egykori jegybanki vezető aki 1990 és '91, majd 1995 és 2001 között kétszer is irányította az MNB-t, előadásán azt hangsúlyozta, hogy "minden késedelem jelentős költségekkel, kiadásokkal jár", egyre drágábban lehet kezelni - ahogy fogalmazott - a súlyos gazdasági és társadalmi problémát.