Haditanács a Vár bevételére

A budai várnegyed rekonstrukciója nemcsak a kormány, hanem minden magyar ügye - mondta Orbán Viktor kormányfő pénteken a budai Vár átfogó rekonstrukciójával foglalkozó Hauszmann Bizottság alakuló ülésén, a Parlamentben. A beszédről a kormányzati honlapon tettek közzé videofelvételt. 

Ebben a miniszterelnök a most megalakult bizottságot haditanácsként jellemezte, ahol megvitatják, miként foglalják vissza a magyar nemzetnek - "nem csellel vagy ostrommal, hanem széles nemzeti összefogással és munkával" - a Várat, a nemzet szimbolikus helyszínét, identitásának szerves részét. A Várhegy a magyar kultúra Akropolisza, méltán része a világörökségnek - fogalmazott. - Olyan vállalkozás, amelynek "könyörtelen lektora a magyar nemzet lesz".

A testület üléséréről egyébként L. Simon László, a várfelújítás központi kormányzati felelőse tájékoztatta az újságírókat. A Miniszterelnökség államtitkára hangsúlyozta, a kormányfő "elvi, szellemi kereteket" határozott meg, miért fontos jelentős forrásokat fordítani a "nemzet egyik legerősebb szimbolikus erővel bíró épített örökségére". Az államtitkár szerint az ülésen kétórás szakmai vita alakult ki, a felszólalók többsége egyértelműen kulturális feladatokat szánna a Várnak. L. Simon ugyanakkor megjegyezte: a vártól kormányzati, állami reprezentációs feladatok sem lehetnek idegenek, hiszen mindig is töltött be ilyen funkciókat. Idézte a miniszterelnököt: háromszáz év folyamatos fejlődését, "nyilvánvalóan nem teheti zárójelbe hatvan, vagy hetven év".

Az államtitkár ugyanakkor megjegyezte: a "realitások alapján" a következő tíz évben a Köztársasági Elnöki Hivatal nem költözik a palotaépületbe, s erről nem is volt szó a bizottság ülésén. Mint korábban bejelentették, Orbán Viktor a kormány (a végrehajtó hatalom) fejeként 2016-ban a parlament (a törvényhozás) épületéből a Várba költözik, hírek szerint a több milliárd forintért felújított Karmelita kolostor épületébe. Más hírek szerint nem ide, hanem a köztársasági elnök mai rezidenciájába, a háború előtti miniszterelnökségre, a Sándor-palotába, ebben az esetben pedig a Karmelita kolostort Lázár János kancelláriájának újítanák fel. Orbán és csapata igényt tart a honvéd főparancsnokság tavaly félig rekonstruált épületére, valamint a Honvédelmi Minisztérium egykori Szent György téri ingatlanára is. Így a három épületből közösen kancelláriai komplexum jöhetne létre.

Az RTL elleni bosszú "szükséges minimum"

Publikálás dátuma
2014.11.15. 06:09
Fotó: Népszava
„Szükséges minimumnak” tartja Lázár János azt a mintegy ötmilliárd forintot, amit egyedül az RTL Klubnak kell megfizetnie reklámadó címén – a Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt Bárándy Gergely szocialista képviselővel tudatta írásbeli kérdésére adott válaszául.

Bárándy arra volt kíváncsi, vajon „kormányzati szemmértékkel” kialakított újságírói-szakmai kritériumok vezérlik-e a kabinetet abban, hogy példátlan méretű, 40-ről 50 százalékosra emelt adókulccsal szedjenek újabb sarcot a húszmilliárd forint feletti árbevételek után. (A különadó ugyanis nem a reklám-, hanem az árbevételeket nyesi meg.) „Ahogy azt bárki láthatja, a reklámadó bevezetése óta az RTL maga mondott le a minimálisan elvárható szakmai szabályok betartásáról, és a híradók szerkesztését saját pénzügyi szempontjainak rendelte alá” – válaszolta a miniszter, ezután tette hozzá, hogy általában hiába támadják a kormányzatot az éppen érdeksérelmet szenvedett szektorok szereplői, „nem engedhetünk” abból a minimumból, hogy a közteherviselésből minden cég kivegye a részét.

Az RTL kormánykritikus, pontosabban fideszesek számára kínos ügyekkel is foglalkozó Híradójának szakmaiságát egyedül annak nézői nem kérdőjelezik meg, a kereskedelmileg fontos 18-49-es korcsoportban már megelőzi a TV2-n futó Tényeket, miközben a köztévé hírműsorának nézettsége az őszi szezonban egyre zuhan.

Az RTL-csoportnak a reklámadó miatt tett hivatalos panasza éppen egy hónapja érkezett meg az Európai Bizottsághoz. A diszkrimináció tilalmával, valamint a versenyszabályok megsértésével érveltek, és ha a bizottság a panaszt megalapozottnak találja, kezdeményezheti az Európai Bíróság eljárását is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a reklámadó ugyanakkor az uniós közösségi joggal is ellentétes lehet, ugyanis az Európai Bíróság néhány hete a reklámadóhoz hasonlító, németországi tőkepiaci ügyben hozott ítélete alapján a szolgáltatásnyújtás szabadsága az Európai Unió jogrendszerében a tőke szabad mozgásához hasonló védettséget élvez.

A reklámadó szigorításáról - pontosabban a jövő évi adócsomaghoz benyújtott módosító indítványokról - hétfőn vitázik az Országgyűlés, az érdemi zárószavazást pedig már kedd délelőtt megtartják.

Szerző

Bakondi György: nem voltam KGB-s

Nem járt KGB-iskolába Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója – tudatta lapunkkal. Az altábornagyot azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy a jobboldal „KGB-s múlttal” vádolja, és visszalépésre szólítja fel az MSZP újpesti képviselőjelöltjét, aki harminc éve határőrképzést kapott Moszkvában. Horváth Imre, az MSZP újpesti országgyűlési képviselő-jelöltje a Magyar Nemzet „leleplező” cikke kapcsán közölte: 1984-ben elvégzett egy öt hónapos tanfolyamot, amelyet a fegyveres szervek emelt szintű parancsnoki állományának tartottak. A jobboldali sajtó ezért szólította fel visszalépésre.

Horváth esete nem ritkaság: a rendszerváltás előtt sok belügyi, határőr, rendőr, és katonai vezető kapott kiképzést a Szovjetunióban. Bakondi Györgytől, a OKF vezetőjétől, aki abban az időben ugyancsak határőrtiszt volt, szerdán megkérdeztük, pályafutása során végzett-e tanfolyamot, iskolát, részt vett-e továbbképzésen a Szovjetunióban - esetleg a KGB szervezésében -, illetve más szocialista országban. A tábornok szóvivője útján csütörtökön azt válaszolta: csak a hét végén lesz ideje arra, hogy felelevenítse, milyen képzéseken, és hol vett részt, hétfőre ígért tájékoztatást. Pénteken azonban a szóvivő arról értesítette a Népszavát, hogy Bakondi már emlékszik: nem tanult KGB-iskolán, hiszen a rendszerváltásig mindössze alosztályvezetőként dolgozott. (Ez sem akármilyen karrier sejtet, hiszen 1991-re már az országos parancsnok helyettese lett.) Részletes válaszát, amennyiben hétfőn megérkezik, közreadjuk.

Szerző