Előfizetés

Orbán: csak elszámoltatásra volt lehetőség

A kormány mintegy ezermilliárd forintot irányít át a bankoktól az emberekhez - közölte Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában. Ez a megfogalmazás annyiban számít újnak, hogy mindeddig a kormány arra hivatkozott: a Kúria döntésének tesz eleget, most pedig már maguknak vindikálják a pénzintézetekkel való elszámolást, ami egyébként közelebb jár az igazsághoz. 

A kormányfő az ezermilliárd forintos tételről szólva elismerte: "valóban volt arról szó, hogy majd a forintosítással tesszük ezt, és nem az elszámoltatással, de a bíróság közben olyan döntést hozott, hogy ezt a célt végül is az elszámoltatással tudjuk elérni". Orbán Viktor hozzátette: a kormány elérte céljait, köztük a törlesztőrészletek érdemi csökkenését, valamint azt, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a most megsegített devizahitelesek. (Ennek konkrét nyomát az eddig megismert jogszabályoknak még nem lehet fellelni.)

A miniszterelnök kiemelte egyúttal, hogy az új törvényi szabályok "megölik az uzsorát". Szakemberek szerint az uzsora visszaszorítására tett próbálkozások kétségtelenül jó célt szolgálhatnak, azonban a devizahitel forintosításával való kapcsolatát nehéz felfedezni.

Arra a kérdésre, hogy miért kötelező a forintosítás, a miniszterelnök azt válaszolta: "itt egy kísértéssel van dolgunk, aminek a kizárása érdekében egy világos törvényt kell alkotnunk". Nem engedhető meg, hogy Magyarországon devizában adósodjanak el az emberek, hacsak valakinek nincs meg az ehhez szükség devizája, például a jövedelme formájában - mondta. Ugyanakkor a jelenlegi kormányzati elképzelések nem zárják ki teljesen, hogy valaki továbbra is deviza alapon adósodjon el, ami úgy történhet, hogy a hitelező bank értesítést küld adósának a jövő év elején az elszámolásról, majd ezt követően 30 napja van az ügyfélnek, hogy döntsön: elfogadja-e a forintosítási ajánlatot, vagy marad a devizaalapú elszámolás mellett.

Az MSZP arra szólította fel a kormányt és a Magyar Nemzeti Bankot, hogy ne akarjanak nyerészkedni az árfolyamon a devizahitelek forintosításakor, amikor százezrek "kétségbeejtő" helyzetben vannak. A devizahitel-károsultjai tegnap a Képviselői Irodaház előtt kisebb ülősztrájkkal tiltakoztak a kormány devizamentő csomagja ellen.

A Miniszterelnökség felügyeli a paksi bővítést

Publikálás dátuma
2014.11.14. 20:12
Fotó: Népszava
Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlója szombattól, 2026. december 31-ig, a Miniszterelnökség - az erről szóló nemzeti fejlesztési miniszteri rendelet a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.

A zrt. 2012 augusztus 10-én alakult. A cég jegyzett tőkéje 9 milliárd forint. Egyedüli részvényese mostanáig az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. volt.

Az MVM honlapjának első oldalán közli: az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 2014. november 11-től már nem az MVM Csoport tagja, "további információkért kérjük keresse a társaság új tulajdonosát, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t."

Áremelést hoz az új dohányadó

Dohányipari szereplők szerint áremelkedéshez vezethet a rendkívüli egészségügyi hozzájárulás, amelynek megfizetésére 2015-ben köteleznék a dohányipari vállalkozásokat, és az új teher a veszteséges cégek veszteségét tovább növeli, a nyereséges cégeknél pedig elviszi az eredményt - mondta Fábiánné Szabó Lívia, az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója.

A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. pedig azt hangsúlyozta közleményében, hogy a különadó diszkriminatív, és különösen súlyos terhet jelent azoknak az iparági szereplőknek, amelyek a közelmúltban termelői beruházást valósítottak meg. A javaslat ugyanis ezt a beruházási összeget az adófizetési kötelezettség megállapításakor figyelmen kívül hagyja - írták.

Fábiánné Szabó Lívia arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett különadó alapja a nettó árbevétel, ami dupla adózást jelentene, mivel a nettó árbevételt a jövedéki adó is terheli. A törvényjavaslat mindenképpen negatívan érinti azokat a cégeket, ahol a különadó a 2,5, illetve a 4,5 százalékos sávba esik - közölte.

Az érintett cégek maguk döntik el, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén milyen intézkedést tehetnek az új közteher kigazdálkodására, ez jelentheti a cigaretta árának emelését - fogalmazott az igazgató.

Hangsúlyozta, hogy a különadóról szóló tervezetről nem volt előzetes egyeztetés. Az érintett dohányipari vállalkozások jelenleg értelmezik a törvényjavaslatot, ennek alapján számolnak, és a későbbiekben tervezik közös álláspont kialakítását - jelezte.
A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: álláspontjuk szerint a különadó olyan ágazatot terhel, amely nem extraprofitot termel, hanem az utóbbi három évben nettó veszteséget produkált.

A BAT két magyarországi cége 2011-2013-ban mintegy 20 milliárd forint veszteséget halmozott fel, mert a sorozatos jövedékiadó-emelések, a minimum kiskereskedelmi árrés bevezetése, a finomra vágott fogyasztási dohány adószerkezete miatt termelési költséget nem tudott áthárítani. A cég vesztesége nem profitmenekítés - hangsúlyozta a BAT.
A fizetendő adó mértéke a társaság esetében hozzávetőleg 3 milliárd forint - közölték.

A különadó diszkriminatív, és különösen súlyos terhet jelent azoknak az iparági szereplőknek, amelyek a közelmúltban termelői beruházást valósítottak - fogalmaznak a közleményben.
A BAT szintén kiemelte, hogy a különadó nem a profitot, hanem a jövedéki adóval terhelt bevételt terhelné, ezért kétszeres adóztatást jelent.

Megjegyezik azt is, hogy egy doboz cigaretta kiskereskedelmi árának mintegy 78 százaléka adó, átlagosan 10,4 százaléka kiskereskedelmi árrés. A dohánytermékek után 425 milliárd forintnyi adó folyt be a költségvetésbe az elmúlt évben.

A közleményben felidézték, hogy a cég ez év szeptemberében új gyárat adott át Pécsett. A 9 milliárdos beruházás finanszírozása teljes egészében önerőből, támogatás vagy adókedvezmény nélkül történt, de a javaslat ezt a beruházási összeget az adófizetési kötelezettség megállapításakor figyelmen kívül hagyja - írják.

A cég jelenlegi pénzügyi helyzetében az adó áthárításától nem tud eltekinteni. A különadó áthárítása jelentős áremelkedéshez vezet, ez új lökést adhat a feketepiac térnyerésének, amely a teljes piacon így is 14-15 százalék körül mozog - áll a közleményben.

Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyűlési képviselője csütörtökön nyújtott be a parlamentnek törvényjavaslatot, amely szerint az egyszeri teher döntően a magyarországi dohánygyártókat és azokat a bejegyzett kereskedőket sújtaná, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba, azaz "szabadforgalomba bocsátanak". A már szabadforgalomba került termékek nagykereskedői és a dohánytermék-kiskereskedők nem esnének a törvény hatálya alá.

A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele lenne. Az előterjesztés sávosan határozza meg a fizetendő hozzájárulás mértékét: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék - de legalább 30 millió forint -, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék.

Kapcsolódó
Most a dohányipar füstölöghet