Akkor is állami döntés volt

Kis kereskedelemtörténeti visszatekintés: az állami tulajdonban lévő egyes kis boltokat, mivel nem működtek rentábilisan, annak idején szerződésbe adták ki. A nyitva tartásra, az árképzésre vonatkozóan nem voltak megkötések, sőt, a lakótelepi vendéglátó egységeket is kötelezték tej és pékáru forgalmazására. Bár az akkori árrendszer szabályainak megfelelően felülről kötött áron. Feltehetően az árkiegészítés volt az, ami az alapvető élelmiszerek árainak kordában tartását szolgálta, elviselhetővé tette ezt a kényszer értékesítési formát. A kereszténydemokraták által kezdeményezett vasárnapi nyitva tartás egyértelműen protekcionista intézkedés lenne, mivel árban nem tudnak versenyezni a multikkal. Aki a kis boltokban kénytelen vásárolni eleve 20 százalékot bukik, ha csak vasárnap van ideje beszerezni a szükséges élelmiszereket.

Álszent, gumicsont színezetű témafelvetés ez, ami a CBA-t juttatná elsősorban kedvezőbb helyzetbe. Hasonlóan a kereskedelmi multikra kivetett pluszadók is, amit azért a Coop-lánc is ki tud kerülni, a forgalomarányos nyereségadóztatás diszkriminatív jogi értelmezése miatt. No meg a Fidesz kétharmados, jogi kiskapuktól már rostává lyukadt nagykapuvá lett kiskapuk sokasága révén. A KDNP javaslata, ami mögött gazdasági támogatáson alapuló jogellenes párttámogatás gyanúja merülhet fel, stupid, átlátszó, álkeresztény baromság. Amire nincs, és nem is lehet külföldi és cégen belüli felmérésekre való hivatkozás. Csak megfontolt, az előzőekben röviden kifejtett, társadalmi érdekkel szembemenő, egyeseknek plusz profitot hozó, de a napról-napra élők számára többletkiadást jelentő eredményező törvénydiktátum.