Múlt hét szerdán vált Magyarországon – jobban mondva egyelőre csak Budapesten – elérhetővé az úgynevezett közösségi személyszállító szolgáltatás, az Uber.
Bár az Egyesült Államokból importált közlekedési újdonság eddig nem ütközött heves ellenállásba, külföldi tapasztalatok nyomán azt jósolhatjuk, hogy működése hazánkban sem lesz zökkenőmentes: Amerikában nem sokkal az indulás után már tüntettek is a hagyományos taxiscégek az Uber ellen, New Yorkban – a luxusautó-piacon történő részvétel kivételével – fel is függesztették a
szolgáltatást. Ausztráliában nem tiltották be és nem is büntetik, ellenben viteldíjért az Uberen keresztül is csak az fuvarozhat, aki engedéllyel rendelkezik.
Európában a londoni taxisok munkalassító sztrájkba kezdtek, Párizsban úttorlaszokkal akadályozták a közlekedést a hivatásos sofőrök, Brüsszelben pedig tízezer eurós – hárommillió forintos – büntetést kell fizetniük azoknak, akiket a rendőrök Uber-taxizáson kapnak.
Miért is ez a nagy tiltakozás? Az Uber amellett, hogy az okostelefonos alkalmazás miatt gyorsabb és kényelmesebb szolgáltatást nyújt, lényegesen olcsóbb is: ahelyett, hogy az utas valamelyik taxistársaság diszpécserén keresztül rendelne magának taxit, a telefonjára letöltött Uber-alkalmazás segítségével hívhat magának sofőrt.
A mobil applikáció térképen jelöli a rendszerbe regisztrált autósokat, így az utas a hozzá éppen legközelebbi fuvarozót hívhatja, a térképen pedig
nyomon is követheti, merre jár a kocsi és mikor lehet számítani az érkezésére.A szolgáltatást ráadásul a budapesti taxis tarifáknál jóval kedvezőbb áron lehet igénybe venni, a fuvar végén pedig nem a sofőrnek kell fizetni, a menetdíj összegét – amelynek 80 százalékát kapja az autóvezető, 20 százalékát pedig az Uber tesz zsebre – a rendszer a GPS által mért adatok alapján automatikusan levonja a kuncsaft bankszámlájáról.
Az alkalmazás további előnye, hogy a viteldíjat az induló- és célállomás megadásával előre meg lehet állapítani.
A cég beszámolója szerint a kezdeményezés azért is jött létre, mert több felmérés is megmutatta, hogy az autók nagy része rendkívül alacsony kihasználtsággal működik, egy kocsi egy nap átlagosan 23 órát áll valahol, és amikor megy, a kihasználtsága akkor is átlagosan mindössze 1,5 fő.
Ezen szeretne javítani az Uber: szerintük az alkalmazás segítségével az autóvezetők hatékonyabban használhatják autójukat, ráadásul a forgalom és így a városi dugók kialakulásának csökkentésében is segíthet, valamint alternatív lehetőséget kínál az utazni szándékozók számára.
Az Uber jelenlegi formájával azonban a magyar taxiscégek és szakszervezetek sem értenek egyet, szerintük ugyanis az Uber-sofőrök jogtalan előnyökhöz jutnak a hagyományos taxisofőrökkel szemben - bár az utcai tüntetések helyett inkább a jogszabályok módosításában, a "közösségi taxizás" megregulázásában bíznak.
Farkas Zsolt, a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezetének (TGFSZ) elnöke a Népszabadságnak elmondta, hogy a jelenleg érvényben lévő közúti közlekedésről szóló rendelet, valamint a szállítási törvény nem szabályozza az Uberhez hasonló szolgáltatásokat, ráadásul mivel az uberező autós nem bejelentett tevékenységet folytat, nem valószínű, hogy adóbevallásában megjelöli a közösségi fuvarozással szerzett bevételt.
"Ez a kezdeményezés tulajdonképpen arról szól, hogyan lehet az adózást, a törvényeket megkerülve taxis szolgáltatást nyújtani" - mondta lapunknak Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) elnöke, aki bízik abban, hogy a közeljövőben megszületik az a törvényi szabályozás, melynek értelmében egyértelművé válna, hogy jelenlegi formájában az Uber és a rendszerben regisztrált fuvarozó sofőrök illegális tevékenységet folytatnak, hiszen a viteldíj fejében, üzletszerűen történő személyszállítás már most is engedélyköteles.
"Örömmel fogadunk minden új kezdeményezést, ám az elfogadhatatlan, hogy egy ilyen alkalmazás törvénysértésre buzdítsa az állampolgárokat. Éppen ezért, ha nem születik hamarosan az ilyen szolgáltatásokra is kiterjedő egyértelmű szabályozás, fontolgatjuk, hogy jogi útra tereljük az ügyet" – hangsúlyozta az OTSZ elnöke, hozzátéve: aki tevékenységi engedély nélkül akar szolgáltatni, azt a törvény már most is akár 600 ezer forintos bírsággal sújthatja.
Az Uber ellenérve azonban éppen az, hogy telefonos alkalmazásukkal nem utasközvetítő szolgáltatást végeznek, csupán egy olyan technikai felületet nyújtanak, amelyen keresztül sofőr és utas gyorsan és egyszerűen egymásra találhat.
"Az Uber eddig jellemzően csak ott tudta megvetni a lábát, ahol nagyobb igény volt a taxizásra, ám nem állt rendelkezésre annyi hivatásos sofőr, hogy ezt az igényt kielégítse" – vélekedik Horváth Csaba, a Budapest Taxi vezérigazgatója.
Horváth emlékeztetett, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) korábban is jelezte: az Uber csak akkor jelenhet meg Budapesten, ha teljesíti a taxikra vonatkozó szabályokat. Szerinte a közösségi taxizást csak ebben az esetben fogadhatják el a taxistársaságok.
"A cég akkor tudna szabályosan működni, ha ő is állná azokat a feltételeket, amelyeket a magyar taxisoknak kell. Jelenleg azonban szabálytalanul vesz részt a versenyben, ennek következtében taxisaink hátrányba kerülhetnek".
További kérdéseket vethet fel az új fuvarozási módszer biztonsága: Uber-sofőrnek elméletileg bárki beállhat, aki megfelel a cég elvárásainak – vagyis legalább 21 éves, B kategóriás jogosítvánnyal, biztosítással, erkölcsi bizonyítvánnyal és legfeljebb tízéves autóval rendelkezik.
Ellenben - a hivatásos taxisokkal szemben – nem kell pályaalkalmassági vizsgát tenniük, és az sem feltétlenül garantált, hogy rutinos, gyakorlott sofőr gördül az Uber-alkalmazást használó utas elé.
Külföldön már történtek is aggályos esetek: az USA-ban egy Uber-sofőr kalapáccsal vert fejbe egy utast, mert az kifogásolta a sofőr által választott útvonalat, egy másik esetben pedig egy részeg nőt rabolt el a "hobbisofőr".
Sovány vigasz, hogy az alkalmazással értékelni is lehet az autósokat: aki túl sok fekete pontot kap, attól gyorsan megszabadul az Uber. A negatív értékelésekhez azonban mindenképp negatív tapasztalatok kellenek – a kalapáccsal fejbe vert, agyrázkódást és koponyatörést szenvedett férfi biztos, hogy nem adott öt csillagot.
