„Ez egy fecni”, „ömlesztett összegyűjtése azoknak a vádaknak, amelyeket az elmúlt négy évben az ellenzéki pártoktól már hallhattunk” – jellemezte Orbán Viktor azt az angol nyelvű dokumentumot, amelyet a kormány még csütörtökön tett közzé, s amelyet az amerikai nagykövetség egy munkatársa adott át a beutazási tilalmakkal kapcsolatban november 6-án. A "fecni" emlékeztet arra, hogy 2012 februárja óta a nagykövetség rendszeresen konzultál a magyar kormánnyal a korrupciós aggodalmaikról. 2013 októberétől 2014 októberéig időrendben felsorol több találkozót, amelyeken a korrupció kérdéséről egyeztettek, ám a a NAV képviselői nem adtak kielégítő választ a nagykövetség kérdéseire.
Péntek reggeli interjújában a kormányfő azt mondta: ha nem angolul lenne, azt hinné, egy ellenzéki párt írta, s úgy tekinti „mintha vissza akarna valaki rángatni bennünket a választások előtti politikai helyzetbe”, hiszen a levélből az ellenzéki pártok véleménye visszhangzik.
Péntek késő estére valamennyire változott a kormányfő kommunikációja. A magyar-amerikai kapcsolatok lényege, hogy a két ország között szövetség van a politikában, partnerség a gazdaságban és tisztelet a szellemi-kulturális életben – mondta az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és a General Electric (GE) magyarországi jelenlétének 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, a parlamentben, ahol megjelent André Goodfriend amerikai ügyvivő is, akivel a rendezvény kezdetén nem, csak a végén fogott futólag kezet a kormányfő.
A „fecni”, és ami voltaképpen rá van írvaA fejléc és bélyegző nélkül átadott iratokat „non paper”-nek nevezik a diplomáciában. A szóbeli közléssel egyenértékű, annak segédeszköze lehet: a diplomata meg kívánja könnyíteni mondandója megjegyzését, és mellékeli azt írásban is. A „non paper” azt is jelzi, hogy a diplomatát küldő ország egyelőre nemkívánja súlyosabban terhelni viszonyát az adott állammal, pecsétet és fejlécet ugyanis csak fajsúlyosabb, következményekkel bíró üzenetekre tesznek, például jegyzékre. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Szombatra megint változott a kormánypárt véleménye, amihez elég volt, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) nevében Kerék-Bárczy Szabolcs elnökségi tag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének azonnali lemondását követelje, miután sajtóhírek szerint Vida Ildikónak hosszú ideig egy fantomcégben volt érdekeltsége. A Népszabadság szombati számában arról írt, hogy az adóhatóság vezetője és Halasi Tibor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elnöke egy fantom betéti társaság kültagjai közé tartozott a cég 2011-es kényszertörléséig. A DK szerint Vida Ildikó méltatlanná vált arra, hogy a „magyar emberektől adót szedjen, ráadásul adódik a kérdés, hogy Vida esetleg más „baráti, Orbán Viktorhoz vagy Simicska Lajoshoz köthető cégeknek” is segített-e hasonlóképpen, s felmerül az adóhatóság ellenőrzésével megbízott, a belügyminiszter felügyelete alatt álló Nemzeti Védelmi Szolgálat felelőssége is.
A DK sajtótájékoztatójára reagált Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, aki szerint Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke az Orbán-kormány megbuktatásán munkálkodik, s egyértelművé vált, hogy André Goodfriend is „Gyurcsány kottájából játszik”. Szavai szerint „az a fecni”, amelyet az amerikaiak átadtak a külügyminisztériumnak, az ellenzék elmúlt években folytatott lejárató tevékenységét, politikai rágalmainak gyűjteményét tartalmazza. Németh azzal folytatta, hogy Gyurcsány a „számukra katasztrofális bukást eredményező” országgyűlési választások éjszakáján bejelentette, mindent megtesz Orbán Viktor és kormánya megbuktatásáért, s valószínű, hogy az ellenzéki politikus „külföldi segítséggel dolgozik” ígéretének beváltásán.
Megszólalt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is. A HírTV szombat esti P8 című műsorában a kitiltási ügyről megismételte a múlt heti kormányzati véleményt: ez csak egy „lebegő, megalapozatlan vád”, és emberileg meg tudja érteni Vida Ildikót, aki két hétig nem jelezte neki a kitiltás tényét. Ha az Egyesült Államok konkrét bizonyítékokat mutatna be Vida ellen, akkor azonnal vizsgálatot kezdeményeznék, ami akár a NAV-elnök felmentésével is járhatna – tette hozzá. „Kezd a dolog picit abba az irányba menni, mint hogyha az amerikai félnek nem nagyon lettek volna az állítása alátámasztására bizonyítékai, hiszen hetek óta nem álltak ilyennel elő. Az amerikaiaknál valószínűleg a Déli Áramlat megépítésével kapcsolatban az orosz vezeték megépítése is kiverhette a biztosítékot, de a kormány a „magyar érdekek” képviseletében bizony néha unortodox megoldásokhoz folyamodik: „Kétségkívül nemcsak a gazdaságban alkalmazunk saját megoldásokat, hanem időnként a külpolitikában is, és ezt, úgy tűnik, hogy máshol kevésbé tolerálják” – mondta Varga.
A hét végén diplomáciai vihart kavart egy meg nem jelent páros interjú, ami miatt a kormányfő igencsak bosszús. A Miniszterelnöki Sajtóiroda verziója szerint megengedhetetlen nyomásgyakorlás történt a Welt am Sonntag német lap szerkesztősége részéről az Egy magyar, egy bajor - semmi vita című, közös magyar-bajor kormányfői interjú ügyében. A német újság - amely a Die Welt című német konzervatív lap vasárnapi kiadása - november 6-án készített párhuzamos interjút Münchenben Orbán Viktor magyar és Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel, a beszélgetés - a szerkesztőség által leírt, átküldött - szövegét mindkét fél áttekintette és jóváhagyta. Másnap azonban a Welt szerkesztősége a magyar nagykövetségen keresztül felszólította Orbán Viktort, hogy még három kérdésre külön, írásban, sürgősen válaszoljon, mert ha nem, akkor egyáltalán nem jelentetik meg a párhuzamos interjút. Havasi Bertalan a kormányfő sajtófőnöke hozzátette: a szerkesztőség szerint a magyar miniszterelnök "túl jól szerepelt" - ez szó szerint elhangzott részükről.
A három kérdés: miért üt meg Orbán és pártja Európa-ellenes hangokat, miért törekszik ma egy tekintélyelvű/autoriter demokráciára, amelyben nehéz dolguk van a kritikusoknak és az eltérő véleményeknek, miért bocsátották el Magyarországon kellemetlen újságírók százait, és hoztak létre egy hatalmas médiafelügyeletet. "Bár a kérdéseknek álcázott hamis vádaskodások könnyedén cáfolhatók lettek volna, a Miniszterelnökség arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez az eljárás egy olyan jellegű és mértékű nyomásgyakorlás, ami diplomáciailag, sajtóetikailag elfogadhatatlan, tehát teljesíthetetlen" - olvasható Havasi közleményében. A megalázó, szakmaiatlan, etikátlan szerkesztőségi magatartás miatt történtek egyeztetések november 7-én és 8-án a bajor partnerekkel és az érintett sajtószervezetekkel, aminek eredményeként legalább online felületen megjelenhetett a közös miniszterelnöki interjú.
A hétvégén több magyar hírportál is cikkezett a történtekről. A hvg.hu vasárnap reggel megjelent cikkében - idézve a bajor regionális lap, az Oberbayerisches Volksblatt online kiadását - az olvasható: a közös interjú a Welt Online-on jelent meg, de az volt beígérve, hogy a lap vasárnapi magazinja, a Welt am Sonntag is lehozza. Ez azonban elmaradt. A felháborodás elérte Edmund Stoibert, a CSU tiszteletbeli elnökét, volt bajor tartományi miniszterelnököt, aki az ügy miatt felhívta Mathias Döpfnert, a Die Weltet kiadó Axel Springer fejét, akit tájékoztatott "Orbán dühéről" - írta a hvg.hu.
A Welt-interjúban Orbán Seehoferrel Európáról, demokráciáról, euróról, Putyinról és Ukrajnáról beszélgetett. Ami miatt fontos volt Orbánnak, hogy egyfajta fordulatnak is felfogható volt, miután a kormányfő erős jelzéseket kapott a számára iránytűnek számító Németországtól is, hogy a különutas diplomáciája elhibázott. Az interjúban Orbán elmondta, „az oroszok egy pufferzónát akarnak kialakítani köztük és a NATO között, és ennek érdekében még a nemzetközi jogot is hajlandóak megsérteni.”, aminek a megsértését „nem fogadhatjuk el”, és hogy „érdekünkben áll egy stabil és független Ukrajna.” Mindez mindenképpen újszerű volt a korábbi, Oroszország elleni szankciókat kritizáló véleményéhez képest, miközben hitet tett Európa, az Európai Uniós közös értékei mellett.
Az amerikai-magyar kitiltási ügy mögött mind nyilvánvalóbban kirajzolódik az a geopolitikai aggodalom, amely miatt – ezt a magyar miniszterelnök müncheni látogatásán is elismerte – növekszik a magyar vezetésre gyakorolt amerikai nyomás. Az aggodalom oka: a „keleti nyitás”. Nyugaton attól tarthatnak, hogy az Oroszországgal kötött magyar üzletek „áthúzzák” Magyarországot Moszkva befolyási övezetébe. A két legvitatottabb projekt a Déli Áramlat támogatása és a Paksi Atomerőmű bővítése. Az elmúlt napokban a stratégiai elemzésekkel foglalkozó Foreign Policy magazin és az EurActiv is részletes cikket közölt az említett beruházások geopolitikai jelentőségéről - írja A Hetek.
Azt, hogy e két, több ezer milliárd összértékű projekt miatt is kritikák érik Magyarországot, maga Orbán Viktor miniszterelnök is elismerte, Münchenben beszélt arról, hogy ezen ügyek miatt tartja a kormányát nyomás alatt az Egyesült Államok. A kormányfő arról is szólt, hogy Ausztria is aláírta a Déli Áramlatról szóló szerződést, így „a Magyarországon keresztülhaladó cső Ausztriában fog végződni”, és éppen ezért „éljen az osztrák–magyar energiamonarchia”. Nyilván arra célzott ezzel Orbán Viktor, hogy Ausztria is „tettestársunk”. A kormányfő sokat beszélt arról is, hogy a magyar kormány számára Németország az iránymutató az orosz kérdésben, mivel Berlin is óvatos a Moszkva elleni szankciókat illetően területén. A fideszes politikusok és tanácsadóik pedig terítik azt az információt, miszerint Németország valamiféle engedélyével járhat Magyarország külön „energiapolitikai” utat.
A Foreign Policy egyenesen azt állította a cikkének címében és felvezetőjében, hogy a NATO-tagállam Magyarország közeledik és segítséget nyújt Putyinnak, akit diktátornak minősítenek, hogy gázvezetékükkel (a Déli Áramlattal) elérje Európa szívét, és egyfajta energiafegyverrel sakkban tartsa azt. Ez a cikk kitér a Paksi Atomerőmű bővítésére, és mindkét beruházás kapcsán megemlíti, hogy a döntésben az is tényező lehetett, hogy egyes üzleti körök személyes hasznot húzhatnak a beruházásból. A visszafogottabb EurActiv pedig azt emelte ki, hogy Magyarország minapi segítsége (az Országgyűlés egy Gazprom-barátnak tartott törvénymódosítást fogadott el) az oroszoknak azért lényeges, mert az Európai Bizottság versenyjogi irányelvekre hivatkozva arra szeretné rávenni Moszkvát, hogy a gázvezeték és a termelés ne legyen egy kézben. Magyarország azonban olyan jellegű támogatást nyújtott Moszkvának, amely kijátssza ezt a versenyjogi tiltást. Az EurActiv írásából az derül ki, hogy Brüsszel jogi eszközökkel próbálhatja Magyarországot jó útra téríteni. Bonyolult geopolitikai játszma zajlik tehát olyan szereplőkkel, akik egymás riválisai, de egymásra is vannak utalva.
Az amerikai elemzésekből úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban attól tartanak, hogy Moszkva az energiapiaci pozícióit arra használja, hogy befolyást szerezzen uniós és NATO-tagországokban. Egyebek mellett azáltal, hogy egyes országok politikai és a gazdasági elitjét olyan „extraprofittal” kecsegtető üzletekbe „húzza” be, amelyekkel függő viszonyba kerülnek Moszkvától. Egyebek mellett cseh és magyar energiapiaci üzletek kapcsán megfogalmazott elemzésekben ezért még a korrupció kifejezés is előkerül. Mivel az orosz állam, a gazdaság és a titkosszolgálatok egyek, ezért ezeket az „extraprofitos” üzleteket dokumentálhatják, amelyek a geopolitikai játszmákban „fogókártyák” lehetnek.
A geopolitikai elemzésekből úgy tűnik, hogy az Obama-adminisztráció színrelépésével az Egyesült Államok külpolitikai aktivitását csökkentette, amely azzal járhatott, hogy Amerika „gyengülését” látva Oroszország felbátorodott azon, hogy szélesítse befolyási övezetét. Oroszország kezében erre az egyik eszköz az energia.
Szombaton közölte a 444.-hu azt az interjút, amit még a múlt hét csütörtökön adott a portálnak André Goodfriend ideiglenes ügyvivő, aki szintén "geopolitikai horizontot" rajzolt a kitiltási ügy mögé: kívülről a kitiltásokkal kapcsolatos fejlemények látszanak a legfontosabbnak a magyar-amerikai kapcsolatokban, pedig valószínűleg a két ország viszonyát tekintve lényegesebb, hogy mit várnak Washingtonban, amikor majd újabb Oroszország elleni szankciókról kell dönteni, vagy hogy ítélik meg a paksi atomerőmű és Déli Áramlat építését. Paksról az mondta: nem az a baj, hogy a Roszatom építi meg Paks 2-őt, hanem, hogy nem tudjuk, ki lett volna a legalkalmasabb pályázó, mert nem volt verseny. Ez a probléma. A titkolózás. Az átláthatóság ilyen hiánya illeszkedik más témákhoz, a jogállamiságról, a civil szervezetekről, a hatalom központosításáról szóló tárgyalásainkhoz, amit a magyar kormánnyal folytatunk.