Ütik a liberalizmust

Publikálás dátuma
2014.11.18. 07:22

A „Magyar Állam" aug. 2-án megjelent számának vezérczikkében üti a liberalizmust és igy végzi közleményét: „Hozzájárul hazánkban az egyházellenes áramlat terjesztéséhez a pogány felfogás az államról, mely ennek keresztény alapjának felforgatását czélozza és már intéző köreinkben is tanítványokat toborzott magának, mely az államot minden jognak forrásául tekintetvén, lassankint a zsarnokságra, erről a barbárságra vezet, oly állapotra, melyben a hatóság már nemcsak az iskolában használandó imákat szabja elő, hanem a házi falak közt is fürkésztet kémjei által, hogy lássa: vájjon imádkoznak-e az emberek, vagy vétkeznek-e. és hogy megakadályozza őket az imádkozásban.”

Szerző

Szász elnöke lesz Romániának

Publikálás dátuma
2014.11.18. 06:38
Klaus Johannis megválasztott államfő decemberben lép majd Basescu helyére FORRÁS: YOUTUBE
Elemzők úgy vélték, nem érett meg még a román társadalom arra, hogy nem román nemzetiségű államfőt válasszon, ezért is tartották esélytelennek Klaus Johannist, Nagyszeben szász nemzetiségű polgármesterét. A román elnökválasztás vasárnapi második fordulója azonban rácáfolt minden előzetes közvélemény-kutatásra és elemzői véleményre, a tíz százalékos hátrányból induló Johannis fölényes, tíz százalékos győzelmet aratott. A civil társadalom és az internet segítette győzelemre a szász politikust.

Victor Ponta tegnap délutáni sajtótájékoztatóján bejelentette, folytatni kívánja a kormányzást 2016-ig a jelenlegi koalíció élén, az RMDSZ-t is beleértve.

Ezt azért hangsúlyozta, mert a nap folyamán estére újabb tiltakozó megmozdulásokat jelentettek be Bukarestbe és Kolozsvárra, amelyeken a 2012-es parlamenti választás eredményeképpen kormányzó Ponta-kormány lemondását követelik.

A szociáldemokrata pártban pedig olyan vélemények is elhangzottak, hogy az RMDSZ-nek a továbbiakban nincs helye a kormányzásban, mivel szavazóitól nem kérte Ponta támogatását, csupán lelkiismeretük szerinti voksolásra buzdított, a magyarok pedig elsöprő arányban Johannist támogatták.

A kormányfő ismét elismerte vereségét, és gratulált a győztesnek. Azt hangsúlyozta, hogy az államfőválasztás bebizonyította, Románia konszolidált demokrácia, amelyben érvényesül a választók akarata.

Jelezte, a kampány véget ért, a kormány mielőbb munkához látna, s beterjesztené a parlamentbe a költségvetés tervezetét és maga is sürgette a külföldi szavazást szabályozó új törvényt, amihez az ellenzék és Johannis segítségét is kérte.

Johannisszal egyetértve, kezdeményezte a parlament keddi összehívását, javasolta az amnesztiatörvény visszavonását és a korrupcióval gyanúsított honatyák mentelmi jogának megvonását.

„Ez volt a választók kérése is” – mondta magyarázatképpen. Mivel az elmúlt évekre mélyen rányomta bélyegét a kormányfő-államfő politikai kényszertársbérlet, a Ponta-Basescu ellentét, a miniszterelnök együttműködést javasolt és ígért volt ellenfelének, a győztes Johannisnak.

Kelemen Hunor RMDSZ elnök az MTI-nek nyilatkozva azt emelte ki, hogy a magyar szövetség kisebbségi kérdésekben nem sokat remél Klaus Johannistól. Úgy vélekedett, hogy megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok romániai érvényre juttatásában.

"Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modell-ország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak" - jelentette ki Kelemen Hunor.

Hangsúlyozta azonban, hogy ha Klaus Johannis kiegyensúlyozott elnök lesz, és nem akarja uralni a parlamentet és a kormányt, ha keresni fogja a konszenzusos megoldásokat, akkor sikeres elnöki mandátum elé nézhet.

Kelemen úgy értékelte, fontos üzenet a megválasztott elnök számára, hogy a magyarok 75-80 százaléka rá szavazott. „A választók bizonyítottak. A következő időszakban a labda az ő térfelén van, most neki kell bizonyítania” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Így látta a világsajtó
Németország:
Értelemszerűen a német orgánumok követték kiemelt figyelemmel a román elnökválasztást. A Die Welt szerint Klaus Johannis "történelmi győzelme" meglepetés. "Victor Ponta két hete még legyőzhetetlennek tűnt, a felmérések is a diadalát jósolták".
A Frankfurter Allgemeine Zeutung szenzációként tálalta a szász polgármester elnökké választását, a Die Zeit pedig külön kiemelte, hogy az ortodox Romániának, egy nem ortodox, német államfője lett.
Ausztria:
Az osztrák Der Standars a nagyon magas részvételi arányt emelte ki, és emlékeztetett a külföldi szavazókörzeteknél kígyózó sorokra.
Franciaország:
A France Presse francia hírügynökség is meglepetésnek nevezte Johannis győzelmét. " A német származása miatt sokat támadott jelölt normalitást, korrupciómentes országot ígérve, meglepetésre győzni tudott" – írta a hírügynökség.
A Le Monde szerint "Klaus Iohannist, a korrupcióellenesség hírnökét választották Románia elnökévé", a Le Figaro "a jobboldal meglepetésszerű győzelmét" emlegeti, a Libération pedig szárazon közli, hogy hány százalékkal nyert Johannis.
Spanyolország:
A spanyol lapok elsősorban az EFE spanyol nemzeti hírügynökség tudósítását közölték a romániai választásokkal kapcsolatban. Az El País viszont önálló írásban foglalkozott Johannis győzelmével, hátteret is közölt. A külföldi szavazás is helyet kapott a beszámolóban, hiszen Spanyolországban több mint egy millió román vendégmunkás él, Castellónban a helyi rendőrség oszlatott fel egy csoportot, amely erőszakkal próbált behatolni a konzulátusra.
Megszólaltatott Madridban élő román állampolgárt is, aki arra panaszkodott, hogy több mint egy órája áll sorban, hogy szavazhasson, és aki szerint "biztosan a kormány" akadályozza őket ebben. Az El Mundo szerint "Románia a korrupció ellen szavazott", de Ponta plágiumügye mellett említést tesz Johannis összeférhetetlenségi ügyéről is.



Szerző
Frissítve: 2014.11.17. 21:30

Kemény tárgyalások előtt

Publikálás dátuma
2014.11.18. 06:36
Mohammad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter John Kerryvel és Catherine Ashtonnal egyeztetett FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ANDRE
Utolsó egyeztető tárgyalásokra kerül sor a Hatok és Teherán képviselői között az ideiglenes nukleáris megállapodás november 24-i lejárta előtt. Szakértők azonban kevés esélyt látnak arra, hogy a dátumig sikerüljön dűlőre jutni a vitás kérdésekről. Nem kizárt, hogy kompromisszumos megoldásként másodszorra is kiterjesztik az ideiglenes egyezmény hatályát.

Az esetleges megállapodás már csak amiatt is történelmi lenne, mert az Egyesült Államok és a perzsa állam közötti 35 éve tartó ellenségeskedésnek vetne véget.

Azért is lenne fontos a közeledés, mert Washington és Irán összefogva léphetne fel a közös ellenség, a Szíria és Irak egy részét uraló dzsihadista Iszlám Állam (IS) ellen. Az Egyesült Államok és Irán közötti fal azonban továbbra is nehezen áthatolhatónak tűnik.

Hasszan Rohani elnök ugyan támogatná a megállapodás létrejöttét, mert feloldanák a hazájával szemben elrendelt szankciókat, így Irán gazdasága megindulhatna felfelé a lejtőn, Teheránban azonban továbbra is igen nagy befolyással rendelkeznek az őskonzervatív erők.

Vezéralakjuk az ország vallási vezetője, Irán de facto vezetője, Ali Hamenei, aki ellenez mindenfajta kompromisszumot a Nyugattal.

A ma a bécsi Coburg-palotában kezdődő megbeszélések fő témája az lesz, a perzsa állam hány urándúsító centrifugát működtethet.

A Hatok javaslata értelmében egy egy éves átmeneti időszak után ezeket 2000-4000-re kell csökkenteni és legfeljebb egy tonna alacsony dúsítású uránt állíthat elő az ország.

Irán jelenleg 19 500 centrifugával rendelkezik és 8,4 tonna öt százalékig dúsított uránt állít elő. Teherán szerint túlzóak a Hatok elvárásai, s már jelezte, nem hajlandó ilyen mértékben csökkenteni centrifugái számát.

Nem valószínű ugyanakkor az sem, hogy a megállapodás meghiúsulása esetén végső szakításra kerül sor a Nyugat és Irán között.

Barack Obamának szüksége lenne Iránra ahhoz, hogy a térségben hatékonyabban lépjenek fel az IS ellen. Az amerikai elnök két hete titkos levelet intézett Hamenei ajatollahhoz, ami szintén az óvatos közeledés szándékát jelzi.

Az amerikai elnök előtt még egy akadály tornyosul. Azzal, hogy november 4-én a képviselőház után a szenátusban is többségbe kerültek a republikánusok, nehezebb lesz keresztülvinnie külpolitikai koncepcióját.

Bármilyen megállapodás szülessék is Iránnal, arra a szenátusnak is áldását kellene adnia. Márpedig sok republikánus szenátor inkább szankciópárti, ellenségesen fogadnák az esetleges megegyezést.

Az Egyesült Államoknak figyelembe kell vennie Izrael érdekeit is. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a mérsékelt Rohaniban sem bízik, röviddel tavaly augusztusi elnöki beiktatása után „báránybőrbe bújt farkasnak” nevezte.

Izrael attól tart, hogy az Egyesült Államok nagyobb engedményeket tenne a nukleáris program ügyében, csak hogy megszerezze Teherán támogatását az IS-szel szembeni fellépésben.

Netanjahu hétvégén óva intett egy túl gyors megállapodástól. Mint mondta, ha Irán szert tenne atomfegyverre, az „negatív hatással lenne Izraelre, Európára és a világbékére”.

Az is nagyon veszélyes lenne, ha semmilyen megállapodás sem születne, s újra beköszöntene a jégkorszak a Nyugat ér Irán viszonyában. Ez esetben ugyanis Teherán felgyorsíthatja nukleáris programját, s még az eddigieknél is veszélyesebb helyzet alakulna ki a Közel-Keleten.

Nagy kérdés, mennyi idő kellene Iránnak az atomfegyver előállításához. A tavaly novemberi megállapodás aláírása előtt nemzetközi szakértők úgy vélték, erre mindössze két hónap is elegendő lehet a perzsa állam számára.

Az akkor meglévő uránkészletek egy részét átalakították, így azokat már nem tudják nukleáris bomba előállításához felhasználni.

Teherán ugyan rendre azt állítja, csak békés célokra használná nukleáris programját, ám számos jel utal arra, hogy atomfegyver kidolgozásán ügyködik.