Előfizetés

A vasasok a kafetéria-adó ellen tüntettek

Publikálás dátuma
2014.11.17. 20:41
Forrás: MTI Fotó: Bruzák Noémi
A kafetéria juttatások tervezett adóemelése ellen demonstrált a Vasas Szakszervezeti Szövetség hétfőn délután a parlament előtt.

Balogh Béla, az érdekképviselet országos elnöke a demonstrációt követően elmondta, hogy Budapesten kívül több vidéki városból, így Kecskemétről, Dunaújvárosból, Gyöngyösről is jöttek szakszervezeti tagok, körülbelül 1500-2500 ember volt jelen a megmozduláson.

Hangsúlyozta, hogy a nyomott magyar bérek mellett jelentős érvágás lenne a munkavállalók részére a kafetéria juttatások tervezett mértékű megadóztatása, mint fogalmazott, "sokan az Erzsébet utalvánnyal teszik az asztalra a mindennapi kenyerüket".

Forrás: MTI Fotó: Bruzák Noémi

Forrás: MTI Fotó: Bruzák Noémi

Sérelmezte, hogy a törvénytervezettel kapcsolatban senki nem egyeztetett velük, nem volt érdemi párbeszéd. "Ezért úgy gondoltuk, hogy eljövünk és bekiabálunk, hogy mi a gondunk" - mondta.

A tüntetéssel egyidőben tartott sajtótájékoztatón Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette, hogy a kafetéria adóterhe 
nem változik jövőre. Az adótörvény-javaslathoz benyújtott módosításokat ismertetve a politikus közölte: a változás annyi lesz, hogy a juttatás felső határa 450 ezer forintra csökken, és a 200 ezer forint feletti rész csak SZÉP-kártyán nyújtható majd.

LMP: 2015, az adómaximalizálás éve

Az LMP véleménye szerint 2015 az adómaximalizálás éve lesz, az adótörvények módosításának is az a legfőbb célja, hogy minél több adót lehessen beszedni - erről Schmuck Erzsébet beszélt sajtótájékoztatóján. Az LMP a földtörvénnyel kapcsolatban is nyilatkozott, szerintük a Fidesz országgyűlési képviselője egy fontos problémát kíván orvosolni a földhaszonbérleti díjakkal kapcsolatban, ám rosszul, a megoldás ugyanis az ellenzéki párt szerint a földtörvény módosítása lenne.

Schmuck Erzsébet szerint az adótörvényekhez benyújtott kormányzati módosítók megalapozatlanok, a jogszabályok pedig várhatóan erősítik a társadalom szétszakadását. Eközben a kabinet a külföldi tőke érkezésétől várja a megoldást, a helyi gazdaságra és a vidéki társadalom fejlődésére pedig nem fordít figyelmet.

Az LMP szerint a cafetériát egyáltalán nem lenne szabad megadóztatni, a termékdíjat pedig nem a költségvetési lyukak betömésére hanem a környezetvédelmi problémákat megoldására kellene használni - közölte. Schmuck Erzsébet a reklámadót büntetőadónak nevezte, emellett pedig felhívta a figyelmet, hogy a két gyermek után járó adókedvezményt csak 2016-tól vezetik be, mégpedig lépcsőzetesen.

Az LMP módosító javaslatai közül kiemelte, hogy a termékdíjból a zöld civil szervezetek - maximum 500 millió forintig - kapjanak keretet saját programjaik megvalósítására. Felhívta a figyelmet, hogy a helyben termelt élelmiszerek áfáját öt százalékra csökkentenék és lehetővé tennék, hogy a cafetériát internet előfizetésre is fel lehessen használni.

A párt az adótörvényeken kívül a földtörvényekkel kapcsolatban is kifejtette a véleményét, miután Turi-Kovács Béla (Fidesz), a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke a földhaszonbérleti díjak alsó és felső mértékét jogszabályban való szabályozását kezdeményezte.

Sallai R. Benedek, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hiányolta az ezzel kapcsolatos hatástanulmányokat, de problémát vetett fel a föld termőképességének figyelmen kívül hagyásával kapcsolatban is. Az LMP-s politikus megfontolandónak tartja a minimum összeg meghatározását, rámutatott ugyanakkor arra is, hogy ez ellehetetlenítheti a legkisebb gazdálkodókat, míg a maximum összeg a földtulajdonosok érdekét sértené. Az LMP az egységes, országos szabályozással sem ért egyet.

Életpályamodellt kínál Orbán a szociális ágazatnak

Jövőre megalkotják az ágazatban dolgozókkal egyetértésben a szociális ágazat életpályarendszerét - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén. A miniszterelnököt öten kérdezték az azonnali kérdések órájában.

A kormányfőt a kérdéskörről a jobbikos Sneider Tamás faggatta, aki kifogásolta a dolgozók alacsony bérét. Orbán Viktor azt hangoztatta: 2010-ben azzal a céllal kezdték meg a kormányzást, hogy a közjó érdekében dolgozók élethelyzetén javítsanak, s nem lehet vitatni, hogy ne dolgoztak volna ezen. A gazdaság fejlődésének ütemében csak lépésekben tudnak haladni: elsőként a pedagógus életpálya-modell bevezetése történt meg, jövőre az egyenruhások követik őket és megkezdődtek az egyeztetések a szociális ágazatban is - sorolta a kormányfő. Jelezte azt is: az ágazati bérpótlék a jövő évi költségvetési javaslatban is szerepel, bár nem ez lesz a végleges megoldás.

Az MSZP-s Gőgös Zoltán "luxusáfa az élelmiszerekre" címmel tette fel kérdését, amire Orbán Viktor azt felelte: a párbeszéd előfeltétele az őszinteség, de kérdésnek már a címe sem igaz, mert az áfakulcs nem változik, ezért szerinte a képviselő valótlant állított. Ha Gőgös Zoltán azt mondja, hogy 33 százalékos lesz az áfakulcs, akkor azzal megtéveszti az embereket - hangsúlyozta. Hozzátette, senki nem akarja felemelni az élelmiszerek áfakulcsát.

A miniszterelnök az ülésen gratulált Ózd újonnan megválasztott jobbikos polgármesterének, majd az összes parlamenti párt nevében visszautasította a jobbikos Mirkóczki Ádám szavait, miszerint bárki is a zsarolásra építette volna a kampányát. Azt is megjegyezte: azt a megközelítést nem tudja támogatni, hogy kiküszöböljék a választások utáni jogorvoslatot.

Szólt arról is, hogy a jövőben az átláthatóság és számonkérhetőség jegyében arra kell felkészülni, hogy az egymillió eurós összköltségű beruházásokhoz a vállalkozásoknak objektív kritériumok alapján nyújtanak támogatást. Az egyszerű és átlátható forráselosztáshoz tartozik, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program esetén dedikált, kormányhatározatban kihirdetett forráskereteket határoznak meg a megyéknek és a megyei jogú önkormányzatoknak - közölte.

Emellett ténynek nevezte, hogy az előző négyéves ciklus során a szocialista polgármesterek által vezetett XIII. kerülettől 1 milliárd 44 millió, Tiszaújvárostól 1,324 milliárd, Szegedtől pedig 25,1 milliárd adósságot vállalt át a kormány. Hozzátette, hogy a jobbikos Fülöp Erik által vezetett Tiszavasváritól 693 millió forintot vállaltak át.

A miniszterelnök a szocialista Harangozó Tamás illiberális államot érintő felvetéseire reagálva azt is leszögezte: soha senki nem vádolta azzal, hogy átlépte volna a miniszterelnöki hatalomgyakorlás jogszabályokban rögzített határait és ez nem is áll szándékában. Kijelentette: a kormánytöbbség többedik alkalommal érdemelte ki a választópolgárok bizalmát, s nem azt tartja a kérdésnek, hogy ő mit akar vagy mit gondol az alkotmányosságról, hanem hogy az emberek mit gondolnak. Ezt elmondták 2010-ben, majd 2014-ben három alkalommal - tette hozzá Orbán Viktor, arra kérve a képviselőket: "maradjunk inkább a választópolgárok értékítéleténél".

Schiffer András (LMP) azt vetette fel: egy, az önkormányzati választás előtt hozott jogszabály értelmében jelentősen csökkent a kistelepülési polgármesterek bére, de "amit gyanítottunk, az úgy látszik, már valóság, a fideszes jelöltek valamit már előre tudtak, hogy meg fog emelkedni az illetmény" - fogalmazott.

Orbán Viktor válaszában kijelentette: el kívánja oszlatni a vádat, mintha a kormányoldal annak tudatában csökkentette volna le a fizetéseket, hogy azt az önkormányzati választás után visszaemelik, miközben erről csak a kormánypártiak tudtak volna. Hangsúlyozta: a látszatát is el kívánja kerülni egy "előre megkomponált átverésnek", és arról biztosította a képviselőt: a kormány nem támogatja azt az indítványt, amely megváltoztatná a 2012-ben elfogadott rendszert, ide értve a bérezést is.
Visszautasította azt a megoldást, hogy ahol nincs elég munkahely, ott az önkormányzathoz vegyék fel az embereket. A jogkörbővítésről szólva azt mondta: annak minden elemét már korábban, a választás előtt bejelentették.