Zeman-ellenes tüntetés a prágai megemlékezésen

A cseh államfő, Milos Zeman elleni tüntetés zavarta meg a csehszlovákiai kommunista rendszert megdöntő "bársonyos forradalom" kezdetének 25. évfordulójára szervezett prágai megemlékezést hétfő délután.

Az ünnepségen a visegrádi négyek államfői - köztük Áder János magyar köztársasági elnök -, valamint Joachim Gauck német államfő is részt vett. A negyedszázaddal ezelőtti diáktüntetés helyszínére, az Albertov térre érkező államfőket több száz Zeman-ellenes tüntető hangos füttykoncerttel fogadta. A demonstrálók Zeman-ellenes jelszavakat skandáltak, "piros lapot" mutattak fel a cseh államfőnek és lemondását követelték. Néhány tojás és szendvics is repült Zeman felé, de ezeket a biztonsági emberek esernyői zömmel felfogták. Egy tojás azonban Joachim Gauck német államfőt halántékon találta. Jirí Ovcácek, a cseh államfő szóvivője szerint Gauckot az esemény "megrázta". A prágai német nagykövetség viszont azt közölte, hogy Gauck "humorral fogadta az ügyet". Ovcácek szerint Zeman bocsánatot kért Gaucktól az incidensért.

Zeman ellen főként azért tüntetnek, mert a közelmúltban egy rádióinterjúban rendkívül közönséges kifejezéseket használt. A hatalmas hangzavar Milos Zeman beszéde alatt is tartott, sőt felerősödött. "Nem féltem 1989-ben, és nem félek most sem" - hangsúlyozta Zeman. Leszögezte: most félelem nélkül lehet tüntetni, 1989-ben ehhez "bátorság kellett".

A tüntető tömeg csak akkor hallgatott el, amikor a külföldi vendégek léptek a mikrofonhoz. Áder János rövid beszédében a szabadság fontosságára hívta fel a figyelmet. Megemlítette: az államfők délelőtt Dévényben megkoszorúzták a szabadság emlékművét, amelyet azon a helyen emeltek, ahol az egykori szigorúan őrzött csehszlovák-osztrák határon mintegy 400 menekülő vesztette életét. Az áldozatok "egyetlen bűne az volt, hogy szabadságot akartak" - mondta a magyar államfő, majd egy perces csendet kért a résztvevőktől a volt rendszer összes áldozata emlékének tiszteletére. A korábban hangoskodó tüntetők meghallgatták Áder János kérését és néma csöndben megemlékeztek az áldozatokról.

Bronislaw Komorowski lengyel államfő nagy tapsot kapott, amikor azt mondta: a lengyelek megkoszorúzzák Václav Havel volt államfő sírját. A megemlékezés végén az öt államfő közösen leleplezte az 1989-es november 17-i tüntetés emléktábláját, ami újra hatalmas hangzavarban, Zeman-ellenes jelszavak skandálása közepette zajlott le. Egy Zemannak szánt tojást a magyar elnök mellett "semlegesítettek". Az államfők a prágai megemlékezés-sorozat keretében részt vettek a Károly Egyetem aulájaként szolgáló Karolinumban az 1939-es és az 1989-es diáktüntetéseket bemutató kiállítás megnyitóján, majd a program végén a jogi karon a diákokkal találkoztak. Áder János beszédében ismét a szabadságról és a szabadságvágyról beszélt. 1989. november 17-én Prágában a hivatalosan engedélyezett diáknagygyűlés rendszerellenes tüntetéssé változott, és a rendőrség erővel oszlatta fel. Ez hivatalosan annak a "bársonyos forradalomnak" a kezdete, amely megbuktatta a kommunista rendszert Csehszlovákiában. Az események 25. évfordulójára mintegy 30 rendezvényre adott ki engedélyt az illetékes városi hivatal, köztük egy tüntetésre Zeman államfő ellen is az 1989. november 17-i rendőri beavatkozás helyszínén. Bár az emlékhelyet minden évforduló alkalmával megkoszorúzza az összes cseh vezető politikus, Zeman az idén ezt kihagyta. Helyi megfigyelők szerint ennek oka az ellene tervezett tüntetés. A közszolgálati televízió szerint ezen a tüntetésen több ezer ember vett részt. A prágai rendezvényekkel lezárul az 1989-es rendszerváltásra emlékező ünnepség-sorozat, amelyet Joachim Gauck német államfő kezdeményezésére tartottak a négy visegrádi országban, valamint Németországban.