Előfizetés

Ukrajna - Letartóztatások államcsínykísérlet miatt

 Letartóztatásba helyezték Ukrajnában a biztonsági szolgálat (SZBU) öt magas rangú tisztjét államcsínykísérlet vádjával, a Majdan-tüntetők lelövésével kapcsolatos vizsgálat keretében - jelentette be kedden Vitalij Nalivajcsenko SZBU-főnök.

Nalivajcsenko elmondta, hogy köztük van a három legkeresettebb egykori SZBU-vezető egyike, aki közvetlenül kapcsolatba hozható a civilek ellen a hatalomváltásért és európai integrációért folytatott Majdan-tüntetések alatt elkövetett bűncselekményekkel.
A nevét nem árulta el, annyit mondott róla, hogy a biztonsági szolgálat egyik elhárítási részlegének volt a vezetője tábornoki rangban.

Az SZBU-főnök megerősítette továbbá, hogy március-áprilisban az azóta feloszlatott Berkut (Szirti sas) rohamrendőri alakulat 16 tisztjét tartóztatták le, akiket a kijevi tüntetők megölésével gyanúsítanak.

A hónapokig tartó kijevi tüntetések végnapjaiban, február 18. és 20. között súlyos összecsapások történtek a karhatalom és a tiltakozók között. A központi tér, a Majdan környéki épületek tetejéről mesterlövészek lőtték az embereket. A zavargásokban több mint százan haltak meg, többségük életét mesterlövészek oltották ki. A nyomozás során fény derült arra, hogy tüntetőkre javarészt a Berkut fegyveresei lőttek. Olyan értesülések is napvilágot láttak viszont, hogy a demonstrálók meggyilkolásához köze volt az SZBU alárendeltségében lévő Alfa-osztagnak is, amelyet a Berkuttal ellentétben nem oszlattak fel.

Szeptember közepén egy kijevi bíróság úgy döntött, hogy szabadlábon védekezhet a Berkut egyik századparancsnoka, akit két alárendeltjével együtt 39 tüntető agyonlövésével gyanúsítanak, amiért legalább tíz évet, de akár életfogytig tartó börtönbüntetést is kaphat. Ítélet azóta még nem született a parancsnok ellen.

Jól jön a magyar állampolgárság a nyugatra készülő erdélyieknek

Jól jön a magyar állampolgárság azoknak az erdélyi magyaroknak, akik Nyugat-Európában, vagy akár az Amerikai Egyesült Államokban vállalnak munkát – derült ki egy migrációs kutatásból, melynek eredményeit kedden ismertették a kolozsvári Kisebbségkutató Intézetben.

A Kiss Tamás szociológus által bemutatott eredmények egy nemzetközi kutatás részét képezik, amely a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal irányításával nyolc ország statisztikai hivatalai, valamint egyes kutatóintézetei és önkormányzatai bevonásával zajlott 2012 júniusa és 2014 novembere között. A SEEMIG kutatási program a Délkelet-Európa országaiban észlelhető migrációs hatásokat vizsgálta 1950-től 2012-ig. A részt vevő kutatóintézetek azonban az általános kutatáshoz egy számukra fontos témát is csatolhattak, így külön felmérés készült az erdélyi magyarok migrációjáról.

Kiss Tamás elmondta, Magyarország ma már nem számít vonzó célpontnak a külföldi tanulmányokat vagy munkavállalást fontolgató erdélyi magyarok számára. A magyar állampolgárság azonban „jól használható tőke” a nyugat-európai munkavállalásnál. Magyar útlevéllel jobb elhelyezkedési lehetőségeket és magasabb fizetést lehet kialkudni a munkaadóknál, mint román okmányokkal.

„A magyar állampolgárságnak a migrációt élénkítő hatása van” - állapította meg a kutató. Kiss Tamás megemlítette, az utóbbi 4-5 évben megnőtt az erdélyi magyarok migrációs érintettsége, és jelenleg a magyar migráció csak kicsit marad el a Románia egészére érvényestől. Az erdélyi magyar háztartások 19 százalékában legalább egy személy külföldön tartózkodik. Hozzátette, azokat az eseteket vizsgálták, amelyekben a családtag még nem telepedett le külföldön; pénzt küld haza, vagy pénzt kap hazulról.

Míg a 2007 előtt elvándorolt erdélyi magyarok 64 százaléka Magyarországra ment, a 2007 után elvándoroltak már nagyobb arányban választották például Németországot célországnak, mint Magyarországot.
Kiss Tamás úgy vélte, Magyarországnak a beáramló határon túli magyaroknak köszönhetően nem kellett drámai lakosságfogyást elkönyvelnie az elmúlt időszakban.

Jól jön a magyar állampolgárság a nyugatra készülő erdélyieknek

Jól jön a magyar állampolgárság azoknak az erdélyi magyaroknak, akik Nyugat-Európában, vagy akár az Amerikai Egyesült Államokban vállalnak munkát – derült ki egy migrációs kutatásból, melynek eredményeit kedden ismertették a kolozsvári Kisebbségkutató Intézetben.

A Kiss Tamás szociológus által bemutatott eredmények egy nemzetközi kutatás részét képezik, amely a magyarországi Központi Statisztikai Hivatal irányításával nyolc ország statisztikai hivatalai, valamint egyes kutatóintézetei és önkormányzatai bevonásával zajlott 2012 júniusa és 2014 novembere között. A SEEMIG kutatási program a Délkelet-Európa országaiban észlelhető migrációs hatásokat vizsgálta 1950-től 2012-ig. A részt vevő kutatóintézetek azonban az általános kutatáshoz egy számukra fontos témát is csatolhattak, így külön felmérés készült az erdélyi magyarok migrációjáról.

Kiss Tamás elmondta, Magyarország ma már nem számít vonzó célpontnak a külföldi tanulmányokat vagy munkavállalást fontolgató erdélyi magyarok számára. A magyar állampolgárság azonban „jól használható tőke” a nyugat-európai munkavállalásnál. Magyar útlevéllel jobb elhelyezkedési lehetőségeket és magasabb fizetést lehet kialkudni a munkaadóknál, mint román okmányokkal.

„A magyar állampolgárságnak a migrációt élénkítő hatása van” - állapította meg a kutató. Kiss Tamás megemlítette, az utóbbi 4-5 évben megnőtt az erdélyi magyarok migrációs érintettsége, és jelenleg a magyar migráció csak kicsit marad el a Románia egészére érvényestől. Az erdélyi magyar háztartások 19 százalékában legalább egy személy külföldön tartózkodik. Hozzátette, azokat az eseteket vizsgálták, amelyekben a családtag még nem telepedett le külföldön; pénzt küld haza, vagy pénzt kap hazulról.

Míg a 2007 előtt elvándorolt erdélyi magyarok 64 százaléka Magyarországra ment, a 2007 után elvándoroltak már nagyobb arányban választották például Németországot célországnak, mint Magyarországot.
Kiss Tamás úgy vélte, Magyarországnak a beáramló határon túli magyaroknak köszönhetően nem kellett drámai lakosságfogyást elkönyvelnie az elmúlt időszakban.